Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)

2004-03-01 / 1. szám

141. évfolyam (2004) 65 Iád tanulmányok keretében felhasználható - mint objektív utóhályogértékelő eljárás - a különböző műlencsék, illetve műtéti technikák összehasonlítására. Auffarth és munkatársai az utóhályogképződés vizs­gálatára különböző műlencsetípusok esetén átlagosan 14 hónapos követési idő után készített retroilluminációs felvé­teleket az EPCO 2000 programmal elemezték. Az éles hát­só széllel rendelkező modellek esetén találták a legalacso­nyabb utóhályogképződést. A teljes optikára vonatkoztatott EPCO-score az Alcon Acrysof műlencséknél 0,145 ±0,27, a Pharmacia 911A műlencséknél pedig 0,161+0,181 volt.3 A különbség a két lencse közt nem volt szignifikáns. Az alacsony utóhályogképződés szempontjából nem a lencsék anyaga (akril, PMMA vagy szilikon), hanem az optika hátsó szélének kialakítása (éles vagy legömbölyített) volt elsődlegesen fontos. Az éles hátsó széllel nem rendelkező lencsetípusok esetén jelentősen magasabb utóhályogértéke­­ket mértek: Corneal ACR6 esetében átlagosan 1,93 ±0,62; Pharmacia 811 PMMA esetében 0,64±0,63 és az Allergan AR40 esetében 0,55±0,28 (a teljes optika területére, a 0-tól 4-ig terjedő skálán).3 Egy másik vizsgálatunkban a Elumanoptics 1CU ak­kommodativ műlencse beültetését követően vizsgáltuk az utóhályogképződést. Az átlagosan 13 hónapos követési idő után készített retroilluminációs felvételeket az EPCO 2000 programmal elemeztük. A teljes optikára vonatkoztatott EPCO-score 0,561±0,212, a centrális 3 mm-es zónát vizs­gálva pedig 0,137±0,119 volt.7 Vizsgálatunk eredményeit az irodalmi adatokkal is összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy mindkét Medicon­­tur műlencse esetében csupán enyhe utóhályogképződés tapasztalható. Ezeknek az alacsony utóhályogértékeknek az elsődleges okát az optikák hátsó peremének kedvező kialakításában látjuk, mert mindkét modell éles hátsó szél­lel rendelkezik. Az optika teljes területére számított utó­­hályogértékeket összehasonlítva a HP601-es modell tűnik kedvezőbbnek, bár a két műlencsetípus között az utóhályog­képződést illetően nem találtunk statisztikailag szignifikáns különbséget. Ezen különösen alacsony utóhályogérték ki­alakulásában a haptikák eltérő kialakításának lehet szere­pe, amelyek a HP601-es modellnél 5°-kal előre, a másik lencsénél egyenesen, azaz az optika síkjában helyezkednek el. További, hosszabb követési idő után végzett vizsgálatokat tervezünk az utóhályogképződés megfigyelésére. Irodalom 1. Apple D.J., Auffarth G.U., Peng Q., Visessook N.: Foldable Intraocular Lenses: Evolution, Clinicopathologic Correlations and Complications. SLACK Incorporated (Verlag), Thorofare, NJ, USA, ISBN 1-55642-435-3, 2000. 2. Apple D.J., Solomon K.D., Tetz M.R., Assia E.J., Holland E.Y., Legier U.F.: Posterior capsule opacification. Surv Ophthalmol 1992; 37: 73-116. 3. Auffarth G.U., Golescu A., Becker K.A., Völcker H.E.: Quantification of posterior capsule opacification with round and sharp edge intraocular lenses. Ophthalmology 2003; 110: 772-780. 4. Auffarth G.U., Apple D.J.: Einfluss von Intraokularlinsendesign und operativen Techniken auf die Nachstarentwicklung. 