Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
142. évfolyam (2005) 129 talmazza a beteg személyi adatait, általános anamnézisét, a látóélességet korrekcióval, az oldaliságot, a szemészeti statust, a kórismét, hogy a vakjáradékra jogosult-e a beteg vagy sem, illetve, hogy az állapota végleges vagy átmeneti, és átmeneti állapot esetén a jogosultság időtartamát. Az kaphatott járadékot, 1. akinek látóélessége megfelelő korrekcióval a) mindkét szemén 5/70; b) az egyik szemén 5/50, a másik szemén 3 méterről olvas ujjakat; c) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik (rövidlátás esetén - a fenti látóélesség értékeitől függetlenül - csak az volt jogosult a vakok személyi járadékára, akinek közeli látóélessége Csapody V., vagy annál rosszabb); vagy 2. akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20°-nál szűkebb. Vizsgálatunk során a fenti adatok retrospektív elemzését végeztük el, leíró statisztikával. A 45 évnél idősebbek esetében az általános anamnézisben szereplő betegségek előfordulási gyakoriságát statisztikailag összevetettük az azonos korcsoportra vonatkozó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett országos adatokkal (y_2-próba). A nemek szerinti megoszlást összehasonlítottuk az átlag megyei populációra vonatkozó adatokkal (szintén KSH által közzétett adatok, %2-próba). Eredmények A vizsgált ötéves periódusban vaksági járadékért jelentkezett új vakok számát és nemi megoszlását a négy megyében az 1. és a 2. ábra szemlélteti. Míg 60 éves kor alatt a férfiak és nők aránya egyforma, addig feltűnő és statisztikailag is szignifikáns (p<0,001) a nők túlsúlya a 60. életévüket betöltött vakok között az adott megyék azonos korú populációihoz képest. Az /. táblázat a leggyakoribb vaksági okok előfordulási arányát mutatják a négy megyében az 1996 és 2000 közötti öt évben. Mindenhol a leggyakoribb vaksági ok az időskori macula-degeneratio, amelyet a cukorbetegség, rövidlátóság és zöld hályog miatti vakság követ. A vaksági okok megoszlásában a megyék között lényeges eltérés nincsen. A 2. táblázat a különböző életkori csoportokban észlelhető leggyakoribb vaksági okok megoszlását tünteti föl. A 3. ábra mutatja be a vakok között előforduló általános betegségek gyakoriságát és a betegségek országos prevalenciáját a vakokkal azonos korcsoportban, mind a négy megyére vonatkozóan. Látható, hogy a diabetes mellitus és 1. táblázat. A leggyakoribb vaksági okok a vizsgált négy megyében 1996 és 2000 között Vaksági ok Tolna Győr-M-S Csongrád Heves Összesen Időskori maculadegeneratio 447 522 555 421 1945 Diabeteses retinopathia 271 286 470 307 1334 Myopia 169 207 455 356 1187 Glaucoma 225 197 324 334 1080 Cataracta 109 58 272 161 600 Atrophia n. optici 85 129 161 170 545 Centralis eredet 57 32 163 85 337 Degeneratio pigmentosa retinae 32 41 50 53 176 Cornealis eredet 39 29 30 53 151 Ablatio retinae 29 29 31 28 117 egyéb 197 194 403 300 1094 Összesen 1660 1724 2914 2268 8566 A számadatok a szemek számát tüntetik fel. 2. táblázat. A leggyakoribb vaksági okok megoszlása korcsoportonként a vizsgált négy megyében Korcsoport (év) Macula deg. Diab. retinop. Myopia Glaucoma Cataracta Atrophia n. optici ROP 0-39 50 31 127 19 17 79 85 40-60 69 293 388 117 62 93 0 60-80 994 916 564 568 276 278 0 80 fölött 832 94 108 376 245 95 0 összesen 1945 1334 1187 1080 600 545 85 A számadatok a szemek számát tüntetik fel Vaksági okok Magyarországon 1996 És 2000 között
