Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)

2006-06-01 / 2. szám

Szemészet A fennmaradó 52 szemet az alábbiak szerint soroltunk be: a 2. csoportba 14 kezelt congestiv típusú, a 3. csoportba 24 kezelt simplex típusú glaucomás került. A 4. csoportba 14 „glaucomagyanús” szemet soroltunk, akik kivizsgálás alatt álltak. A glaucoma által nem érintett 1. csoportban és a „glaucomagyanús” 4. csoportban a két mérési módszer nem bizonyult szignifikánsan különbözőnek. A 2. csoport ese­tén a különbség szignifikánsnak bizonyult, míg a 3. csoport adatai szerint nem (2. táblázat). A vizsgálómódszerek tolerálhatóságára adott válaszok alapján három alcsoportot hoztunk létre. Az 1. csoportba az Air push tonometriát, a 2. csoportba a Goldmann appla­­nációs tonometriát választók kerültek. A 3. csoportba pedig azokat soroltuk, akik mind a két módszert egyformán meg­felelőnek tartották, mindkettőt elfogadták. Egyik csoport­ban sem találtunk szignifikáns különbséget (3. táblázat). A kooperáció elemzése kapcsán a vizsgáló 1—5-ig ter­jedő skálán értékelte a beteg együttműködését a vizsgálat során. A skálán az 1 érték a kooperáció teljes hiányát, a vizsgálat kivitelezhetetlenségét képviselte, míg az 5 érték a teljes mértékű együttműködést. Vizsgálatunk során nem tapasztaltunk kooperációs nehézséget. A vizsgált 73 egyén tekintetében 67 esetben (91,78%) tapasztaltunk kitűnő, 6 esetben (8,22%) pedig jó kooperációt. Megbeszélés Glaucomában az emelkedett - az individuálisan toleráltnál magasabb - szemnyomás az egyik fontos kockázati ténye­ző, a papilla mikrocirculációs zavara és az elpusztult gang­­lionsejtekből felszabadult glutaminsav mellett. A glaucoma szűrésében, a glaucomás betegek gondozásában és a szem­nyomáscsökkentő kezelés értékelésében elengedhetetlen a betegek számára jól tolerálható, az orvos számára pontos információt nyújtó, jól reprodukálható szemnyomásmérő módszer.613 Évtizedek óta a Goldmann applanációs kontakt tonometria a legpontosabb és legelterjedtebb mérőmódszer.15 Számos előnye mellett azonban invazívnak tekintendő (ér­zéstelenítés, közvetlen kontaktus), ezért régóta fennáll az igény alternatív mérési lehetőségek iránt. A non-kontakt módszer jól ismert előnyei - egyszerű, gyors, higiénikus, nem invazív eljárás - mellett számba kell venni korábbi tanulmányokból is ismert bizonyos fokú pontatlanságát.2’7’8,15’16 Munkánkban arra kerestünk választ, hogy az air push tonométerrel kivitelezett mérések milyen feltételek mellett helyettesíthetik a Goldmann applanációs tonométerrel történő vizsgálatot. A Topcon CT80 air push tonométerrel adott szemnyo­mástartományban (14,0-20,0 Hgmm) nyert eredményeink szignifikánsan nem tértek el a Goldmann-tonometriával mért értékektől, ami más hasonló elven működő műszerek­kel végzett korábbi vizsgálatok tapasztalataival megegye­zik.2’8’9’1316 Lawson-Kopp közleménye szerint ez a tarto­mány kissé szélesebb, 10-24 Hgmm.12 Müller és mtsainak tapasztalata szerint non-kontakt tonométerrel minden szem­nyomástartományban, bár nem szignifikánsan, de alacso­nyabb értéket mértek.14 Lagerlof a két módszerrel nyert ada­tok között lineáris korrelációt igazolt, nagy szórással.11 Különböző korcsoportokat vizsgáltunk, annak az eldönté­sére, hogy a kevésbé elterjedt non-kontakt módszer nehéz­sége, szokatlan volta, a folyamatos és pontos fixálás szük­ségessége mennyire okoz nehézséget idősebb korban, illetve adódik-e ebből jelentős eltérés a két módszerrel mért szem­­nyomásérték között. Más szerzőkhöz hasonlóan azt tapasz­taltuk, hogy az életkor - mivel nem találtunk szignifikáns eltérést a két mérési mód között - nem befolyásolja az air push tonométer felhasználhatóságát ebben a tekintetben.19 A mérés pontosságát befolyásoló feltételezett faktorok közül a látásélesség esetében nem tudtunk olyan alacsony értéket megjelölni, amely jelentős hatással lett volna az eredményre. A kísérő szem minimális látásélessége mellett ugyanis a fényérzés nélküli, vak szemen is lehetett mindkét módszerrel szemnyomást mérni. Háttérben álló glaucoma esetén a non-kontakt módszer bizonyos fokú pontatlansága észlelhető magasabb szemnyo­mástartományok esetén.2,7’9'14 Másrészt feltételezhető, hogy a glaucomában szenvedő betegek, illetve azok, akiket glau­coma gyanúja miatt korábban vizsgáltak - tehát esetükben több alkalommal történt már szemnyomásmérés -, esetleg „rutinosabbak” a vizsgálat során, mivel ismerős a műszer, nem idegenkednek a cseppentéstől. Az ismert és kezelt glau­comában szenvedő betegek esetében jelentős eltérés adódott vizsgálataink szerint a két szemnyomás átlagértéke között. Véleményünk megegyezik Jorge és mtsai megállapításával, azaz a gondozás, illetve a betegkövetés céljára az air push tonometria korlátozottan alkalmas.10 Tehát a glaucomás betegek gondozása során a szemnyomáscsökkentő kezelés hatékonyságának megítélésére továbbra is a hagyományos kontakt, applanációs módszer az ajánlott.10 Vizsgálataink során mi is hasonló eredményeket kaptunk. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a glaucoma szempontjából nem érintet­tek és a „glaucomagyanús” eseteket tekintve az összefüggés szorosabb, nincs szignifikáns különbség a két érték között, ami a módszer szűrésben való alkalmazhatóságát támaszt­ja alá. Tanulmányunkban a beteg által preferált vizsgálómód­szer alapján a betegcsoportokban mért értékek között nem volt szignifikáns eltérés, bár a legszorosabb korrelációt a non-kontakt módszert választók között találtuk. Az air push tonometriát választók a cseppentés hiányát, a vizsgálat egy­szerű, gyors, higiénikus voltát emelték ki. A cseppentés el­lenére a hagyományos, applanációs módszert választók ki­emelték a non-kontakt módszer során a levegőráfújás miatt fellépő reflexes szemhéjzárást, a vizsgálat újszerűségét és kissé kellemetlen voltát. Tapasztalatunk szerint elégtelen kooperáció esetén a beteg pontosabb vezetésével és a mérés megismétlésével értékelhető eredményeket kaphatunk. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a steril, atraumati­­kus air push non-kontakt tonométer a gyakorlatban szűrő­­vizsgálatok kivitelezésében jól alkalmazható. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számos más típusú non-kon­takt tonométerhez hasonlóan ennek a műszernek a mérési pontossága sem optimális, így a glaucomás betegek gondo­zásában korlátozottan alkalmazható.1’2,3’7’8’9’10’1’12’14 Papp Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom