Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-10-01 / 3. szám
Szemészet növekedése. Ha ez a jelenlegi tendencia töretlenül folytatódna, a vakok száma 2010-ben a világon 60 millió, 2020-ban pedig már 75 millió lenne.9,30,43 A helyzet a fejlődő országokban a legsúlyosabb, de a fejlett országokban is élő problémát jelent. A vakok 90%-a a fejlődő országokban él: 70%-a Ázsiában, 20%-a Afrikában. A vakság prevalenciája Afrikában a legmagasabb 1% feletti, Ázsiában 0,7%, Latin-Amerikában 0,5%, Európában pedig 0,3%. Az 50 millió vak emberen kívül a Földön kb. 135 millió a gyengén látók száma, és a becslések szerint további 180 millió embernek lehet valamilyen fokú látásromlása.9 A Vision 2020, az Egészségügyi Világszervezet programja 2000-ben kezdődött.12,30,43 A világméretű program fő célkitűzése a megelőzhető vaksági okok felszámolása és 2020-ra a vakok számának lényeges csökkentése. A fejlődő országokban a leggyakoribb vezető vaksági okok a cataracta, a trachoma onchocerciasis és az A-vitamin-hiány. Ezért az ottani program elsősorban ezekre koncentrál. Az iparilag fejlett országokban ettől eltérőek a vaksági okok, ezért itt a cselekvési terv is más. Hazánkban országos vaksági statisztikával nem rendelkezünk, legutóbb 1983-ban, illetve 1994-ben Vastag és Sisák közöltek Tolna megyei vaksági adatokat,41,49 illetve 2003-ban Pető és munkatársai pedig Csongrád megyei glaucomás vaksági statisztikát.33 Mivel friss, átfogó vaksági adatok nem voltak hozzáférhetőek, ezért a Vision 2020 hazai indításakor 2000-ben kézenfekvő első feladatként adódott, hogy a vaksági okokról szerezzünk országos szinten is értelmezhető adatokat. Erre jól kínálkozó lehetőséget biztosított a 2000. év végéig me- 1 О CD CD 03 E 1. ábra. A lakosságszám és az 1996 és 2000 közötti öt esztendőben új vaksági járadékot kapott személyek száma a vizsgált négy megyében gyénként centralizáltan működtetett vaksági járadéki elbírálás meglévő adatbázisa. Munkánk célkitűzése az volt, hogy a vakjáradékot elbíráló adatlapokat feldolgozva megyénként összesítsük az újonnan jelentkező vak személyek szemészeti és demográfiai adatait és ezáltal ismereteket szerezzünk a vakság okainak jelenlegi hazai gyakoriságáról. Módszerek A vaksági járadékot kapott személyek adatait gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel négy megyében (Tolna, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Heves) az 1996-2000 között eltelt 5 évre vonatkozóan. Az akkor érvényben levő 6/1971. (XI. 30) EüM-rendelet 3.§-ában foglaltak szerint a vakok személyi járadékára a megyei szemész főorvosok a szemészeti szakvizsgálat eredményétől függően tettek javaslatot. Lényegében ők döntötték el, hogy ki kaphat támogatást. Minden esetben kitöltésre került a vakjáradékos adatlap (az említett EüM-i rendelet 4. számú melléklete), amely tar-2. ábra. A nők és férfiak aránya az 1996 és 2000 között vaksági járadékot kapottak csoportjában három korcsoportban (a négy megye összesített adata) 3. ábra. A cukorbetegség, agyvérzés, magas vérnyomás és az ischaemias szívbetegség előfordulása a vakok között, valamint a hasonló életkorú magyar populációban. Az átlagpopulációban észlelhető gyakoriság mind a négy betegség esetében szignifikánsan eltér a vakok között észlelt gyakoriságtól mind a négy megyében (p<0,001; kivéve a Győr-Moson-Sopron megyei vakok strokeelőfordulása, amely azonos az átlagpopulációéval) Németh János
