Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
68 Szemészet 1. ábra. Az alkalmazott szett resztül kapta az érzéstelenítőt. A betegek és az operatőr sem tudta a műtéti időpont kiválasztásánál, hogy azon a napon milyen típusú érzéstelenítést alkalmazunk. A műtétek az adagolás kezdetét követő 30-40. perc között kezdődtek, és egy műtét ideje sem haladta meg a 30 percet. A műtéteket 3 gyakorlott operatőr végezte, komplikáció egy esetben sem lépett fel. A csoport: 12 beteg, 8 nő, 4 férfi, átlagéletkoruk 72 (61-81) év, testsúlyuk átlaga 64 (48-82) kg, testmagasságuk átlaga 163 (150-173) cm. A kanült. az alábbi módon vezettük be a retrobulbaris intraconalis térbe: (1., 2., 3., 4. ábra). Steril körülmények között hagyományos 23 G-s Atkinson-féle tű végéig cm jelölésű fémvezetőt helyeztünk. A szokásos transcutan pozícióból az orbita külső és középső harmadának határán a tűt a retrobulbaris, intraconalis térbe vezettük, majd a fémvezető rögzítése mellett a tűt eltávolítottak. 16 cm hosszú műanyag, előzetesen cm-es beosztással ellátott katétert vezettünk be a jelölés alapján a fémvezető végéig, majd a műanyag katétert fixálva a mandrint eltávolítottuk, így a katéter az eredeti tűhossznak megfelelően, 3,2 cm mélyen volt az orbitában. A kanül bőrön kivezetett részét rögzítettük, végére perfúzort csatlakoztattunk és megkezdtük az anesztetikum adagolását. 20 perc alatt 4 ml 2%-os Lidocain oldatot adagoltunk, közben a bulbusra enyhe nyomókötést helyeztünk. В csoport: 8 beteg, 5 nő, 3 férfi, átlagéletkoruk 70 (63-73) év, testsúlyuk átlaga 56 (40-76) kg, testmagasságuk átlaga 157 (150-164) cm. Egyszeri transcutan szúrásból 23 G-s Atkinson féle retrobulbaris tűn 10 másodperc alatt injektáltuk a 4 ml 2%-os 2. ábra. A tű és a fémvezető szúrás közben Lidocain oldatot az intraconalis térbe, majd enyhe nyomókötést helyeztünk fel 20 percre. Mindkét csoportban a vérvételekhez a cubitalis vénába branült vezettünk, majd a szérumkoncentrációt az adagolás megkezdésétől számítva 5 percenként mértük az első félórában, 15 percenként a következő két órán át, és óránként az utolsó 3 órában. A statisztikai számításokhoz Statistica 6.0 szoftvert használtunk (StatSoft Inc., Tulsa, OK, USA). Az A és В csoportot Mann-Whitney-féle U-teszttel hasonlítottuk öszsze a nemek aránya, a testsúly, testmagasság és az életkor tekintetében. A különböző időpontokban mért szérumkoncentrációk normalitását Shapiro-Wilk-féle W-teszttel ellenőriztünk. Az egyes mérési pontok közötti összefüggést kétmintás t-próbával vizsgáltuk. Eredmények Az A és В csoport között nem találtunk különbséget a nem, a testsúly, a testmagasság és az életkor tekintetében (1. táblázat). A szérumban mért koncentrációadatok a Shapiro-Wilks W-teszt alapján mindegyik mérésnél normális eloszlást követtek, így a kétmintás t-próbát mindegyik mérés során elvégezhettük. A műtétekhez minden esetben megfelelő érzéstelenítés jött létre, a betegek fájdalmat vagy egyéb panaszt a műtét során nem jeleztek. Adagolás közben szövődményt nem észleltünk. A kanül műtét közben az operatőrt nem zavarta. A Lidocain szérumbeli csúcskoncentrációjának átlaga folyamatos adagolás esetén 25%-kal volt kisebb a hagyományos, bólusban történő adagoláshoz viszonyítva (2., 3. táblázat). 1. táblázat. Az A és В csoport összehasonlítása nemek, testsúly, testmagasság és életkor szerint A csoport В csoport P Nemek aránya: férfknő 8:4 5:3 0,87 Testsúly: átlag±SD (tartomány) kg 64,3±13,06 (45-82) 55,8± 12,05 (40-76) 0,18 Testmagasság: átlag±SD (tartomány) cm 162,9±8.4 (150-173) 157,1±5,56 (150-164) 0,10 Életkor: átlag±SD (tartomány) év 72±6 (61-81) 70±3 (63-73) 0,29 Mann-Whitney U-teszt, a szigniíikancia határa p<0,05 Gombos Katalin