11. Kongre der Deutschsprachigen Gesellschaft für Intraokularlinsen implantation und refraktive Chirurgie. Springer, Berlin Heidelberg, New York, 1997; 1: S 241-248. 5. Auffarth G.U., Peng Q.: Posterior capsule opacification: pathology, clinical evaluation, and current means of prevention. Ophthalmic Practice 2000; 18(4): 172-182. 6. Auffarth G.U., Wesendahl T.A., Assia E.I., Appel D.J.: Pathophysiology of modern capsular surgery. In: Steinen R.F. (Hrsg.). Cataract Surgery. Technique, Complications & Managment. W. B. Saunders Verlag, Philadelphia, 1995; 1: 314-324. 7. Entz B.B., Vargas L.G., Reuland A.J., Becker K.A., Holzer M.P., Auffarth G.U.: Posterior capsule opacification with the 1 CU accommodative IOL, XXI. Congress of the ESCRS, 6th— 10th September 2003; Abstract book p. 36. 8. Hollick E.J., Spalton D.J., Ursell P.G., Pande M.V.: The effect of polymethylmethacrylate, silicone, and polyacrylic intraocular lenses on posterior capsule opacification 3 years after cataract surgery. Ophthalmol 1999; 106: 49-55. 9. Hollick E.J., Spalton D.J., Ursell P.G., Pande M.V.: Lens epithelial cell regression on the posterior capsule with different intraocular lens materials. Br J Ophthalmol 1998; 82: 1182-1188. 10. Martin M., Miebach J., Becker K.A., Auffarth G.U., Völcker H.E.: Untersuchung der Reliabilität des EPCO 2000 Bildanalyseprogramms. In: Demeler U., Völcker H.E., Auffarth G.U. (eds.): Transactions: 15. Congress of the German Soc Cat Refract Surg. Frankfurt: Bremen Biermann, 2001; 1: 377-80. 11. Milibák T, Süveges I.: Digitális képfeldolgozás a szemfenéki eltérések fotódokumentációjában. Szemészet 1999; 136(1): 9-16. 12. Nishi O.: Posterior capsule opacification. Part 1: experimental investigations. J Cataract Refract Surg 1999; 25: 106-117. 13. Radó G., Entz B.B.: IVachstarabsaugung bei Patienten mit Hinterkammerlinse. Klin Monatsbl Augenheilkd 2002; 219(Suppl. 1): S16. 14. Spalton D.J.: Posterior capsular opacification after cataract surgery. Eye 1999; 13: 489-492. 15. Tetz M.R., Auffarth G.U., Sperker M., Blum M„ Völcker H.E.: Photographic image analysis system of posterior capsule opacification. J Cataract Refract Surg 1997; 23(10): 1515-1520. 16. Tetz M.R., Nimsgern C.: Posterior capsule opacification. Part 2: Clinical findings. J Cataract Refract Surg 1999; 25: 1662-1674. 17. Tetz M.R., Auffarth G.U., Wersching C.H., Nimsgern C.H., Völcker H.E.: Vergleichende Untersuchungen zur Nachstarausprägung bei Faltlinsen und PMMA Linsen. Klin Monatsbl Augenheilk (Abstract) 1998; 23: 212. 18. Ursell P.G., Spalton D.J., Pande M.V., Hollick E.J.: Relationship between intraocular lens biomaterials and posterior capsule opacification. J Cataract Refrac Surg 1998; 24: 352-359. 19. Vámosi P, Steiber Z, Berta A.: A hátsó toki homály incidenciájának vizsgálata extracapsularis cataracta-extractiót követő hátsó csarnoki lencse beültetése után. Szemészet 2001; 138(4): 185-190. Levelezési cím; Dr. Entz Bertalan Béla Semmelweis Egyetem, II. Szemészeti Klinika 1085 Budapest, Mária u. 39. E-mail: berti@szem2.sote.hu Az UTÓHÁLYOGKÉPZŐDÉS VIZSGÁLATA MEDICONTUR HIDROFIL AKRIL MŰLENCSÉKNÉL AZ EPCO PROGRAMCSALÁD SEGÍTSÉGÉVEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom