Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
143. évfolyam (2006) (||g 111 Betegek Vizsgálataink során az ambulancián megjelent 73 egyén 146 szemén végeztük el az intraocularis tenzió mérését. Az összefüggések elemzése során a résztvevők mindkét szeméről nyert adatokat vettük figyelembe, hasonlóan számos más publikációhoz.2,8,9'10,11’12'14,15'19 Olyan jól kooperáló egyéneket vontunk be, akiknek korábban szemsérülése, szemészeti műtété nem volt, asztigmatizmusuk a ±1,0 D-t nem haladta meg, szaruhártyájuk ép és sima felszínű volt. Teljes szemészeti vizsgálatot követően első lépésben a non-kontakt módszeren alapuló Topcon CT80 air push tonométer segítségével határoztuk meg a szemnyomást (T appl A), automata üzemmódban mindkét szemről 3-3 mérést végezve. Majd standard Goldmann applanációs tonométerrel is megmértük a szemnyomást (T appl G). Későbbiekben a T appl A átlagértékeit hasonlítottuk össze a T appl G adataival. Mindkét mérési módszernél, mint általában a szemészeti vizsgálatok során, a beteg részéről teljes kooperáció szükséges, aminek feltétele a pontos fixálás. Mivel egyik módszer során sem viselhet korrekciót a beteg, így a korrigálatlan, nyers látásélességet vettük figyelembe, melyet a Kettesy-féle decimális tábla segítségével határoztunk meg. Ezt követően rövid kérdőív segítségével a résztvevők személyes benyomásait, tapasztalatait, a vizsgálat szokatlan voltát, nehézségeit, bonyolultságát rögzítettük, illetve lejegyeztük, hogy a beteg a két módszer közül melyiknek vetné alá magát szívesebben. Végül a vizsgáló értékelte egy ötfokozatú skálán a beteg kooperációját. Statisztika A mért értékeket az átlaggal és standard deviációval (SD) jellemeztük. A két módszerrel nyert értékpárokat egymintás t-próba segítségével hasonlítottuk össze (szignifikanciaszint p<0,05). A minták normális eloszlását egymintás Kolmogorov-Smirnov-teszt segítségével vizsgáltuk (szignifikanciaszint p<0,05). A statisztikai számolásokhoz SPSS 11.0 programot használtunk. Eredmények Hetvenhárom egyén 146 szemén határoztuk meg a szemnyomást. Az összes mérési adat szerint (n=438) a T appl A átlagosan 17,28±3,60 Hgmm míg a T appl G átlagosan 17,08±3,58 Hgmm volt. A két módszert tekintve sem a szemnyomás értéke, sem az értékek szórása között nem volt szignifikáns eltérés (p=0,309). Mind a két módszerrel nyert adatok normál eloszlást mutattak az egymintás Kolmogorov-Smirnov-teszttel (p=0,212 és p=0,120). A T appl A és a T appl G értékei közötti szoros korrelációt, linearis összefüggést igazoltunk (1. ábra). A legfontosabb paraméter a szemnyomástartomány. 14,0- 20,0 Hgmm-es szemnyomástartományban nem találtunk szignifikáns eltérést, míg 21,0 Hgmm fölött az air push tonometriával szignifikánsan magasabb, addig 14,0 Hgmm alatt alacsonyabb értéket mértünk. Az adatokat az 1. táblázatban tüntettük fel. A következő vizsgált paraméter az életkor hatása volt. Az átlagéletkor 55,12+14,57 (SD) év volt. Négy alcsoportot hoztunk létre: 50 évnél fiatalabbak, 50-59 és 60-69 év közöttiek, valamint 70 év fölöttiek. A különböző korcsoportokat összevetve sem a kétféle módszerrel mért szemnyomásértékek, sem a szórásuk nem tért el szignifikánsan egymástól. A 73 egyén 146 szemét a látásélesség tekintve az alábbi csoportokba soroltuk: 0,5-nél jobb látásélesség (58 szem), 0. 1 és 0,5 közötti (54 szem), valamint 0,1 és annál roszszabb látásélesség (34 szem). A szemnyomásértékek a kétféle módszerrel mérve egyik csoportban sem mutattak szignifikáns eltérést. Továbbiakban megvizsgáltuk, vajon a háttérben fennálló glaucoma mennyire befolyásolta a mérés pontoságát. Az 1. csoportba 94 glaucomában nem érintett szemet vettünk. 2. táblázat. Air push (T Appl A) és Goldmann-módszerrel (T Appl G) mért szemnyomás alakulása glaucoma előfordulása szerint. (N: esetszám) Glaucoma előfordulása szerinti alcsoportok N T appl A átlag±SD (Hgmm) T appl G átlag±SD (Hgmm) Szignifikancia egymintás t-próba (p) 1. Glaucoma nem ismert 94 16,76± 3,39 16,44±3,13 0,150 2. Congestiv típusú glaucoma 14 17,38±4,26 18,64±4,20 0,050 3. Simplex típusú glaucoma 24 18,37±3,47 17,42±2,53 0,071 4. „Glaucomagyanú” 14 19,01 ±3,93 19,57+5,51 0,530 3. táblázat. Air push (T Appl A) és Goldmann-módszerrel (T Appl G) mért szemnyomás alakulása a különböző módszert választó betegek között. (N: esetszám) Preferált vizsgáló módszer alapján csoportosítva N T applA átlag±SD (Hgmm) T appl A átlag±SD (Hgmm) Szignifikancia egymintás t-próba (p) 1. Air push tonometria 24 16,97±3,39 17,12±3,42 0,684 2. Applanációs tonometria 24 17,32±4,19 16,95+4,05 0,268 3. Bármelyik módszer 25 17,54±3,27 17,16±3,3 0,264 Air push tonométerrel nyert tapasztalataink: a non-kontakt tonométer mérési pontosságának vizsgálata
