Szemészet, 2006 (143. évfolyam, 1-4. szám)
2006-06-01 / 2. szám
143. évfolyam (2006) A könnyfilm-felszakadási idő eredményei és a cornea-, conjunctivahám-károsodás között szoros összefüggést találtunk: amennyiben a BUT 2 másodpercnél kevesebbnek adódott, a fluoreszcein-festődés 10 pontérték feletti volt. Az immunológiai vizsgálati eredmények tükrében megállapítható, hogy a magas reumatoid faktor szintek minden esetben rendkívül súlyos könnytermelési zavarral (vagy hiánnyal) társultak (Schirmer-I teszt: <10 mm/5 perc). A kontrollvizsgálat során, az adekvát immunszuppreszszív (szisztémás cyclosporin-A és szteroid) terápia ellenére a fluoreszcein-teszt eredménye 11 esetben a corneahám károsodásának progresszióját mutatta. Közülük négy betegnél a Sjögren-specifikus antitestek titerének emelkedését találtuk (a-AA-A/Ro52, a-SS-A/Ro60, a-SS-B/La-antitestek). Két-két esetben a CRP és az RF szintjének, valamint az anti-alfa-fodrin titerének emelkedését detektáltuk. Az anti-alfa-fodrin antitest pozitivitása kivétel nélkül súlyos száraz szem teszteredményekkel párosult (Schirmer-I teszt: 0-5,0 mm/5 perc, BUT: 0-2,0 másodperc, fluoreszcein-teszt: >15 pont). Négy esetben az anti-alfa-fodrin antitest pozitivitását nem kísérte egyéb immunológiai eltérés. Ez utóbbi adat alapján megerősödni látszik az a nemzetközi irodalomban megjelent feltételezés, hogy az anti-alfa-fodrin antitest pozitivitása korai markere lehet az „immunszerológiailag” negatív eseteknél a primer Sjögren-szindrómának.4 Ez a Sjögren-betegség korai diagnosztizálására alkalmas, Magyarországon is elérhető, olcsónak mondható immunlaboratóriumi módszer rendkívül érzékeny (97,0%-os), az IgA komponens titeremelkedése immundinamikailag aktív folyamatot jelez. A Debreceni Egyetem Immunológiai Klinikáján Bankó és mtsai sokszor a tradicionális immunmarkerek (SS-A, SS-В) kimutatásának elhagyásával, az alfa-fodrin-tesztet rutin eljárásként használják a Sjögren-betegség immundiagnosztikájában. Egy betegnél az anti-alfa-fodrin szérumtiterének emelkedéséhez dermatitisének súlyosbodása társult. Talán a hazai szemészeti szakrendelők túlterheltsége (az igen egyszerűen kivitelezhető szemészeti vizsgálatok elmulasztása miatt) a magyarázata annak, hogy a negyven, szemészeti konzíliumba küldött betegünkből hetet majd öt éven át mint krónikus conjunctivitisest kezeltek. A primer Sjögren-szindróma változatos klinikai megjelenésű, hullámzó lefolyású, végső soron a glandulárisextraglanduláris tünetegyüttesek súlyosbodásához vezető autoimmun betegség. Fontos, hogy a betegek laboratóriumi és klinikai tüneteit egyénileg értékeljük, és hogy a betegség progressziójának megítélésében kitüntetett szerepet kapjanak a szubjektív panaszok értékelésére kidolgozott kérdőíves tesztek. A betegek kezelésében rendkívül fontos a társszakmákkal (elsősorban belgyógyászat, reumatológia, pszichiátria-pszichológia) való szoros együttműködés, a betegek évenkénti immunológiai kontrollvizsgálata, megfelelő hátteret biztosító immunológiai laboratóriumban. Irodalom 1. Berta A.: A száraz szem. Szemészeti füzetek Országos Szemészeti Intézet, Budapest, 1999; 23-29. 2. Gergely R: Autoimmun betegségek, Sjögren-syndroma. Klinikai immunológia. 2. átdolgozott kiadás, Medintel Könyvkiadó, Budapest 1997; 140-143. 3. Haneji N. Nakamura, T. Takio K., Higashijame H. Saito: Identification of alpha-fodrin as a candidate autoantigen in primary Sjogren's syndrome. Science 1997; 276(5312): 604-607. 4. Maruyama T., Saito /., Hayashi Y: Molecular analysis of the human autoantibody response to alpha-fodrin in Sjogren’s syndrome reveals novel apoptosis-induced specifity. Am J Pathol 2004; 165(1): 53-61. 5. Zeher M.: Sjögren-szindróma. Szegedi Gy., Zeher M., Bakó Gy. (szerk): Klinikai immunológia. 3. kiadás, Springer Orvosi Kiadó Kft., Budapest, 1999; 168-181. Levelezési cím: Dr. Szalai László 1123 Budapest, Avar u. 17. E-mail: laszloszalai@freemail.hu Primer Sjögren-szindrómában szenvedők száraz szeműségének progressziója a szérum autoimmun antitestek...
