Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-09-01 / 3. szám
310 Szemészet Betegek és módszerek A szaruhártya autofluoreszcenciás vizsgálata során 30 páciens 30 szemét értékeltük. A páciensek között 16 nőbeteg, és 14 férfi beteg volt. Az átlagéletkor 26,4 év volt (SD: 2,4 év; 19 és 42 év között). A kezelt szemek közül 16 myopiás fénytörésű (átlagos preoperatív korrekció: -4,6 D±l,4 D; -2,0 D és -6,0 D között), 14 szem pedig hypermetropiás (átlagos preoperatív korrekció: +3,84±2,0 D; +1,5 D és +6,0 D között) volt. A myopiás fotorefraktív keratectomia (PRK) során a kezelési átmérő 6,0 mm, a hypermetropiás kezelések átmérője 6,0 mm volt, 3,0 mm tranzíciós zónával. A preoperatív vizsgálatok során ellenőriztük a közeli és távoli korrigálatlan és a legjobb korrigált látóélesség értékét pupillatágítás nélkül, majd pupillatágításban és cycloplegiában is. A méréseket automata refraktométerrel is elvégeztük. Goldmann applanációs tonometriával megmértük az intraocularis szemnyomás értékét, ultrahangos pachymetriával (Humphrey Model 850, San Leandro, CA) meghatároztuk a centrális szaruhártya-vastagság értékét, topográfiás vizsgálattal (Tomey-I, New York, NJ) a szaruhártya törőerőtérképet. Réslámpás és szemfenéki vizsgálatot végeztünk. A PRK-kezelés elvégzésének kontraindikációját képezték az alábbiak: blepharitis, blepharospasmus, a centrális corneát érintő betegségek (hegek, sérülések), dystrophiák, keratoglobus, keratoconus, 18 év alatti életkor. A kezelések helyi érzéstelenítésben történtek (Oxybucain HC1, majd 1 csepp Tetracain csepp). A hámréteget mechanikusan eltávolítottuk, majd az optikai centrumot az operációs mikroszkóp koaxiális fényének segítségével bejelöltük. A pásztázó módú kezeléseket az Asclepion Meditec MEL 60 excimer lézerkészülékkel (Asclepion Meditec AG, Jéna, Németország) végeztük. A kezelések után a páciensek szemébe tobramycin cseppet cseppentettünk, majd 5 napon át ezt rendeltük, ezután fokozatosan csökkenő adagban 4 hónapon keresztül fluorometholont cseppentettek. A posztoperatív visust és korrekciót a műtét utáni 1. és 5. napon, 1, 3, 6 hónap múlva ellenőriztük. A posztperatív corneahomályokat a Hanna szerinti skála alapján értékeltük.3 A követési idő 6 hónap. A szaruhártya autofluoreszcenciáját az FM-2 Fluorotron Master (Ocumetrics, Inc, USA) standardizált fluorofotométerrel határoztuk meg, amely elülső szegment adapterrel rendelkezett. Az excitációs filter hullámhossza 420-490 nm, a fluoreszcencia-szűrő hullámhossza 530-630 nm volt. A megadott hullámhossz-tartományon kívüli transzmissziót blokkolta a műszer. A cornealis autofluoreszcencia mérése előtt a műszert minden esetben kalibrálta a vizsgáló. Minden szemnél három mérés történt. A cornealis csúcs értéke (peak value) ng ekvivalens/ml (ngEq/ml) fluoreszcein értékben került meghatározásra. A mérés 0,06 mm-ként végzett 40 léptetésből állt. Minden léptetésnél a fluoreszcenciát egy 0,5 mmxl,9 mmxO,l mm térfogatú részen méri a műszer, 0,2 sec időtartam alatt. A vizsgálat során a szaruhártya autofluoreszcenciájának értékét korreláltattuk a beteg életkorával, a nemével, a fénytörési hiba fajtájával, a kezelés átmérőjével és a posztoperatív corneahomály mértékével.3 A statisztikai elemzést a Mann-Whitney U-teszt segítségével végeztük el. Eredmények A myopiás