Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
141. évfolyam (2004) 163 Az akkori főtitkár, Pelláthy Béla közgyűlést bevezető, nyelvi sajátosságait és politikai véleményét is kifejező szavait érdekességük miatt idézem: „Bekövetkezik a felvidéki magyar testvéreinknek az anyaországhoz való visszatérése, majd ez év tavaszán Kárpátalja visszacsatolása is. Minden magyar ember hő vágyának egy része vált valóvá...” „Rövidesen eljő az idő, amikor a magyar igazság teljesen beteljesedik.” Sajnálatos tény, hogy valószínűleg a sajnálatos körülmények miatt Liebermann Leo 55 éves korában tragikus körülmények között elhunyt. A Blaskovics-emlékérem elkészült, de csak annyi példányban, ahányra előzetesen igényt tartottak. A közgyűlésen tisztújítás is történt. Az elnök Ditrói Gábor lett, a másodelnök Horváth Béla, pénztárosnak Györffy Istvánt választották. A titkár mandátuma nem járt le. 1940- ben a Társaság a közgyűlésen kívül két tudományos ülést tartott, ahol összesen hét előadás hangzott el. A nagygyűlést nem a szokásos tavaszi időpontban, hanem október 5-7. tartották. Ditrói elnöki bevezetőjében általános érzelmeinek is hangot adott: „Amiről 22 év óta annyit álmodoztunk, amiért sóvárgtunk, amiért dolgoztunk, valóra vált, Erdélyország-Tündérország egy része visszatért.” Ebben az évben a tagság 110 hazai és 25 külföldi kollégából állt. A pénztári maradvány 449,92 P volt. Az első Blaskovics-emlékplakettet Kettesy Aladár kapta. Albrich Konrád professzor működésének tizedik évfordulója alkalmából (1930-1940) barátai és tanítványai emlékkönyvet adtak ki. A bevezetőt Imre József írta. Hét szerző 12 cikke található az emlékkönyvben. 1941-1950 A Társaság tevékenysége a II. világháború idején sem szűnt meg. Tudományos eredményeket is létre tudtak hozni. Minden évben tartottak nagygyűlést. Kisebb tudományos ülések is voltak, évente 3-4 alkalommal, Budapesten. Kettesy lelkesen emlékezett vissza arra a korszakra: „Az ülések, előadások, viták maradandó élményt és sok ösztönzést jelentettek. Itt ismertük meg egymást és tanultuk meg egymást megbecsülni.” „A Magyar Szemorvostársaság jó iskolája volt a kezdő szemorvosoknak.” 1941- től 1945-ben bekövetkezett haláláig ifj. Imre József volt a Társaság elnöke. Kiemelkedő tudású, ismert szemész volt, aki kiváló emberi tulajdonságokkal is rendelkezett. Nyíltan és keményen szembeszállt a fasizáló törekvésekkel. Fontosnak tartotta a tudományos üléseken való hozzászólásokat. A Társaság rendezvényein szinte nem akadt olyan téma, amelyhez ne szólt volna hozzá, vagy vitát ne kezdeményezett volna. Mindezt pedig valószínűleg tanítási célból tette. Az 1941-es év szomorú eseménye volt a 76 éves Grósz Emil halála. A Szemészet 1941. decemberi számának gyászkeretes első oldalán található megemlékezés szerint: „A Sors kegyes volt hozzá, meghallgatta kérését: hosszú, hasznos és szép életére rövid pontot tett.” Esti sétájáról hazatérve egy szívroham percek alatt megölte. Az 1941-ben megjelent Szemészet 2. számában olvasható egy cikk Csapody István tollából. Előadás formájában október 5-én mondta el a Magyar Szemorvostársaságban. „Egy ötvenéves magyar szemészeti kézikönyv” volt az előadás címe, és apjának „Útmutató” c. tankönyvéről szól. Kiválóan szerkesztett mondatok, a legtisztább magyar nyelvezet jellemzi. Ugyanakkor nyelvújító is volt a szerző. Ajánlom mindazoknak elolvasásra, akik érdeklődnek régi és mai szakkifejezéseink iránt. Néhány példát felsorolok: felemás fénytörés (anisometropia), felevakság (hemianopsia), közellátóság (myopia), lencsehiány (aphakia), pillák ferdülése (trichiasis), törpe szem (microophthalmus), vendégszem (prothesis) stb. A továbbiakban a háború miatt a tudományos ülések és a Szemészet megjelenésének rendszeressége akadozott, de azért tovább folyt a munka. 1942 júniusában mondta el Kettesy „A bőrátültetésről” c. híres beszédét, amelyben tulajdonképpen a fél-vastag, szabad bőrátültetést népszerűsítette. Heves, de termékeny vitát váltott ki. Zárszavában hangsúlyozta, hogy néhány fontos körülményt akart kiemelni, főleg olyanokat, amelyek újnak tekinthetők, vagy amelyek a tan- és kézikönyvek tanításaival nem egyeznek. A Szemészet összevont 1-2. száma jelent meg 1944-ben. Az első cikk Györffy történeti visszapillantása a 80 éves „Szemészet” eddigi pályafutására és jelentőségére. Ebben a számban jelentkezett Radnót Magda később egyik fő témájával foglalkozó előadásával: „Neurohormonális tényezők jelentősége az intraocularis nyomás szabályozásában.” Imre József megállapításai alapján később ő maga és egyes munkatársai kísérletes körülmények között is dolgoztak ezen a területen. 1945-ben megalakult a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete és ezen belül a Magyar Szemorvostársaság jogutódja, a Szemész Szakcsoport. Elnöke Horay Gusztáv, a főtitkár Grósz István lett. A Szemész Szakcsoport 1948. május 26-án tartotta első tudományos ülését. Ezen az ülésen jelentették be, hogy a Szakszervezet és a Szakcsoport anyagi összefogásával 1949-re a Szemészet újra megjelenik. 1948 szeptemberében a Szakcsoport az 1848-as szabadságharc emlékére centenáris nagygyűlést rendezett, ahol számos külföldi szemész is tartott előadást (pl. Bietti, Pascal, Alajmo stb.). Ebben az időben kezdett egy új szemészgeneráció az elhalt nagy elődök helyére lépni. A tudományos élet fellendült. 1945 és 1948 között 22 tudományos ülésen és 3 nagygyűlésen 146 előadás hangzott el. A Szakcsoport vezetősége igyekezett más szakterületekkel is kapcsolatot teremteni, és tudásukat a tagságnak közvetíteni. 1949-ben például Dr. Kiss Ferenc anatómus professzor húszoldalas cikkében olvashatták a szem vérkeringésének igen alapos elemzését. Weinstein Pál „Kísérletek a vena aqueosákon” c. cikke szervesen csatlakozott Kiss professzor tanulmányához. megerősítve és alátámasztva az abban foglaltakat. Folytatódott az igen hasznos és bőséges témák szerinti folyóiratszemle is a Szemészetben. Az akkori idők elszigeteltségében hasznos kitekintést jelentett ez a világ más részein folyó szemészeti munkákra és újdonságokra. A Magyar Szemorvostársaság 100 éve
