Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
Szemészet Minden, a vizsgálatban részt vevő beteg könnyfilmstabilitása súlyosan károsodott (<5 másodperc) (3. táblázat, 3. ábra). c) Fluoreszcein-teszt (módosított van Bijsterveld-score): Biomikroszkópos vizsgálat során minden betegnél találtunk cornealis és conjunctivalis hámdefektust, kétharmaduknál súlyos (10 pont feletti értékekkel) károsodásokkal (4. táblázat). II. Kontrollvizsgálati eredmények Három hónap múltán a szemészeti és immunlaboratóriumi vizsgálatokat ismételten elvégeztük. Egy betegnél Hodgkin-lymphoma alakult ki a vizsgálati periódusban, míg egy másik beteg dermatitise mutatott progressziót: immunszerológiai változást csak ez utóbbi betegnél (az anti-alfa-fodrin antitest titerének emelkedése) találtunk. 1. Immunlaboratóriumi eredmények: a) RF-pozitivitást 17 esetben detektáltunk, egy betegnél volt az RF-pozitivitás új keletű, négy betegnél a RF-szint jelentősen megemelkedett. b) A CRP-szint pozitivitását öt olyan betegnél találtuk, akiknél az első vizsgálat során is CRP-pozitivitás állt fenn. c) Anti-SS-A/Ro52 antitest titere három betegben emelkedett. Közülük kettőnél a cornea fluoreszceinfestődésének mértéke fokozódott (15 pont—»25 pont, illetve 15 pont-» 33 pont), a könnyfilmstabilitás mértéke ugyanolyan rossz (2-2-3 másodperc), a Schirmer-I teszt értéke mindhárom esetben 0 mm/5 perc maradt. d) Az anti-alfa-fodrin antitest titerének változása: • alfa-fodrin IgA pozitivitás: 6 (1 esetben pozitív titeremelkedés), • alfa-fodrin IgG pozitivitás: 4 (2 friss pozitivitás), • alfa-fodrin IgA határérték: 6, 3. táblázat. A break up time teszt eredményeinek megoszlása (betegenként a két szem BUT-értékeinek átlaga alapján; n=24) BUT (sec) Esetszám 0-2 sec 20 3-5 sec 4 >5 sec 0 4. táblázat. A fluoreszcein-teszt értékei (betegenként a két szem módosított van Bijsterveld-score átlagértékei) alapján való megoszlás Fluoreszcein-teszt Esetszám (van Bijsterveld-score) I- III- 5 7 6-10 I II- 15 9 >15 7 • alfa-fodrin IgG határérték: 6 (1 friss). Az anti-alfa-fodrin IgA antitest pozitivitása, illetve titeremelkedése mindig aktív immundinamikai folyamatot jelez (12 eset). 2. Vérkép: eltérés az előző vizsgálathoz képest nem volt. 3. Szemészeti vizsgálati eredmények: a) A könnytermelés szignifikáns csökkenése (betegenként a két szemen mért Schirmer-I átlagértéke) 3 betegnél jelentkezett, amelyet nem kísért immunszerológiai változás. b) A BUT-értékek szignifikáns csökkenését (betegenként a két szem átlagértéke) hét betegnél figyeltük meg, egy esetben a CRP-szint növekedése, két esetben az anti-alfa-fodrin IgG titer pozitívvá válása kísérte. c) A fluoreszcein-teszt értékeinek növekedését (betegenként a két szem átlagértéke) 11 esetben találtuk jelentősnek, amit két esetben az anti-SSA/Ro52 antitest, egy-egy esetben az anti-SSA/Ro60 antitest és az anti-SSB/La antitest titerének emelkedése, két-két esetben a CRP-szint, az RF-szint és az anti-alfa-fodrin titer pozitívvá válása kísért. Megbeszélés A primer Sjögren-szindrómás betegeink mindegyike (24 beteg) változó súlyosságú száraz szem panaszokkal küszködött: könnytermelésük nagymértékben csökkent volt (Schirmer-I teszt: <10 mm/5 perc), illetve hiányzott (11 betegnél a Schirmer-I teszt értéke: 0 mm/5 perc), könnyfilm-stabilitásuk alacsony (<5 másodperc) volt. Változó mértékű corneahám-károsodást találtunk minden beteg mindkét szemén. A száraz szem tesztek eredményeit összevetve azt találtuk, hogy a könnytermelés mértéke és a könnyfilmstabilitás foka, valamint a könnytermelés és a szaruhártya fluoreszcein-festődésének mértéke között nincs szoros korreláció, hiszen ezek a vizsgálati módszerek nem ugyanarra a „sicca-paraméterre” vonatkoznak. 3. ábra. Két másodperc alatt felszakadó könnyfilmréteg egy primer Sjögren-szindrómás beteg súlyosan károsodott szaruhártyáján Szalai László