Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
143. évfolyam (2006) Pl 117 terjedő súlyossági skálán kerültek értékelésre, ahol ’0’ a tünetmentes állapotot, ’3’ a súlyos tüneteket jelentette. A kiindulási viziten a kiindulási állapotban és Zaditen szemcsepp alkalmazása után 5 perccel került sor az allergiás tünetek súlyosság szerinti osztályozására. A kezelés alkalmazása után 5 perccel, valamint háromhetes kezelés után mért tünetek számtani átlagát a kiindulási értékekkel összehasonlítva vizsgálták a terápia rövid távú és tartós hatásosságát, kétmintás t-próbát alkalmazva a javulás statisztikai szignifikanciájának értékelésére. A vizsgálatba bevont betegek az esetlegesen használt szisztémás vagy nazális antiallergiás készítményeiket az addigi használati előiratnak megfelelően változatlanul tovább alkalmazták. A korábbi allergiaellenes szemcseppeket azonban leállítottuk és a tanulmány ideje alatt egyéb lokális szemészeti antiallergikumot nem használtak a betegek. A betegek vizsgálatba való bevonásakor a kezelőorvosok rögzítették a páciensek esetleges alkalmazott gyógyszereit, ismert általános betegségeit, valamint az esetleges kontaktlencse-használatot is. Minden adat a vizsgálati protokoll részét képező adatlapra került. Eredmények A kitöltött és feldolgozott adatlapok száma 2971 volt. A beválasztott beteg nemére vonatkozóan az adatlapok 4,54%a (135/2971) nem tartalmazott információt. Az ez irányú információt tartalmazó 2836 adatlap alapján a betegek 58,33%-a nő volt. A betegek korcsoportonkénti megoszlását az 1. ábra mutatja. A vizsgálatban részt vevők 75,73%-a (2250/2971) csak a vizsgált allergiás betegségben (szezonális vagy perenniális rhinoconjunctivitis) szenvedett (kísérőbetegség nélkül), 11,94%-uk (355/2971) asztma vagy egyéb immunbetegség szerepelt az anamnézisben. További megbetegedésként egyéb szembetegség (glaucoma, cataracta, száraz szem szindróma) a beválasztott betegek mindössze 1,14%-ának (34/2971) adatlapján volt megjelölve. 155 beteg (5,21%) esetében azonban az esetleges társbetegségre vonatkozó információ hiányos volt. A panaszok évszakonkénti megoszlása a 2. ábrán látható. A vizsgálatba bevont allergiás conjuctivitisben szenvedő betegek 53,38%-a előzetesen szisztémás vagy lokális antiallergiás kezelésben részesült. A 3. ábra az előzetesen kezelt betegek antiallergiás terápiájában szereplő készítmények százalékos megoszlását mutatja a betegek körében. A vizsgálat kezdete után a Zaditen szemcsepp mellett egyéb lokális szemészeti antiallergiás készítmény nem került alkalmazásra. antihisztamin antihisztamin antihisztamint stabilizátor szerek tartalmazó kombináció 3. ábra. Előzetesen kezelt betegek antiallergiás terápiájában szereplő készítmények százalékos megoszlása Az allergiás tünetek négy fokozatú skálán kerültek értékelésre (1. Betegek és módszer fejezetet: nincs tünet=0 pont; erős tünet=3 pont). A vizsgált és a fentieknek megfelelően pontozott allergiás tünetek átlagolt pontszámai képezték az alábbi statisztikai feldolgozás alapját. Az allergiás szemtüneteket jellemző pontszámok átlaga kiinduláskor 1,24 volt a kontaktlencsét nem viselők (n=2118), és 1,132 a kontaktlencsét viselők (n=151) között. Zaditen szemcsepp alkalmazását követően 5 perccel a két érték szignifikánsan csökkent (0,619, és 0,637; p<0,001 mindkét esetben). Háromhetes ketotifen-szemcseppel való kezelés mellett a betegek tünetességét jellemző pontszámok átlaga szignifikánsan tovább csökkent (kontaktlencsét nem viselők esetében 0,172, kontaktlencsét viselők között 0,157 volt a tüneti átlagpontszám; p<0,001) (4. ábra). Az ismertetett betegszámra vonatkozó adatok rendre a feldolgozható minőségű adatokkal rendelkező betegek számát jelentik. A Zaditen szemcsepp az allergiás conjuctivitis tüneteit - szisztémás antihisztamin alkalmazása mellett, illetve annak szedése nélkül is - szignifikánsan csökkentette (5. ábra). A nyitóviziten a szisztémás kezelést kapó betegek (n=817) esetében a tünetek átlag pontszáma 1,188 volt, a per os antihisztamint nem szedő betegek (n=1589) esetében pedig 1,127. A szemcsepp alkalmazása után öt perccel a tünetek szignifikánsan javultak mindkét csoportban (0,698 és 0,592; p<0,001). A záróviziten - tehát a háromhetes Zaditen szemcsepp kezelést követően - a szisztémás kezelést kapó betegek átlagos pontszáma 0,228 volt, a per os antihisztamint nem szedőké pedig 0,147 (p<0,001). Az egyéb allergia ellenes szemcseppel előzetesen kezelt betegek (n=1134) a nyitóvizit időpontjától kezdve Zaditen szemcsepp terápiában részesültek az előzetesen alkalmazott készítmény helyett (6. ábra). A nyitóviziten, az előzetesen lokális kezelésben részesülő betegek esetében, a tünetek átlag pontszáma 1,178 volt, míg előzetes allergia ellenes szemcsepp alkalmazása nélkül 1,131 (n=l 189) (a két érték között szignifikáns különbség nem volt). A szemcsepp alkalmazása után öt perccel a tünetek mindkét csoportban szignifikánsan enyhültek (0,679 és 0,58; pcO.OOl). A záróviziten - tehát háromhetes Zaditen szemcsepp kezelést követően - a tünetek további szignifikáns javulását mérték mind az előzetesen is kezelt betegeknél, mind a nem kezelt csoportban (0,225 és 0,126; p<0,001). A különböző adatgyűjtési időpontokban a vizsgált egyes paraméterek (szemviszketés, könnyezés, idegentest-érzés, kötőhártya-vörösség, -duzzanat, szemhéjduzzanat, orrtüne-03 1,4 -i c= ■аз 03 1,2 -'03 СО 1,0 -со о 0,8 -•=3 со 0,6 -CD 0,4 -CD £= 0,2 -0 -Kiindulási átlag ] Kontaktlencsét viselők I I Kontaktlencsét nem viselők 5 perc után i—ÍU 3 hét után 4. ábra. Az allergiás tünetek változása Zaditen szemcseppel való kezelés mellett a kontaktlencsét viselők, illetve nem viselők alcsoportjában Allergiás conjuctivitis ketotifen- (Zaditen-) kezelése: prospektív, multicentrikus, nagy esetszámú...
