Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
Szemészet az agyvérzés a vakok között gyakrabban, a hypertonia és az ischaemiás szívbetegség pedig ritkábban fordul elő, mint az azonos életkorú teljes magyar populációban. Megbeszélés Hazánkban a vakság okainak feltárása, a vaksági okok statisztikai elemzése több mint egy évszázados múltra tekint vissza; az első közlések Grósz Alberttól13 és Creniceanu Györgytől8 származnak 1872-ből, illetve 1885-ből. 1899- ben jelent meg Imre József „A vakság okai a magyar Alföldön” című munkája,16 amelyet követ 1905-ben Grósz Emil „Küzdés a vakság ellen”,14 továbbá 1907-ben Leitner Vilmos „A fiatalkori vakság okai és elhárítása”25 és Scholtz Kornél „A vakság okai Magyarországon”39 című írása. Az 1912. évben végrehajtott népszámlálás többéves előkészítő munka eredményeképpen részletes vakságügyi adatgyűjtést tartalmazott, amelynek kiterjedt statisztikai elemzése 1916-ban jelent meg.2 Singer Gyula 1929-ben írt „A vakok halálozási viszonyairól Magyarországon”.40 Brana János5 1930-ban, Bíró Imre3 1934-ben közölte adatait a vakság okairól. Ezt követően a vaksági statisztikai közlések elapadtak, majd jóval később egyedül csak Vastag Oszkár49 (1983-ban) és Sisák Júlia4 *' (1994-ben) egy-egy Tolna megyei, illetve Pető Tünde és munkatársai33 (1999-re vonatkozó) Csongrád megyei glaucomás adatokat feldolgozó munkája foglalkozott ezzel a fontos témával. Ezek mellett a közelmúltra vonatkozó további adatok nem váltak ismertté. A jelenlegi hazai vaksági okok megismerése céljából vakjáradékos adatlapokat elemeztünk retrospektív vizsgálatunk során. A vizsgált négy megyében 1996-2000 között az elbíráló szemészeti szakrendelésen megjelentek közül az elvégzett vizsgálatok és a vonatkozó rendelet értelmében összesen 4283 új beteg került vaksági nyilvántartásba. Ez alapján a vakság incidenciája a vizsgált megyékben 59,1 (évente, 100000 lakosra). Ha a felmérésben szereplő négy megyét országosan reprezentatívnak fogadjuk el, akkor feltételezhető, hogy Magyarországon évente 6040 új vak regisztrációja várható. Megjegyzendő, hogy a vaksági járadékos adatokon nyugvó felmérés csak megközelítő adatokkal szolgálhat az új vakok számát illetően, mert csak azok adatait tartalmazza, akik vaksági járadékért folyamodtak. Nem tartalmazza 30 25 20 15 10 5 0 4. ábra. A vaksági okok változása Tolna megyében az 1976 és 2000 között eltelt 25 évben a korábban végzett felmérések4149 és a jelen vizsgálat összesített adatai alapján tehát azokat, akik nem kérték a járadékot, vagy pedig a rendelet szerint kizáró ok állt fenn, mert más szociális ellátásban részesültek, például valamilyen állami otthonban laktak (szociális otthon, Vakok Intézete stb.). Ettől függetlenül feltételezhető, hogy a jelzett fenntartás ellenére a minta reprezentatív a magyar vaksági okokat illetően. A vakság előfordulását lényegesen gyakoribbnak találtuk az idősebb betegek körében. Ezzel korrelál több korábbi tanú 1 mány eredménye.1 ■ 19,27,34.43.44 A vak nők száma a 60 évnél idősebbek korcsoportjában meghaladja a férfiak számát, és a 80 éves kor fölött a nők aránya több mint kétszerese a férfiakénak. Ezzel megegyezik számos korábbi vizsgálat eredménye,23’34 de ezzel ellentétes adatokat közöl az az ír tanulmány, melyben a 80 évnél idősebbek esetében a vakok 62%-a férfi volt.26 A koppenhágai és a barbadosi tanulmányok szerint is a férfiak száma minden korcsoportban meghaladta a nők számát.6715 A német munkacsoport nem talált különbséget a vakság nemek szerinti megoszlásában, a baltimore-i tanulmány eredménye szerint, a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.45 Vizsgálatunk eredményei szerint hazánkban a vezető vaksági ok a senilis macula-degeneratio (AMD), ami egybecseng más iparilag fejlett országokban végzett vizsgálatok eredményeivel.19,27’44'50 Saját felmérésünkben a korcsoportokat vizsgálva az AMD a 60 évnél idősebb betegek esetében szerepelt vezető vaksági okként, amivel jól korrelál a Rotterdam Study és a Coppenhagen City Eye Study eredménye is.6’719 Kaukázusi rasszhoz tartozó populációkon végzett felmérések azt mutatták, hogy az AMD a vaksági esetek 30- 80%-áért felelős a 70 évnél idősebb betegek esetében.119’44’50 Ezzel ellentétben a Casteldacciában végzett felmérés alacsony AMD miatti vaksági arányt közölt.34 Azok száma, akik látásukat senilis macula-degeneratio miatt vesztik el, várhatóan növekedni fog a következő években, aminek a legfőbb oka a társadalom elöregedése. Ez a tény felhívja a figyelmet a betegség gyógyítását szolgáló, a jelenlegieknél hatékonyabb kezelési módszerek kifejlesztésének fontosságára,67 illetve a már meglévő költséges kezelési lehetőségek (fotodinamiás lézerkezelés, vitrectomia retinaforgatással) vagy a bevezetés előtt álló új kezelési lehetőségek - „evidence based” értékelése után - hozzáférhetősége biztosításának szükségességére.32 Vizsgálatunkban a diabeteses retinopathia a második leggyakoribb oka a látás elvesztésének, ami leginkább a 40-80 éves korosztályra jellemző. Figyelembe véve a Tolna megyében 1976 óta végzett vizsgálatok41,49 eredményeit is, látható, hogy a cukorbetegség szövődményeként kialakult vakság kifejezetten emelkedő tendenciát mutat (4. ábra). Ezzel ellentétben a nemzetközi vizsgálatok jelentős többsége azt mutatja, hogy a diabeteses retinopathia nem számottevő esetben vezet vaksághoz.1,6’719’20’21’26’27 Ezt Klein és Valsania azzal magyarázta, hogy a súlyos, szisztémás következmények miatt látásuk elvesztése előtt meghalnak a betegek,47 illetve más helyeken, ahol a diabetes-gondozó centrumok jól működnek, a betegség ellenére a páciensek normoglykaemiás állapotban vannak, ezért esetükben nem alakulnak ki a súlyos szövődmények.37 Írországban az előbb említett vizsgálatok eredményénél is alacsonyabb volt a diabetes miatti vakság előfordulási gyakorisága. Munier szerint ennek oka az, hogy az írek kevésbé fogékonyak a diabeteses-*- macula-degen. -a- diab. retinop. glaucoma -о- myopia cataracta atrophia n. optici Németh János
