Szemészet, 2007 (144. évfolyam, 1-4. szám)
2007-03-01 / 1. szám
144. évfolyam (2007) IHSS 11 mozgások, nyitott szem) az alacsonyabb viszkozitás miatt a könny rövidebb ideig marad kontaktusban a szemfelszínnel, könnyebben elvezetődik vagy felszakad a könnyfilm. Ezzel szemben nagyobb nyíróerőnél (pislogás, gyors mozgás) a magasabb viszkozitású könny szélsőséges esetben akár dörzsölő érzést kelthet vagy epithelialis sérülést (pl. „lid wiper” epitheliopathia50) okozhat. A normál emberi könny viszkozitása 4,4-8,3 mPa.sec, és egy pislogás után a könnyfilm stabilizálódása 0,13-0,38 mp alatt zajlik le.46,86 7.3. A pislogás szerepe a könny elvezetésében Egyesek24 elvetették, mások17 pedig alátámasztották a gravitáció szerepét a könnyelvezetésben. Számos szerző17,96 hangsúlyozta azonban, hogy a gravitáció kiiktatásakor a ductus nasolacrimalis horizontális helyzetében szoros korreláció mutatható ki a pislogás gyakorisága és a könnyelvezetés között, ilyenkor egy pislogás alatt átlagosan 2 pl könny jut az orrgaratba. A szemhéjzárás pillanatában a kötőhártyazsákban tapasztalható nyomásemelkedés könnyet juttat az elvezető rendszerbe, melynek kapacitását növeli a gravitáció, és ilyenkor nem áll fenn szoros kapcsolat a pislogás gyakoriságával.76 Doane21 és munkacsoportjának gyors kamerával végzett közeli felvételei, illetve Rosengren1A katéteres nyomásmérései alapján, illetve Jones42 könny-pumpa elmélete szerint a könnyelvezetés a következőképpen mehet végbe. A pislogás kezdetén a canaliculusok mintegy 1,5 pl könnyel vannak feltöltve (1. ábra). A felső szemhéj süllyesztésével egy időben a szemhéj széli pontszerű nyílások megnyúlnak, és már félig zárt szemrésnél a felső és az alsó pontok találkoznak, azaz záródnak. A zárás hátralevő részében (spontán pislogás során mintegy 0,04 mp alatt) a pislogáskor fellépő izomfeszülés kompressziós hatására a canaliculusok összenyomódnak, ugyanakkor a saccus lacrimalis kifeszül, és a létrejött negatív nyomás is segíti a percenként 0,10-4,0 pl könny104 folyadék továbbítódását a saccus, illetve a ductus nasolacrimalis felé. Következésképpen zárt szemrésnél a legkisebb a könny mennyisége. A szemhéjak nyitásának szinte a legvégén (spontán pislogás során mintegy 0,18 mp alatt) ismét eltávolodik egymástól a felső és az alsó punctum lacrimalis, a canaliculusok rugalmasan megnyúlnak, és a széli részek felől könny áramlik a nyílások felé. Inkomplett pislogáskor jóval kisebb mértékű a könny elvezetése. Már léteznek gravitációt és párolgást is figyelembe vevő matematikai modellek, melyekkel, ismerve a könnyfilm vizes rétegének vastagságát, megadható a felszakadási idő.11 8. A pislogás változása környezeti és pszichés hatásokra fiziológiás körülmények között A pislogás bármely módon történő szuppressziója akadályozhatja a könny eloszlását,88 ami a kellemetlen szubjektív tünetek mellett veszélyeztetheti a szem integritását. 8.1. Öregedés A normális öregedés során a szemhéjak kinetikájának változása miatt a spontán, illetve kisebb mértékben az akaratlagos pislogás amplitúdója és csúcssebessége csökken az életkorral, ami részben a periférián a palpebralis fissura keskenyedésének tudható be. Ugyanakkor 50 év felett a pislogás gyakorisága és a két szemhéj összehangolt működése (pislogás konjugáció) változatlan marad, így az öregedés önmagában nem vezet szemhéj-motilitási zavarokhoz.79 8.2. Hőmérséklet és páratartalom Ponder és mtsai1' megfigyelték, hogy száraz szaunában nem változik a pislogás gyakorisága. Ha elsősorban a szemfelszín kiszáradása határozná meg a pislogást, akkor a pillacsapások gyakoriságának nőnie kellett volna, viszont a közel 100 °C-os szaunában a fokozott párolgás ellenére sem csökkent a szemfelszín hőmérséklete. Ezt látszik alátámasztani egy másik88 megfigyelés, miszerint a hőmérséklet csökkenése is szerepet játszik a pislogás indukálásában, mert változatlan páratartalom mellett a pislogás gyakorisága fordított arányú összefüggést mutatott a környezet hőmérsékletével. Ezenkívül2,87 a spontán pislogás kiváltásában szerepet játszik a cornea kiszáradása (pislogást követően 15-30 mp után jelennek meg száraz foltok egészségeseknél) és hőmérsékletének (0,033 °C/mp) csökkenése. Bár ezek a változások túl lassúak ahhoz, hogy egészséges felnőtt pislogási frekvenciáját önmagukban megmagyarázzák, a cornea és a conjunctiva érzőrostjainak aktivitását módosító stimulusok megváltoztatják a bazális pislogási frekvenciát. Légmozgáskor a fokozottabb párolgás az átlagosnál nagyobb hőveszteséget okoz a szemfelszínen, ezért a pislogás is szaporábbá válik. Mások102 ellenben nem találtak összefüggést a helyiség hőmérséklete, illetve páratartalma és a spontán pislogás frekvenciája között (3. táblázat). 8.3. Légszennyezettség A légszennyező anyagok koncentrációjának emelkedése magasabb morbiditással és mortalitással jár, de nem teljesen tisztázott, milyen módon változnak az egyes életfunkciók, illetve az életminőség. A légtérben található vegyi anyagok kellően magas koncentrációinál szemirritáció vezet a pislogás gyakoriságának fokozódásához.93 Külön érdemes megemlíteni az egyik leghétköznapibb légszennyezés, azaz a dohányzás hatását. Az újabb egészségvédelmi rendeleteknek köszönhetően remélhetőleg már történelminek tűnhetnek egy 1985-ben készült tanulmány95 adatai, miszerint a munkahelyek 30-70%-ánál dohányfüst-szennyezést és emelkedett beltéri CO-, NO- és szemcsekoncentrációt, továbbá minden negyedik személynél szemirritációs tüneteket detektáltak. Passzív dohányzás során már 1,5-2,00 ppm (pars per mille) СО-koncentráció felett nő a pislogás gyakorisága,95 illetve a levegő NO- és N02-koncentrációjának emelkedésekor szintén szemirritációt és a pislogás gyakoriságának növekedését tapasztalták.61 Aktív (különösen a szűrő nélküli) dohányzás hatására egészségesekben az elektromosan kiváltható pislogási reflex RI, R2, és R3 válaszai szignifikáns módon megváltoznak.54 A dohányzást követően 20-80%-kai nő a supraorbitalis ideg elektromos stimulációjával kiváltott pislogási reflex latenciaideje, míg a nagysága csökken.31 A nikotin feltehetőleg a C-rostokon, az agytörzs interneuronális hálózatán és a bazális ganglionokon keresztül fejti ki hatását.54 A PISLOGÁS KLINIKAI JELENTŐSÉGE
