Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-12-01 / 4. szám

143. évfolyam (2006) Supplementum I.

55

Diabéteszes makula ödéma kezelése intravitreális triamcinolone-al

Hován Márta, Luna Dhir, Somdutt Prasad Arrowe Park Hospital, Upton, Wiiral

Cél: Felbecsülni az intravitreális triamcinolon injekció hatásosságát a diabéteszes makula ödéma kezelésében. Elsődlegesen a látásélesség változását, másodsorban a macula ödéma csökkenését vizsgáltuk.

Módszer: Betegvizsgálati dokumentumok retrospektív elemzése. 13 beteg 14 szemét kezeltük 4 mg intravitreális triamcinolone injekcióval a diabéteszes macula ödéma csökkentése céljából. A kezelések előtt részletes szemészeti vizsgálatot végeztünk és a posztoperatív 1. és 6. héten illetve 3. 6. és 12. hónapban. A látásélességet Snellen táblán vizsgáltuk s az eredményt decimális értékké alakítottuk a statisztikai elemzés megkönnyítése céljából. Minden esetben készült fluoreszcein angiogram s 11 esetben OCT vizsgálat.

Eredmények: A betegek átlag életkora 66+11.3 év volt. Az átlagos korrigált látásélesség 0.29 ±0.22 pre-operatív értékről 0.34±0.23 re javult az egy hetes ellenőrzésen, ami statisztikailag szignifikáns volt (p=0.01). Az átlagos látásélesség tovább javult a 6 hetes vizitre 0.37±0.25 (p=0.14) s végig jobb maradt, mint a kezelés előtti érték. A 3. hónapban: 0.36±0.22 a 6. hónapban 0.42±0.29 ez a javulás azonban a kis esetszám és az adatok szórása miatt nem volt statisztikailag szignifikáns (p=0.4 és 0.22).

Az ödéma csökkenése és a látásjavulás közt csak a nem ischaemiás makula ödéma kezelésekor volt szoros összefüggés.

Következtetés: Az intravitreális triamcinolone injekció hatásosan csökkenti a macula ödémát a cukorbetegek szemében és eredményesnek bizonyult a látásélesség javításában is. A krónikus alapbetegség miatt az eredmény azonban nem mindig tartós.

Intravitreal triamcinolone treatment in diabetic macular oedema

Marta Hovan, Luna Dhir, Somdutt Prasad Arrowe Park Hospital, Upton, Wirral (U.K.)

Purpose: to evaluate the effect of intravitreal injection of triamcinolone acetonide (Kenalog) on visual outcome in patients with diabetic macular oedema; also, to assess the treatment’s efficacy in reducing macular thickening. Methods: Data was retrieved retrospectively from casenotes and ocular imaging data bases. 14 eyes of 13 patients (mean age 66± 11.3 years) with diabetic macular oedema were treated with intravitreal injection of 4mg triamcinolone acetonide. Clinical examination was performed preoperatively, and postoperatively during the 1st and 6th week, and the 3rd, 6th and 12th month. Distance visual acuity was examined using Snellen charts, and the results converted to the decimal scale for statistical analysis. A fluorescein angiogram was performed in all cases, and ocular coherence tomography in 11 eyes.

Results: The mean best-corrected visual acuity for distance improved from a preoperative value of 0.29±0.22 to 0.34±0.23 (p=0.01) at 1 week. It further improved to 0.37±0.25 at 6 weeks, but this change was not statistically significant (p=0.14). Improved vision was maintained at 3 months (0.36±0.22) and at 6 months (0.42±0.29), but again the changes were not statistically significant (p=0.4 and 0.22 respectively). Correlation between decreased macular oedema and improved vision was found in non-ischaemic cases only.

Conclusions: Intravitreal triamcinolone acetonide injection is able to reduce macular oedema in diabetic patients, and proved efficacious in improving visual acuity in the short term. Unfortunately however, because of the progressive nature of the underlying disease the result is not permanent.