Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-03-01 / 1. szám
143. évfolyam (2006) Látásélesség A követési idő 1 hét és 5 év között változott (6,6±16,3 hó). Más intézményben operált betegek kontrollvizsgálata a helyi szakrendelésen folytatódott, esetükben a látásélesség alakulásáról nincsen adatunk. Az intézményünkben mindkét keratoplasztikával operált betegnél evisceratióra kényszerültünk. A trabeculectomiát követő POE után phthisis bulbi alakult ki. A POE prognózisa cataractaműtétet követően kedvezőbb volt. Az utolsó vizsgálat alkalmával az ECCE-műtétek esetében a betegek 83%-ának, phacoemulsificatióval végzett műtétek után 82%-ának volt 0,5 vagy jobb a látásélessége, 0,1-nél rosszabb visus nem fordult elő. Az ECCE- és a phacoemulsificatióval végzett műtétek prognózisa között nem találtunk különbséget. Az akut és szubakut POE csoportok látásélességének alakulása között nem volt különbség, krónikus POE a cataractás csoportban nem fordult elő. Megbeszélés A műtéti technikák, illetve a kezelési lehetőségek javulása ellenére nem ismert olyan biztos módszer, amellyel megszüntethető lenne a posztoperatív endophthalmitis. A műtét során az esetek több mint 30%-ában4 9 mutatható ki kórokozó a szem belsejében a gondos előkészítés ellenére. A POE kialakulását számos tényező befolyásolja. Ilyen tényező a kontamináció mértéke és a kórokozó virulenciája, valamint a beteg, illetve a szem védekező képessége, amely diabetes mellhúsban, immunszupresszió esetén, illetve idős korban csökken. A műtéteket megelőzően a kötőhártyazsákban lévő baktériumok számát igyekszünk csökkenteni. Mai ajánlások szerint erre a harmadik-negyedik generációs fluoroquinolonok a legalkalmasabbak.3,7 Közvetlenül az operáció előtt a szemrés 5%-os povidon-iodine oldatos irrigációjának van széles körben igazolt preventív hatása,6 ami gombák, vírusok, protozoonok ellen is megfelelő. A szem védekező képességének javítására csak indirekt módon van lehetőség, amennyiben a seb zárásával nem tesszük lehetővé kórokozók bejutását. Ismert, hogy a tiszta cornealis sebzés, temporális lokalizáció, rövid sebhossz, roncsolt vagy égett sebszél, endothelsérülés esetén folyadékszivárgás jöhet létre, behatolási lehetőséget teremtve a kórokozók számára. Zárt sebzés esetén is előfordulhat szivárgás, amire a műtét másnapján a sebben látható szálcsa utalhat. Amennyiben a seb nem tűnik biztonságosnak, varrat behelyezése szükséges. Egyszer használatos eszközökkel csökkenthetők a sterilitási hibák, így a gyulladásos szövődmények előfordulása is. A beültetett műlencse felszínén is kerülhet kórokozó a szembe. Injektor használatával a kontamináció lehetősége kisebb, emellett sebnagyobbításra sincs szükség. Ideális megoldás az előre betöltött injektor lenne, amely már elérhető. A műtét tárgyi feltételein túl az operatőr rutinja is fontos tényező. A rövidebb műtéti idő, a kíméletesebb technika, a komplikációk hiánya szintén kedvezően befolyásolhatja a POE gyakoriságát, hiszen a műtéti szövődmény megsokszorozza az endophthalmitis esélyét. Amennyiben a gyulladásos tünetek megjelennek, a folyamat kimenetelét döntően befolyásolja a korai diagnózis. Kezdeti tünetek esetén elégséges lehet helyi és általános szélesspektrumú antibiotikumkezelés mellett a csarnok és a lencsetok átmosása (vancomycin, amikacin, ceftazidim) előzetes mikrobiológiai mintavétel után, szükség esetén intravitreális injekcióval kiegészítve. Masszív üvegtesti érintettség vagy progresszió esetén csak vitrectomiával érhető el javulás. Összefoglalva tehát a posztoperatív endophthalmitis napjainkban is az intraocularis műtétek fenyegető szövődménye. Többezres betegszámú retrospektív vizsgálatok adatai alapján megalkotott irányelvek segítségével és újabb kezelési lehetőségeknek köszönhetően a betegek jelentős részének látása megmenthető. A jövőben célszerű lenne prospektiv vizsgálatok indítása és a kezelési elvek meghatározása a POE incidenciájának további csökkentése érdekében. Irodalom 1. Aaberg T.M., Flynn H.W., Schiffinann J, Newton J.: Nosocomial acute-onset postoperative endophthalmitis survey, A 10-year review of incidence and outcomes. Ophthalmology 1998; 105: 1004-1010. 2. Bausz M„ Csukás Zs.: A posztoperatív endophthalmitisekről klinikánk másfél éves beteganyaga kapcsán. Szemészet 1999; 136: 79-87. 3. Bucci F.A.: An in vivo study comparing the ocular absorption of levofloxacin and ciprofloxacin prior to phacoemulsification. Am J Ophthalmol 2004; 137: 308-312 4. Dickey J.B., Thompson K.D., Jay W.M.: Anterior chamber aspirate cultures after uncomplicated cataract surgery. Am J Ophthalmol 1991; 112: 278-282. 5. The Endophthalmitis Vitrectomy Study Group: Results of the Endophthalmitis Vitrectomy Study: A randomized trial of immediate vitrectomy and of intravenous antibiotics for the treatment of postoperative bacterial endophthalmitis. Arch Ophthalmol 1995; 113: 1479-1496. 6. Isenberg S.J., Apt L, Yoshimori R., Khwarg S.: Chemical preparation of the eye in phthalmic surgery. IV. Comparaison of povidone-iodine on the conjunctiva with a prophylactic antibiotic. Arch Ophthalmol 1985; 103: 1340-1342. 7. Jensen M.K., Fiscella R.G., Crandall A.S., Moshirfar M., Mooney B„ Wallin T, Olson R.J.: A retrospective study of endophthalmitis rates comparing quinolone antibiotics. Am J Ophthalmol 2005; 139: 141-148. 8. Kálmán Zs., Süveges 1.: A posztoperatív endophthalmitis kezelése klinikánkon. Szemészet 2005; 142: 141-150. 9. Sherwood D.R., Rich W.J., Jacobs J.S., Hart R.J., Fairchild Y.L.: Bacterial contamination of intraocular and extraocular fluids during extracapsular cataract extraction. Eye 1989; 3: 308-312. 10. IV» P.C., Kuo H.K., Li M„ Lai AC., Fang RC„ Lin S.A., Shin S.J., Chen Y.J., Teng M.C.: Nosocomial postoperative endophthalmitis: a 14-year review. Graefe’s Arch Clin Exp Ophthalmol 2005; 14: 1-10. Levelezési cím: Dr. Gyetvai Tamás SZTE, Szemészeti Klinika 6720 Szeged, Korányi fasor 10-11. E-mail: gyetvai@opht.szote.u-szeged.hu Posztoperatív endophthalmitis - 6 év adatainak áttekintése
