Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-03-01 / 1. szám
64 Ж Szemészet о о О-4.0 - 3,5 3.0 -2.5-2.0 -1.5- 1,0- 0,5- 0,0 НР601 '03 « 3 со Q3 S 3 о о о_ ,0 ,5 ,0 ,5 ,0 ,5 1,0 0,5 0,0 НР600 6 betegek i—i . i i i i г 2 3 4 5 п . п п . П . П i т 6 7 8 9 betegek 6. ábra. A nullától eltérő EPCO-értékek diagramjai a két vizsgált műlencse esetén Az utóhályogképződés gyakoriságát tekintve a szakirodalomban egymástól jelentősen eltérő adatok találhatóak. Különböző szerzők 3 és 50% közti értékekről számolnak be a műtétet 5 évvel követően.2’12'14'16 Magyar szerzők a hátsó toki homály incidenciájának vizsgálatakor a teljes populációt nézve (337 beteg 367 szemén átlagosan 430 napos követési idő után) 38 szemen, azaz 10,4%-ban találtak hátsó toki homályt. Nd:YAG-lézeres capsulotomiát pedig 17 szemen, azaz 4,6%-ban kellett elvégezniük.19 Az utóhályogképződés gyakoriságára vonatkozó adatok jelentős eltérésének oka a különböző követési idő, eltérő beteganyag, egyéb kísérő szemészeti és általános betegségek, továbbá az utóhályogképződés értékelésére használt módszerek különbözősége. Ezért az utóhályogképződést vizsgáló tanulmányok eredményei nehezen összehasonlíthatóak. Az Amerikai Egyesült Államokban 2000-ben 1863567 szürkehályog-műtétet végeztek, ugyanebben az évben 601580 Nd:YAG-capsulotomia történt (U.S. Health and Human Service database, 2000). Az Nd:YAG-capsulotomia így az USA-ban a második leggyakrabban elvégzett szemorvosi beavatkozás. A cataracta secundaria kezelése, illetve az Nd: YAG-capsulotomia esetlegesen fellépő szövődményeinek ellátása nemcsak orvosi kérdés, hanem komoly gazdasági költségtényező is. Az utóhályogképződés gyakoriságának csökkentése nemcsak a betegek, hanem az egész társadalom 7 7. ábra. Utóhályogértékek a Medicontur HP600-as és a HP601-es műlencséknél közös érdeke. Ahhoz azonban, hogy eme késői komplikáció gyakoriságát hatékonyan csökkenthessük, az utóhályogképződést objektiven mérő eljárások szükségesek. Az EPCO programcsalád két szoftvert tartalmaz: a korábbi EPCO 6.2, illetve az újabb EPCO 2000 programot. Mindkettő alapfunkciója közös, alkalmasak az utóhályogképződés kvantitatív kiértékelésére a műlencse optikájának teljes területére vonatkozóan. Az újabb program (EPCO 2000) ezenkívül hasznos kiegészítő üzemmódokkal, illetve a zavaró fényreflexek eltávolítására szolgáló képszerkesztő alprogrammal (merge funkció) is rendelkezik. Az utóhályog számítógépes értékelésére leginkább a retroilluminációs fényképek alkalmasak (leginkább a tízszeres nagyítás ajánlott), melyekkel szemben igen fontos minőségi elvárások vannak. A képeket digitális módon készíthetjük, vagy a celluloid képeket digitalizálhatjuk. A digitális képek legfontosabb előnye, hogy a képek kiértékelhetősége azonnal megítélhető, illetve nem kielégítő képminőség esetén újabb, jobb beállítású felvételek készíthetőek. A celluloid fényképeken a leggondosabb tárolás és kezelés ellenére is keletkezhetnek karcolások, por- vagy egyéb szennyeződések. A szkennelés során a készülék a képhibákat is letapogatja.11 Ezek a képhibák is nehezíthetik a megbízható kiértékelést. Összességében elmondhatjuk, hogy digitális fotódokumentáció készítése a legelőnyösebb. Az EPCO programcsaláddal végzett utóhályogelemzésnek mint mérőmódszernek a megbízhatóságát, illetve reprodukálhatóságát több tanulmány keretében is vizsgálták. Ezek alapján megállapítható, hogy az EPCO programok használata nemcsak könnyen megtanulható és kivitelezhető, hanem az utóhályogképződés vizsgálatára megbízható, objektív mérőeljárás.1015 Az EPCO programcsalád használatával az utóhályogképződés mértéke számszerűsíthető, összehasonlítható. Könnyen alkalmazható módszer, mely a klinikai tanulmányokon kívül állatkísérletekben is eredményesen alkalmazható (pl. új anyagú műlencsék fejlesztése során), mert a vizsgálatot végző személy nincs a vizsgált alany (személy vagy állat) szubjektív visszajelzéseire utalva, szemben például a visusvizsgálattal. Az EPCO programcsa-Entz Bertalan Béla
