Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-10-01 / 3. szám
143. évfolyam (2006) A gyermekek közül 3-an szenvedtek szisztémás megbetegedésben: 2 esetben Down-szindrómát, 1-ben NH lymphomát diagnosztizáltak. A Down-szindrómában szenvedők műtéti indikációja akut keratoconus volt, egyben a cornea oedemája a limbus széléig ért. A cornea betegségei szerinti megoszlást az 1. táblázatban foglaltuk össze. Eredmények Eredményeinket a látásélesség alakulása szempontjából a 2. táblázat tartalmazza. A 20 PKP után 15 esetben javult a látás az első, 18-ban a második PKP után. Tizennyolc esetben a transzplantátumok átlátszóan gyógyultak. Kis perifériás semitransparens nubeculával átlátszóan gyógyult az 1 éves ROP-ban szenvedő gyermek autoPKP-ja is. A cornea eltávolítása elősegítette a tölcséres ideghártya-leválás műtétét. A legjobb látást keratoconus és cornea-dystrophia eseteiben értük el, ami vonatkozott a Down-szindrómában szenvedő akut keratoconus eseteire is (3. és 8. eset). A 12-ből 6 beteg 11 szemén értünk el 0,4 vagy annál jobb látásélességet, egyben rePKP-val. Egy esetben (8. eset) a keratoconusban szenvedő gyermeknek műtét előtt is 0,5 visusa volt a jobb szemén. így 6 beteg 10 szemén javult a látás és következett be olvasási képességet jelentő látásélesség. A 0,4 vagy annál jobb visussal gyógyult 6 gyermek közül öt a 6 év feletti betegcsoportba tartozott. A visus 0,1-0,4 között alakult 2 esetben. Egyben trauma okozta heg miatti PKP után a rePKP következtében sikerült a transzplantátumot átlátszóan megtartani. A gyermek amblyopiás maradt, az operált szem divergáló helyzetben van (9. eset). Az amblyopia oka részben a hosszas várakozás az első reoperációra a primer sebellátás után, részben a retina paramacularis régiójának sérülése, így jobb látásélesség amblyopia-ellenes kezeléssel sem várható. Négy gyermek-PKP után a látásélesség 0,1 alatt maradt (6., 7., 10., 11 eset). Ezek közül 2 a hat év felettiek, 2 a hat év alattiak csoportjába tartozott. A műtéti indikációkat az 1. táblázat mutatja. A 6 év feletti korcsoportban a műtéti indikációk között a keratoconus szerepelt a leggyakrabban, majd a trauma következtében kialakult heg volt a PKP második leggyakoribb oka. Posztoperatív komplikációk 5 műtét után fordultak elő (3. táblázat): 3 esetben varratlazulás, amelyet 2 esetben varratszedés, egyben resutura követett. Egy beteg (6. eset) első PKP-ja után kétszer, a második PKP után is meglazultak a varratok. Ebben az esetben történt az első PKP-ban resutura, amely után a varrat ismét meglazult. Két esetben varratszedés következett be a varratok meglazulása után. A 4. esetben a külföldi beteg varratlazulás miatti kötőhártyagyulladását fél évig konzervatívan kezelték. A 8. esetben (bal szem) a hegvonalban kialakult gyulladás váltotta ki a varratlazulást. A fekélyt a varratok eltávolítása után con-3. táblázat. Posztoperatív komplikációk Varratlazulás 3 eset kétszer varratszedés egyszer resutura Szekunder glaucoma 2 eset T konzervatív kezeléssel kompenzált junctivával fedtük, ami teljes gyógyulást eredményezett jó látással. Szekunder glaucoma 2 esetben alakult ki, amely konzervatív kezeléssel kompenzált (5. és 9. eset). Mindkét esetben sérülés utáni heg képezte a PKP indikációját. Három esetben rePKP történt (4. táblázat). Az okok között egy ízben zajlott immunreakció (9. eset), egyben endothel-degeneratio (12. eset). Ez utóbbi oka a donor cornea elégtelen endothelsejt-funkciója lehetett. Egy esetben mechanikai-kémiai hatásnak esett áldozatul a transzplantátum (6. eset, 1. alább). A kilökődési reakció klinikailag hasonlóan zajlott mindhárom esetben: a hámban cysticus degeneratiót, a stromában oedemát láttunk réslámpás vizsgálattal. Az immunreakció esetében a recipiens felől a transzplantátum ereződött. Eseteink közül néhányat kiemelve részletesebben ismertetünk. 5. eset: A 10 éves gyermek gumipókkal sérült. A cornea perforált sérülését a helyi kórházban ellátták, cicatrix adherens alakult ki, amelybe az elszürkült lencse tokja és részben a kéreg is beletapadt. A sérülés után 2 hónappal elülső szegmens rekonstrukció történt sulcusba varrt műlencse beültetésével. Ekkor a PKP-tól eltekintettünk, mert remélni lehetett, hogy a cornea hege elvékonyodik és jobb látás alakul ki PKP nélkül is. A látás ugyan javult, de elfogadható látásélességet csak stenopeikus lyukkal tudtunk elérni. Az elülső szegmens rekonstrukció után két évvel PKP-t végeztünk, amely után a gyermeknek 0,4 visusa lett (1/A, B} C ábra). 6. eset: A 9 éves kislány NH lymphomában szenvedett. Korábban immunszuppresszív kezelést kapott. A jobb corneáján herpes simplex vírus utáni infekció miatt homály alakult ki, amely miatt PKP-t végeztünk. A transzplantátum átlátszóan gyógyult és a műtét után fél évvel a betegnek 0,2 látásélessége volt annak ellenére, hogy 2 hónappal a műtét után a laza varratokat meghúztuk és egy pótvarratot helyeztünk be. A gyorsabb látásjavulás reményében Aloe vera szemcseppet használt. A „száraz szem” miatt Vitacicet rendeltek, amelyet naponta háromszor alkalmazott. A varratok ismét meglazultak, a transzplantátum oedemássá, hámfosztottá vált. A varratokat eltávolítottuk, de a transzplantátum átlátszatlan maradt. Az első PKP után 14 hónappal újabb PKP történt cataracta-extractióval és műlencse-beültetéssel kombinálva. Három hónap múlva a herpes recidívája alakult ki az ekkor még átlátszó korongban. A varratokat azok meglazulása miatt a műtét után négy hónappal távolítottuk el. A korongban az oedema állandósult, bár ereződés nem jött létre, a transzplantátum átlátszatlanul gyógyult. 8. eset: A bal szemen akut keratoconus stádiumában történt a PKP, a cornea oedemája csaknem a limbusig ért. A műtét után komplikációmentes sebgyógyulás zajlott, a transzplantátum átlátszóan maradt a követési idő 2,5 éve alatt. A jobb szemen történt PKP után 3 hónappal a varrat meglazult, a transzplantátum széli részén Pneumococcus 4. táblázat. A RePKP okai Endothel-degeneratio 1 Mechanikai-kémiai hatás herpes-recidíva 1 Feltehetően immunreakció 1 Keratoplasztika gyermekkorban