betegcsoportban a preoperatív fénytörési hiba átlagértéke -4,0±1,4 D (-2,0 D és -6,0 D között), a hypermetropiás csoportban +3,84±1,24 D (+1,5 D és +6,0 D között) volt. A reepithelisatio minden páciensnél normális volt, 4 napon belül teljessé vált. A PRK-kezelések után 6 hónappal a myopiás csoport refrakciója -0,12±0,04 D, a hypermetropiás csoporté +0,26±0,08 D volt. A PRK-műtétet megelőzően a cornealis autofluoreszcencia értéke (CAF|) 13,7 ngEq/ml (SD: 3,4 nEq/ml) volt. A myopiás és hypermetropiás szemek között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség (p=0,14). Öt nappal a PRK-kezelések után a cornealis autofluoreszcencia átlagértéke (CAF2) 15 ngEq/ml (SD: 3,8 ngEq/ml) volt; ezen belül a myopiás szemek között 15,2 ngEq/ml, a hypermetropiás szemek körében 14,8 ngEq/ml. A két csoport szemei között statisztikailag nem volt szignifikáns különbség (p=0,ll). Egy hónappal a PRK-kezelések után a cornealis autofluoreszcencia (CAF3) átlagértéke 16,4 ngEq/ml (SD: 4,8 ngEq/ml) volt, amely szignifikánsan nagyobb volt a preoperatív értéknél (p=0,024). Három hónappal a PRK után (CAF4) a cornealis autofluoreszcencia átlagértéke 15,8 ngEq/ml volt (az ellenőrző vizsgálaton 14 páciens jelent meg). Hat hónappal a PRK-kezelések után a CAF5 átlagértéke 14,1 ngEq/ml volt (8 páciens adatai alapján) (p=0,22). Az eredmények gyenge korrelációt mutattak a subepithelialis homállyal, amennyiben a hegesedés klinikailag súlyosabb volt, a cornealis autofluoreszcencia is nagyobb értéket mutatott. Az autofluoreszcenciás értékek változása nem mutatott korrelációt a páciensek életkorával, nemével, a preoperatív fénytörési hiba típusával és dioptriaértékével, a kezelés átmérőjével, valamint a fotoabláció mélységével. Megbeszélés A cornealis autofluoreszcencia statisztikailag szignifikáns emelkedést mutatott a PRK-t követő 1-3 posztoperatív hónap között, amely időtartam megegyezik az avaszkuláris cornealis sebgyógyulás metabolikusan legaktívabb időszakával.11 Ezután az autofluoreszcencia alapértékre áll vissza, ami jól korrelál a sebgyógyulás lezáródásával és a szövettani és ultrastrukturális elváltozások normalizálódásával.11 A szaruhártya autofluoreszcenciás értékét a cornea-metabolizmus érzékeny indikátorának lehet tekinteni.6 Perforáló keratoplastica után a cornealis autofluoreszcencia megemelkedését találta Stolwijk,12 Szintén emelkedett értéket igazoltak ocularis hipertenzió és primer nyitott zugú glaucoma,5 illetve retinalis ischaemia kapcsán.10 A diabeteses betegekben a retinopathia romlása statisztikailag szignifikánsan emelte a szaruhártya autofluoreszcenciás értékeit.12,13 Ezzel szemben extracapsularis hályogműtéteket és intraocularis lencseimplantációt követően a cornealis autofluoreszcencia értéke csökkent, az epithelium permeabilitása növekedett, a jelenségek alacsonyabb szaruhártya-metabolizmusra és a szaruhártya barrierfunkciójának károsodására utalnak.7 A legtöbb esetben az autofluoreszcenciás érték növekedése szembetegségre utal. Kagokawa szerint az autofluoreszcenciás érték enyhén emelkedett lehet myopiás fénytörésű szemekben is.4 A diabetes mellitusos betegekben a nagyobb cornealis autofluoreszcenciás érték nemcsak a fluoroforok megnövekedett effektivitását jelenti, hátterében a megvastagodott cornealis epithelium is állhat.16 Nagy Zoltán Zsolt
