Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

Szemészet

időnek neveztünk el, hosszabb idő szükséges (kb. 3-10 másodperc), valószínűleg a lipidcseppek könnyfilmben való egyenletes szétoszlásáig ennyi idő telik el. Ez a jelenség a szemfelszín szabályosabbá válásával jár együtt.17 Vizsgálatunkban a könnyfilm-felépülési időt 6,0 mp-nek, ill. 5,8 mp-nek találtuk teljes, ill. inkomplett pislogás után. Eszerint a felépülést nem befolyásolta a pislogás komplett vagy inkomplett módja.

A könny felszakadását kiterjedten vizsgálták a múltban is. A könnyfilm fokozatosan destabilizálódik a vizes réteg párolgásának hatására; ennek a folyamatnak a követése többféle módszerrel lehetséges, ilyen pl. az evaporimetria19 és a termográfia.14 A mucinréteg lipidszennyeződésének szintén jelentős lehet a hatása.10 Fiziológiás körülmények között a száraz foltok megjelenése izgatja az epithelialis idegvégződéseket és pislogást vált ki. Az átlagos felszakadási idő 15 és 40 másodperc között változik egészségesekben.10 A gyakorlatban a leggyakrabban használt módszer a könnyfilm stabilitásának mérésére a fluoreszceines könnyfilm-felszakadási idő mérése a réslámpa kobaltkék fényének segítségével.

A könnyfilm felszakadásának mérésére Mengher és mtsai non-invazív módszert dolgoztak ki.12 A szemfelszínre vetített rácsminta torzulásai a könnyfilm felszakadásának helyeit jelzik. Goto és mtsai a miáltalunk bevezetett módszerhez igen hasonló készüléket állítottak össze, amely a TMS-2N korneatopográfra épült.9 A könnyfilm-felszakadási időt a színkódolt topográfiás térképek segítségével határozták meg. A fél dioptriánál nagyobb változás a térkép egy adott pontjában száraz folt megjelenésére utalt.9

Az általunk bevezetett nagy sebességű videotopográfiás módszer új megvilágításba helyezi a könnyfilmstabilitás elemzését. A könnyfilm-felszakadási idő mérése fluoreszcein segítségével a száraz folt képződés jelenségén alapul. Ez specifikus jel, ami a felszakadást illeti. Ugyanakkor a videotopográfiával nyert korneatopográfiás indexek inkább a szemfelszín egészének a szabályosságára utalnak; az SRI adatokat szolgáltat a simaságról, elsősorban a látás szempontjából jelentős centrális területen (kb. 3.5 mm átmérő), míg az SAI a teljes szemfelszín szabályosságára jellemző. Ezért az SAI kevesebb információt nyújt a helyi kis változásokról, de mind az SRI, mind az SAI közelebb visz az optikai következményekhez, amiket a könnyfilm változásai okoznak. Egyértelmű, hogy az egyenetlen felszín rosszabb optikai funkciót biztosít, míg száraz folt megjelenése önmagában nem feltétlenül befolyásolja jelentősen a szem optikai minőségét.

Tanulmányunk gyenge pontja a kis esetszám. Az automatikus pozicionálás és a szemrés szélességének változása a vizsgálat közben kevéssé jelentős, mert a fixációs hiba és a szemrés tágassága nem befolyásolta a könnyfilmdinamikát.17

Eredményeink azt mutatják, hogy a nagy sebességű videotopográfia értékes diagnosztikus eszközzé válhat kóros könnyfilmmel rendelkező betegekben, amellett, hogy a cornea alakjának rendellenességeit is igen részletesen fel lehet térképezni. Ráadásul jobban megérthetővé teszi a refraktív sebészeti műtétek kimenetelét. A korneatopográfia és a hullámfrontvezérelt, egyénre szabott cornea-ablatio a korneatopográf által szolgáltatott adatokra támaszkodik,1

vagy a hullámfront-analizátor eredményeire.15 A legjobb posztoperatív vízus eléréséhez tanácsos lenne megtalálni az ideális pislogás utáni időpontot és a megfelelő vizsgálati körülményeket. Ezeket a lehetőségeket nyújtja az új készülék, a gyakorlatban való alkalmazhatóság feltétele pedig további vizsgálatok elvégzése betegeken.

Köszönetnyilvánítás

A munkát az Országos Tudományos Kutatási Alap (T034483) és a Nemzeti Kutatásfejlesztési Program (2/020/04) támogatta.

Irodalom

1. Alio J.L., Belda J.I., Osman A.A., Shalaby A.M.: Topographyguided laser in situ keratomileusis (Topolink) to correct irregular astigmatism after previous refractive surgery. J Refract Surg 2003;

19: 516-527.

2. Brown S.I., Dervichian D.G.: Hydrodynamics of blinking. In vitro study of the interaction of the superficial oily layer and the tears. Arch Ophthalmol 1969; 82: 541-547.

3. Buehren T, Collins M.J., Iskander D.R., Davis B., Lingelbach B.:

The stability of corneal topography in the post-blink interval. Cornea 2001; 20: 826-833.

4. Buehren T, Collins M.J., Carney L: Comeal aberrations and reading. Optom Vis Sei 2003; 80: 159-166.

5. Doane M.G., Lee M.E.: Tear film interferometry as a diagnostic tool for evaluating normal and dry-eye tear film. Adv Exp Med Biol 1988; 438: 297-303.

6. Erdélyi В., Csákány В., Németh J.: Spontaneous alterations of the corneal topographic pattern. J Cataract Refract Surg 2005; 31: 973- 978.

7. Erdélyi В., Csákány В., Rödönyi G„ Soumelidis A., Lang Zs„ Németh

Dynamics of ocular surface topography in healthy subjects. Ophthalmic Physiol Opt közlésre elfogadva

8. Goto E., Yagi Y., Matsumoto Y, Tsubota K.: Impaired functional visual acuity of dry eye patients. Am J Ophthalmol 2001; 133: 181- 186.

9. Goto T, Zheng X., Klyce S.D., Kataoka H., Uno T, Karon M., Tatematsu Y., Bessyo T, Tsubota K., Ohashi Y.: A new method for tear film stability analysis using videokeratography. Am J Ophthalmol 2003; 135: 607-612.

10. Holly F.J.: Formation and rupture of the tear film. Exp Eye Res 1973; 15: 515-525.

11. Lieberman D.M., Grierson J.W.: The lids influence on comeal shape. Cornea 2000; 19: 336-342.

12. Mengher L.S., Pandher K.S., Bron A.J.: Non-invasive tear film break-up time: sensitivity and specificity. Acta Ophthalmol 1986; 64: 441-444.

13. Montés-Micó R., Alió J.L., Munoz G., Pérez-Santonja J.J., Charman W .N.: Postblink changes in total and corneal ocular aberrations. Ophthalmology 2004; 111: 758-767.

14. Morgan PB., Soh M.P., Efron N., Tullo A.B.: Potential applications of ocular thermography. Optom Vis Sei 1993; 70: 568-576.

15. Nagy Z.Z., Palágyi-Deák I., Kelemen E., Kovács A.: Wavefrontguided photorefractive keratectomy for myopia and myopic astigmatism. J Refract Surg 2002; 18: 615-619.

Erdélyi Béla