Szemészet, 2005 (142. évfolyam, 1-4. szám)
2005-06-01 / 2. szám
142. évfolyam (2005) 93 mind a kontrollszemeken. A szoftver automatikus határfelismerését (pigmentepithelium, vitreoretinalis határ) minden metszetnél ellenőriztük, jó minőségű felvétel esetében a szoftver helyesen jelölte ki a határokat. Kizárási kritériumot jelentett, ha az egyetlen centrális minimum (Center) érték standard deviációja a 20 pm-t meghaladta. Ez a kritérium megfelel az irodalmi adatoknak.3 Egy méréssorozatunkban a reproducibilitást vizsgálva azt 5,1-8,7 pm közöttinek találtuk. Az OCT-vizsgálathoz a pupillát 1% tropicamid (Mydrum), illetve 2,5% phenylephrin adásával megtágítottuk, és a méréseket minden esetben elvégeztük a másik, nem operált szemen is, ami így kontrollként szolgált. A betegek egy kisebb csoportjában (34 szemen) retrospektív vizsgálat során minimum 6 hónappal (átlag 8,6 hónappal) a szürkehályog-műtétet követően mértük a fovealis és a 3,0 mm-es, illetve 6,0 mm átmérőjű perifovealis terület vastagságát, amit a még nem operált másik szemen mért adatokhoz hasonlítottunk (kontrollszem). Az eredmények értékelésére a „Student t” próbát használtuk, és a p<0,05 értéket tartottuk szignifikánsnak. Az adatok normalitását a MicrocalTM Origin® 6.0 szoftvert (Microcal Software, Inc., Northampton, USA) használva Saphiro-Wilks-teszttel vizsgáltuk, mely 0,05 szinten normalitást igazolt. Ennek alapján döntöttünk a „Student t” próba alkalmazása mellet. A prospektiv vizsgálatban a „Student t” próba során a kiindulási, preoperatív értékekre vonatkoztatva számoltuk az adott időpontokban a különböző régiók vastagságának a változását. A retrospektív vizsgálati csoportban a különféle régiók preoperatív értékeit hasonlítottuk össze. A vastagsági értékek számolása a fent említettek szerint történt. Eredmények A prospektiv vizsgálat során a fovea és a perifovealis területek vastagságában a kiindulási értékhez képest a műtét utáni első napon nem találtunk szignifikáns eltérést. A posztoperatív 7., 30. és 60. napon mért értékek a perifovealis 3,0 mm átmérőjű és 6,0 mm átmérőjű területeken azonban szignifikánsan nagyobbak voltak az operált szemeken, akár önmagukban, akár a fovea vastagságával közösen értékelve (1. ábra). A műtét előtt a perifovealis 6,0 mm átmérőjű területen mért átlagos érték 234,1±2,6 pm (átlag±SEM, n=536) volt. Egy hét után ez az érték 242,5±2,6 pm-re (átlag±SEM, n=488) emelkedett, egy hónap után pedig 247,7±4,6 pm (átlag±SEM, n=352) volt, míg 2 hónap után 246,0±5,9 pm (átlag±SEM, n=208) értéket ért el, ami szignifikáns különbség (p<0,05) (2. ábra). A 6,0 mm átmérőjű perifovealis terület vastagságának ez a változása százalékban kifejezve nem jelentős, 1 hét után 3,5%, 1 hónap után 5,6%, míg 2 hónap után 5,4% volt. A betegek egy kisebb csoportjában (34 szemen), retrospektív vizsgálat során, minimum 6 hónappal a zavartalan lefolyású szürkehályog-műtétet követően nagyobb értékeket mértünk (237,5±4,1 pm, [átlag±SEM, n=216]) a 6,0 mm-es perifovealis területen, mint a még nem operált másik szemen (233,5±4,0 pm [átlag±SEM, n=272]). A különbség nem volt szignifikáns (1,7%, p>0,05) (3. ábra). Megbeszélés A jelen tanulmányban OCT-vizsgálattal a fovea és a perifovealis terület vastagságának növekedését igazoltuk zavartalan lefolyású phacoemulsificatio és összehajtható hátsó csarnoki műlencse beültetése utáni 7 nap és 6 hónap között. Az OCT egy új diagnosztikai módszer, amely a retina és a chorioidea elváltozásairól nagy felbontású átmetszeti képet ad az élő szervezetben (in vivo). A szemet a műszer közel-infravörös fénnyel világítja meg, a módszer nem invazív. Mivel a vizsgálat ún. „non-kontakt” módon történik, a betegek jól tolerálják. A pupilla tágítása segíti a vizsgálatot, de nem feltétlenül szükséges. A módszer reprodukálhatósága nagyon jó, a mérési pontossága 10 mikron.318 Elsősorban a maculatáj strukturális anatómiai elváltozásainak (ödéma, chorioidealis érújdonképződés, a retinalis pigmentepithel leválása, a neuroszenzoros retina leválása), illetve az ún. vitreoretinalis felszín zavarainak (pl. vitreomacularis trakció, epiretinalis membrán) vizsgálatára alkalmas.8,15 A szemfenékvizsgálat eredménye, illetve a fluoreszcein angiográfia és az ultrahangos vizsgálat eredménye ily módon kiegészül a retina anatómiai vizsgálatával, ami sok esetben közelebb visz a diagnózishoz, illetve a megfelelő kezelés eldöntéséhez. Az OCT kvantitatív méréseket tesz lehetővé, értékeinek változásával jól nyomon követhető egy betegség progressziója, de ugyanígy a kezelés sikeressége is.15,19 Korábbi vizsgálat során, kisszámú betegbetegen (10 beteg), a szürkehályog-műtétet követően mindössze fél órával mérték a retina vastagságát a hátsó pólus 15 különböző pontján, és nem találtak szignifikáns változást (p=0,8) a műtét előtti értékhez képest.6 Kínai szerzők zavartalan lefolyású phacoemulsificatio után egy héttel végeztek OCT-vizsgálatot 80 szemen. Az átlagos preoperatív foveavastagságot mindössze 142,9±16,7 mikronnak találták, ami egy hét után 157,9±36,7 mikronra 31гтрепТсл*са lOpertfi 4.4% 6* A ■ Kembell * III ni ni ni Ól Hl Ftwaa * 3 mm porifwoa 6 6% 5.4% *4 = 2°"41* 5.6% * * _ Hl Kontroll 4 —Ц , I I IMII üimiperduwa Fwea+6 nmn poctfcMxt 2. ábra. A posztoperatív retinavastagság alakulása és változása a kiindulási értékekhez képest a centrumban, foveában és a 3,0 mm-es és 6,0 mm-es perifovealis területen a műtétet követő 1-60 nap alatt. Értékeket lásd a szövegben (n = 71). „ Student t” teszt szignifikáns *p<0,05, illetve erősen szignifikáns **p<0,01. A százalékérték az operált szemek preoperatív értékhez viszonyított változását jelzi A FOVEALIS ÉS PERIFOVEALIS TERÜLET VASTAGSÁGÁNAK MÉRÉSE OCT-VEL...
