Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
Szemészet 142. évfolyam (2005) 141 A Semmelweis Egyetem, Szemészeti Klinika, Tömő utca (igazgató: Németh János egyetemi tanár) közleménye A posztoperatív endophthalmitis kezelése klinikánkon Kálmán Zsuzsanna, Süveges Ildikó Cél: A posztoperatív endophthalmitis megelőzésének, felismerésének és kezelésének, ezek aktuális kérdéseinek áttekintése egy év adatai alapján. Betegek és módszer: Huszonkét beteg adatainak retrospektív feldolgozását végeztük. Az endophthalmitis tünetei 11 betegen a műtétet követő 4 héten belül, 11 betegen pedig 6 héten túl jelentkeztek. Tíz korai esetben végeztünk vitrectomiát (2 betegünknél 2 alkalommal), 1 korai endophthalmitises betegnél enucleatiora kényszerültünk. A késői endophthalmitises csoportban 5 betegnél végeztünk vitrectomiát, 2 szemet enukleáltunk, 1 betegnek bakteriológiai mintavétel után intravitrealisan adtunk antibiotikumot, és 3 betegünk csak konzervatív kezelésben részesült. Minden esetben mintát vettünk bakteriológiai vizsgálatra a kötőhártyazsákból, csarnoköblítés során az elülső csarnokból, valamint vitrectomia esetében az üvegtestből is. Tizenhét beteget ellenőriztünk klinikánkon, a követési idő átlag 6 hónap volt (1 hét - 24 hónap). Eredmény: Az endophthalmitis első tüneteinek észlelésekor, illetve klinikánkra érkezéskor minden korai posztoperatív endophthalmitises betegünk látóélessége 3 méterről ujjolvasásnál rosszabb, közülük 4 tárgylátás nélküli volt, 1 betegünk látóélessége súlyos dementiája miatt felvételekor nem volt vizsgálható. Késői posztoperatív endophthalmitises betegeink közül kettőnek volt 0,1 -nél jobb látóélessége, a többiek V2 m-ről ujjolvasásnál rosszabbul láttak. A követési idő végén korai endophthalmitises betegeink látóélessége 6 esetben volt jobb 0,1-nél, közülük 3 beteg visusa érte el a 0,5-t, négy betegünk látóélessége csak kézmozgás látás és 2 méterről ujjolvasás közötti volt. A késői endophthalmitises betegek közül 0,1-nél jobb látóélességet 2 betegen sikerült elérnünk, 2 betegünk tárgylátás nélküli, 5 beteg látóélessége csak kézmozgás látás és 2 méterről ujjolvasás közötti lett. A huszonkét esetből tíz esetben sikerült kórokozót kimutatnunk az elvégzett mikrobiológiai vizsgálattal. Következtetés: Mind korai, mind késői posztoperatív endophthalmitis esetén az azonnali vitrectomia, intravitrealis antibiotikum adásával segíthet a betegség gyógyításában, a látás megőrzésében. A kis esetszám, és az esetek különbözősége miatt statisztikai elemzést nem végeztünk, de adataink arra utalnak, hogy korai posztoperatív endophthalmitises eseteinkben az azonnali vitrectomia jobb látásmegtartást eredményezett, mint a késői posztoperatív endophthalmitisben. Kulcsszavak: posztoperatív endophthalmitis, vitrectomia, intravitrealis antibiotikum Treatment of postoperative endophthalmitis in our Department Aim: Data from patients with postoperative endophthalmitis treated during a one-year period was analysed to provide an overview regarding questions of prevention, recognition and therapy. Patients and methods: A retrospective analysis of 22 patient records was carried out. In 11 cases symptoms of endophthalmitis could be observed within 4 weeks after the operation; and after more than 6 weeks, in the other 11 cases. In 10 of the “early” cases vitrectomy was carried out (twice, in 2 patients), while in 1 early endophthalmitis case we had to perform enucleation. In the 11 “late” endophthalmitis cases the following therapies were employed: 5 vitrectomies, 2 enucleations, 1 vitreous aspiration and intravitreous administration of antibiotic, and in 3 cases conservative treatment alone. In all patients the conjunctival sac material was cultured; in cases of chamber lavage the anterior chamber, and in cases of vitrectomy the vitreous material was also cultured. Seventeen of the 22 patients were available for control checks in our Department, and the mean follow-up period was 6 months (range: 1 week - 24 months). Results: All patients with early postoperative endophthalmitis had visual acuity (VA) worse than 0.06 at the onset of the symptoms, or on admission. Four patients had no light-perception; and in 1 patient we could not assess VA because of her severe dementia. Two of the patients with late postoperative endophthalmitis had initial VA better than 0.1; for the others it was worse than 0.01. At the end of the follow-up period, patients with early endophthalmitis had achieved acuity better than 0.1 in 6 cases (0.5 or better, in 3 cases), while in 4 such patients final VA was between light perception and 0.04. In 2 patients with late endophthalmitis visual acuity better than 0.1 was reached, 1 patient remained with light-perception only, and 1 without light-perception. Five patients had visual acuity between handmotion and 0.004 only. In ten of the 22 patients we could identify microorganisms. Conclusions: In both early and late postoperative endophthalmitis, immediate vitrectomy with intravitreous administration of antibiotic can help in treatment and in preserving vision. Because of the small number and variety of cases we did not perform statistical analysis; however, immediate vitrectomy seems to result in better preservation of vision in patients with early postoperative endophthalmitis than it does in cases of late postoperative endophthalmitis. Key words: postoperative endophthalmitis, vitrectomy, intravitreous antibiotics Kálmán Zsuzsanna: A posztoperatív endophthalmitis kezelése klinikánkon
