Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet Hasonló okokkal magyarázható, hogy 1989 tavaszán az Európai Glaukóma Társaság is Magyarországon tartotta soros ülését, amelynek rendezésében is részt vett a Szemorvostársaság, de a szervezési munka dandárját Follmann doktornő vállalta magára. E helyen kell megemlítenem néhány, a kongresszusok szervezésével kapcsolatos problémát. 1987-ben született az a minisztertanácsi rendelet, amely megtiltotta 2 napos kongresszusok hétköznap való tartását. Mi több, az Eü. Minisztérium megkövetelte, hogy a Társaságok éves tudományos programjaikat fél évre előre betervezzék, bejelentsék, majd ha azok a rendeletnek megfeleltek, engedélyt kaptak a megtartásra. Tagtársainknak bizonyára nincs fogalmuk arról, hogy a péntek délutánra meghirdetett szokásos tudományos üléseink megrendezését 1987-ben és 1988-ban is előzetesen a MOTESZ és az Eü. Minisztérium illetékes hatóságainak jóváhagyásával szervezhettük. A rendelet az egész orvostársadalomban osztatlan visszatetszést keltett, s a Szemorvostársaság is tiltakozó levelet juttatott el a MOTESZ-hez. Annak idején a szombathelyi vándorgyűlés időpontját emiatt módosítanunk kellett. A nemzeti jövedelmet gyarapítani szándékozó, de e funkcióját be nem töltő rendelet nem volt hosszú életű, 1989-ben visszavonták. A kongresszusok pénzügyi lebonyolításakor kellő éberségre van szükség. E téren a szombathelyi IBUSZ-szal támadt a Szemorvostársaságnak nézeteltérése egy közel 90.000 Ft-os összeget illetően. Már-már bírósághoz kellett fordulnunk, azonban az általunk felkért IBUSZ Vezérigazgatóság pénzügyi revíziója a Társaság számára kedvező döntést hozott. Leköszönő Vezetőség általában nem szokott tervekről beszélni, a folyamatosság miatt bizonyos szervezési feladatokat néha már évekkel korábban el kell kezdeni, hogy azok azután évek múlva meghozzák gyümölcsüket. A Társaság tudományos tervei a következők: változatlanul tovább szervezzük az évközi tudományos üléseket. Ezek száma a beérkező előadás-bejelentésektől függ. Legközelebb október végén, a szokásostól eltérő tudományos ülés lesz: a Farmakológiai Társasággal közösen, az Allergan cég védnöksége alatt rendezünk tudományos ülést, amely ezúttal a SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében lesz. Az 1990-es vándorgyűlést Kecskemétre tervezzük, augusztus 24-25-re. Távlati terveink között szerepel 1996-ra az Európai Szemorvos Társaság kongresszusának Budapestre való hozása, amihez a kezdő lépéseket megtettük. A tudományos tevékenységhez tartozik az évente ismétlődő pályázatok meghirdetése 35 éven aluli fiatalok részére. Eddig e pályázatokat november 7-e tiszteletére hirdettük meg. Megnövekedett hazafias érzéstől áthatva a Vezetőség 1988. május 27-i ülése úgy döntött, hogy 1989-től kezdve március 15-e tiszteletére hirdetjük. Idén a következő kollégák nyertek díjat: dr. Holló Gábor (8.000), dr. Jaross Nándor - dr. György Ilona - dr. Laczkó Jenő (6.000) és dr. Dohanics Éva (6.000). A pályamunkákat általában háromtagú bírálóbizottság bírálja és tesz javaslatot a díjak összegére. E helyről kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a bírálóbizottság döntését hagyja jóvá. - 1990-re meghirdetett pályázat témája: congenitalis karakta. A Magyar Szemorvostársaságnak eddig nem volt olyan emlékérme vagy díja, amellyel itthon és külföldön a kimagasló tevékenységet tanúsító kollégákat méltóképpen honorálhatta volna. Közismert, hogy a Schulek- és Hirschler-emlékérmek az Országos Szemészeti Intézet által alapított érmek. Ezen meggondolás alapján 1985-ben a Vezetőség Imre Józsefről és Blaskovics