Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

116 Szemészet nyitási nehézséget okozó szemhéjduzzanat sem.7 Szezonális esetben általában súlyosabb, perenniális, egész évben fenn­álló kórforma esetén enyhébb tünetek jelentkeznek. Az allergiás conjunctivitis kezelési lehetőségeinek át­tekintése előtt nem mellőzhető a tünetek kialakulásához vezető körfolyamatok igen rövid ismertetése. A korai típu­sú túlérzékenységi reakció első lépcsőjeként az allergént antigénprezentáló (AP) sejtek (macrophagok, monocyták) dolgozzák fel, felismerhetővé téve az idegen anyagot a T- helper lymphocyták számára. Az ezen immunsejtek által termelt citokinek hatására a plazmasejtek allergénspecifi­­kus IgE immunglobulint termelnek, amely a mastocyták és a basophil leukocyták felszínén található, nagy affini­­tású receptorokhoz kapcsolódik és Fc régiójával megköti az allergént." Az antitestválaszt tehát, amely jelen esetben IgE immunglobulin termelődés, az AP sejt felszínén a saját (MHC Il-es osztályú) antigénje mellett, azzal együtt meg­jelenő allergén indítja el. A hízósejtek felszínére kapcsolódó allergén-IgE komplex mastocytadegranulációt és következ­ményes allergiás mediátor felszabadulást eredményez (gyors fázis).16 A mediátorok legjellegzetesebb képviselője a direkt vaszkuláris hatással rendelkező hisztamin, amely hyperae­­miát, ödémát, viszkető érzést provokál. A hisztamin mellett azonban különböző proteolitikus enzimek és kemotaktikus anyagok is szabaddá válnak. A hisztaminfelszabadulással csaknem egy időben elkezdődik az arachidonsav kaszkád aktiválódása is, leukotriének, tromboxánok és prosztaglan­­dinok termelődését eredményezve. Az allergiás reakció he­lyén (jelen esetben a kötőhártyában) felszabaduló anyagok (hisztamin, arachidonsav-derivátumok stb.) hatására további adhéziós molekulák és kemotaktikus anyagok termelődnek, melyek inflammatorikus-proinflammatorikus sejteket (eosi­nophil granulocyták, macrophagok) vonzanak az allergén behatásának helyére, súlyosbítva ezzel a szöveti károsodást (késői fázis).12 Az allergiás betegek tüneteinek kezelésére, tünetmentessé tételére, életminőségének javítására különböző támadáspon­tú antiallergiás farmakonok állnak rendelkezésre. A szemé­szeti allergiás tünetek kezelésében leggyakrabban használt készítmények az antihisztaminok, a membránstabilizátorok, ezek kombinációit tartalmazó készítmények, a szteroidok, illetve ritkábban a nemszteroid gyulladásgátló készítmé­nyek.2,3 1. táblázat. Antiallergiás szemcseppek hatásmechanizmusa Hatóanyag Gyári név Anti­­hisztamin Hízósejt­stabilizáló Eosinophil-sejt gátló Ketotifen Zaditen Igen Igen Igen Azelastin Allergodil Igen Igen Olopatadin Opatanol Igen Igen Emedastin Emadine Igen Levocabastin Livostin Igen Lodoxamid Alomide Igen Igen Chromoglicat Taleum, Igen Opticrom A ketotifen (Zaditen) benzocycloheptathiophene derivá­­tum, amely összetett farmakológiai hatással rendelkezik.4 A vegyület részben relatíve szelektív, nonkompetitív hisztamin Hl-receptor-antagonista hatással rendelkezik, részben sta­bilizálja a hízósejtek membránját, megakadályozva a degra­­nulációjukat, azaz az allergiás mediátorok sejtből történő felszabadulását. Mindezen reakcióutakon kívül a ketotifen egyéb mechanizmusokon keresztül is szupresszálja az eosi­nophil granulocyták működését: gátolja az eosinophil sejtek kemotaxisában szerepet játszó sejtadhéziós molekulák, va­lamint a thrombocytaaktiváló faktor expresszióját; gátolja az eotaxin és az IL-5 indukálta eosinophil kemotaxist, va­lamint direkt eosinophil granulocyta stabilizáló hatással is rendelkezik1314 (1. táblázat). A közleményben allergiás conjunctivitisben szenvedő betegek Zaditen (ketotifen-fumarát, 0,05%) szemcseppel történő kezelésének hatásosságát és tolerálhatóságát vizs­gáló, multicentrikus, prospektiv, nyílt vizsgálat eredményét ismertetjük. Az adatgyűjtés célja a Zaditen szemcsepp ha­tásosságának, tolerabilitásának, esetleges mellékhatásainak és a betegek kezeléssel kapcsolatos észrevételeinek a vizs­gálata volt. Betegek és módszer A vizsgálatba már hosszabb ideje fennálló vagy újonnan kialakult aller­giás szemészeti panaszaikkal, illetve szénanáthával szemorvoshoz vagy immunológus szakorvoshoz forduló betegeket vontunk be. 2004. március 1. és november 30. között összesen 2971 páciens beválasztása történt meg. A vizsgálat 3 hete alatt az allergiás conjunctivitisben szenvedő betegek Zaditen szemcsepp kezelésben részesültek, amelynek javasolt adagja napi 2x1 csepp kötőhártyazsákba történő cseppentése volt. Az adatgyűjtésre a vizsgálatba való bevonáskor (a Zaditen-kezelés megkezdése előtt), még ezen a viziten 5 perccel a Zaditen becseppentése után, illetve a három­hetes kezelést követően, a záróvizit alkalmával került sor. A viziteken a szemviszketés, könnyezés, idegentest-érzés, kötőhártya­vörösség, kötőhártya-duzzanat, orrtünetek és a közérzetromlás 0-tól 3-ig <10 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 <79 Életkor (év) 1. ábra. A betegek kor szerinti megoszlása Csak Tavasszal Nyáron Tavasztól Csak Egész Csak Egyéb nyáron és és őszig tavasszal évben ősszel nyáron ősszel 2. ábra. A panaszok évszakonkénti megoszlása Tóth-Molnár Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom