Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
143. évfolyam (2006) 6,0±4,3 mp, részleges pislogást követően 5,8±4,1 mp volt. A könnyfilm felszakadása teljes pislogás után 7 esetben és részleges pislogás után 10 esetben következett be a vizsgálati idő alatt. A teljes mérési időszakban mért SRI-értékek átlaga (SRIö) szignifikánsan nagyobb volt részleges pislogás után (p<0,05; 1. táblázat). A keratometriás értékek kismértékű változása (Kivált, K2vált) véletlenszerű ingadozás eredménye. Szignifikáns korreláció nem volt az egyes paraméterek között. A könnyfilm-felszakadási idő hagyományos fluoreszceines méréssel átlagosan 15,7 mp volt, videotopográfia segítségével 23,5, ill. 22,1 mp-nek adódott teljes és inkomplett pislogás után (1. táblázat). A két módszerrel mért értékek nem korreláltak egymással (Pearson; r=0,383, p=0,159, ill. r=-0,092, p=0,746). Megbeszélés A könnyfilmdinamika non-invazív vizsgálatára kevés vizsgálóeszköz alkalmas. A korneatopográfiát,3-6’716’22 a konfokális korneamikroszkópiát,20 az interferometriát,5 a retroilluminációt21 és a hullámfront-aberrometriát13 használták korábban ilyen célra. A jelen vizsgálatban a korneatopográfiára alapozott, általunk kifejlesztett nagy sebességű videotopográfot használtuk egészségesekben a könnyfilmdinamika tanulmányozására teljes és részleges pislogás után. Pislogást követően a topográfiás indexek szignifikánsan változnak, a keratometriás értékek kisebb-nagyobb véletlenszerű ingadozása mellett. Kezdetben a könnyfilm felépülésének megfelelően a szemfelszín egyre szabályosabbá válik és a legszabályosabb állapot eléréséhez szükséges időt korábban könnyfilm-felépülési időnek neveztük.17 Ezt követően a változások kevésbé egyértelműek és nem minden egyes személynél ugyanúgy zajlanak ezek a folyamatok. A könnyfilm gyors változásainak hátterében két különböző mechanizmus állhat: a szemhéjak nyomása,411 és a könnyfilm dinamikája.16,17 Lieberman és mtsai bemutatták, hogy a szemhéjak pozíciójától függően a szemfelszín alakja jelentősen változhat.11 Buehren és mtsai azt találták, hogy a centrális cornea alakja állandó és a szemhéjak nyomása a cornea felső részének alakját befolyásolja szignifikánsan, itt a könnyfilm hatása elhanyagolható.3 Egy másik tanulmány-Kiindulás Legkisebb SRI Utolsó 3. ábra. Az SRI átlagának változása teljes és részleges pislogás után egészséges szemeken. A világos oszlopok a teljes, a sötét oszlopok a részleges pislogás után mért adatokat ábrázolják. A kiindulási érték a pislogás után fél másodperccel mért érték ban további bizonyítékul szolgált erre, hogy a topográfiás változások olvasást követően a szemhéjak pozíciójával öszszefüggtek.4 Ugyanakkor a könnyfilmdinamika mellett szól Tuti és mtsai-nak munkája, melyben bemutatták, hogyan romlik a funduserek retroilluminációs képének minősége a könnyfilm felszakadásakor.21 Eredményeink alapján az SRI-értékeket nem befolyásolta a szemrés tágasssága, a szemhéjak nyomásának hatása ezért elhanyagolható. Az SRI a középső 10 koncentrikus kör adataiból számított paraméter (kb. 3,5 mm átmérőjű terület a corneán), és ezért a cornea centrális részének változásait mutatja. így a tanulmányban kapott eredmények valószínűleg inkább a praecornealis könnyfilm dinamikájával vannak összefüggésben és nem a szemhéjak nyomásával. A szem nyitását követően a könnyfilm felépülése két lépésben zajlik.10 Először a corneát beborítja a vizes és mucinfázis a szemhéj felfelé mozgásakor, majd a lassan felfelé tartó lipidréteg megvastagítja a könnyfilmet azáltal, hogy vizet hoz magával.2 Holly szerint az elsődleges történés a könny film felépülése során a lipidréteg szétterülése, amit a mucinfázis szétterülése követ.10 Bármilyen mechanizmussal is történik a felépülés, kevesebb, mint 2 másodperc alatt stabil könnyréteg képződik.10,18 Owens és Phillips tanulmányában a könnyfilmben jelenlévő lipidrészecskéket figyelték a könnyfilm felépülése során.18 Ezek a részecskék torzulásokat idéznek elő a szemfelszínen a szem nyitását követően. A gyors felfelé tartó mozgásuk kb. egy másodperc alatt megáll, és ezt az időt könnyfilm-stabilizációs időnek nevezték.18 A mi vizsgálataink azt mutatták, hogy a legszabályosabb állapot eléréséhez, amit könnyfilm-felépülési 1. táblázat. A könnyfilmdinamika egyes paraméterei teljes és részleges pislogás után (átlag; zárójelben a 95%-os konfidenciaintervallum) Teljes pislogás Inkomplett pislogás t-próba SRIi 0,70 (0,52-0,88) 0,67 (0,56-0,77) NS SRImin 0,43 (0,35-0,51) 0,41 (0,31-0,51) NS SRIu 0,66 (0,54-0,79) 0,80 (0,54-1,06) NS SRIö 0,56 (0,47-0,65) 0,71 (0,56-0,86) p=0,047 PVAi 0,84 (0,78-0,91) 0,85 (0,81-0,89) NS PVAmax 0,91 (0,85-0,97) 0,88 (0,85-0,92) NS PVAu 0,82 (0,76-0,87) 0,75 (0,66-0,84) NS K^ált 1,03 (0,68-1,39) 1,21 (0,68-1,75) NS K2vált 0,85 (0,63-1,07) 1,15 (0,62-1,67) NS BT-VT 6,0 (3,7-8,4) 5,8 (3,5-8,1) NS BUT-VT 23,5 (19,3-27,7) 22,1 (18,8-25,4) NS SRIi: pislogás után fél mp-cel mért SRI; SRImin: a könnyfilmfelépülési idejének megfelelően mért minimális SRI; SRIu: a pislogás után mért utolsó SRI; SRIö: a teljes mérési időszakban mért SRI-értékek átlaga; PVAi: pislogás után fél mp-cel mért PVA; PVAmax: a könnyfilm-felépülési idejének megfelelően mért maximális PVA; PVAu: a pislogás után mért utolsó PVA; Kivált és K2vált: a keratometriás értékek változásának amplitúdója; BT-VT: videotopográfiával kapott átlagos könnyfilm-felépülési idő (mp); BUT-VT: videotopográfiával kapott átlagos könnyfilmfelszakadási idő (mp); NS: nem szignifikáns A KÖNNYFILM-DINAMIKA VIZSGÁLATA NAGY SEBESSÉGŰ VIDEOTOPOGRÁFIÁVAL