Lászlóról elnevezett emlékérmet készíttetett Váró Márton szobrászművésszel. Az alapító okirat szerint magyar és külföldi szemorvos kaphatja, aki a szemészet bármely területén kiemelkedő eredményt ért el, illetve olyan külföldi szemorvos, aki a magyar szemorvoslást elősegítő, népszerűsítő tevékenységet is végez. Az érmet külön bizottság, titkos szavazással ítéli oda: Az emlékéremhez latin nyelvű, névre szóló díszoklevél tartozik, pénzbeli juttatással nem jár. Az érmek átadása általában a vándorgyűlések alkalmával, ünnepélyes keretek között történik. Eddig a következő szemorvosok kapták: Remenár László és Hellmut Neubauer 1986-ban, Takáts István 1988-ban. A Szemorvostársaság szervezeti felépítését tekintve annyi változás történt, hogy az 1987-es Közgyűlés alkalmával megalakult a Társaság Délkelet-magyarországi Szekciója, amelynek tevékenységéről a következő napirendi pontban fognak hallani. Tisztelt Közgyűlés! Történelmi időket élünk, s a közelmúlt társadalmi életében bekövetkezett változások nem maradtak hatás nélkül az orvostársadalomban sem. Megalakult az Orvosi Kamara, s szerveződnek annak helyi szervezetei is. Már a legutóbbi vezetőségi ülésen is felvetődött a kérdés - nemcsak a Szemorvostársaságon belül -, hogy egyáltalán van-e szükség a MOTESZ- re. Az 1989. januárban életbe lépett gyülekezési és egyesülési törvény értelmében a Társaságnak joga és lehetősége van a teljes önállóságra. Van is erre példa a közvetlen házunk táján: 1988. december 3-án megalakult a SHIOL, a Magyar Műlencse és Implantációs Társaság, amely a MOTESZ-tól független, önálló társaság, önálló alapszabállyal. A MOTESZ-ben az elmúlt évben érezhetők bizonyos változások. Megváltozott a szemlélet, megváltozott a kapcsolattartás hangneme és mikéntje, a régi (sztálini) struktúra a múlté, a hivatali apparátus kicserélődött, erre nagyobb önállóságot sikerült kiharcolnia a SZEM-mel szemben. Az eddig érvényben lévő rendeletek egyre-másra vesztik hatályukat, ami egyfelől a MOTESZ hatóság jellegét máris megszüntette, másfelől a Társaságok számára nagyobb önállóságot biztosít. Legutóbbi Közgyűlésén, ill. Vezetőségi ülésén is deklarálták, hogy a MOTESZ van a tagtársaságokért és nem fordítva, továbbá, hogy szolgáltató, érdekegyeztető tevékenységük kerül előtérbe. Bár kétségtelen anyagi függőség fennáll a MOTESZ és tagtársaságai között, ezek fenntartása egyelőre célszerűnek látszik. A szerveződő Orvosi Kamara tevékenysége nem azonos a MOTESZ-ével. Ha az önállóság révén bizonyos anyagi előnyei származnának is a Társaságnak, problémát jelentene e társaság devizagazdálkodása, a nemzetközi társasági tagíj és egyéb külföldi tagsági díjak fizetése, a kongresszusi turizmus devizaellátásának biztosítása. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy a devizaigényeket sohasem tudja a MOTESZ teljes mértékben fedezni, hogy azok elosztását sokszor méltánytalannak tartjuk. Tudomásul kell vennünk, hogy a Társaság devizabevétele alig 1-2 szemorvos kongresszusi devizaigényét fedezné, hacsak nem sikerül nagyobb - többezres létszámú - nemzetközi kongresszust Magyarországra hozni, s ezáltal jelentősebb devizabevételre szert tenni. Az 1989-es egyesülési és gyülekezési törvény miatt a MOTESZ alapszabályát is újra kellett fogalmazni. Az abban foglaltak lényegesen demokratikusabbak az előzőnél, s a társaságok igényeit is jobban kifejezik. A jelen körülmények között a Társaságnak úgy tűnik nem érdeke a MOTESZ-ből való kilépés, de ebben a döntő szót természetesen a Közgyűlésnek van joga kimondani. Tudomásom szerint a MOTESZ 63 tagtársaságából eddig egy sem lépett ki. Főtitkári beszámoló
