Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
141. évfolyam (2004) 281 Főtitkári beszámoló elhangzott a Magyar Szemorvostársaság közgyűlésén, Szeged, 1989. augusztus 31. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelenlegi, leköszönő Vezetőség 1984. november 30-án kapta mandátumát. 17 örökös és 48 rendes vezetőségi tagja van. Mandátuma a MOTESZ javaslatára, az 1986-os közgyűlésen történt szavazás alapján 5 évre szól, az előző vezetőségek 4, ill. 3 éves periódusokban tevékenykedtek. A Társaság működéséért felelős vezetőség, szükség szerint, évente áltatában 2-3 alkalommal ülésezett. Sajnálatos, hogy volt olyan vezetőségi tag, aki 5 év alatt egyetlen vezetőségi ülésen sem vett részt. Az aktív vezetőségi tagok közül egyedül dr. Gáli János halt meg, 1988-ban helyébe új vezetőségi tagot a közelgő tisztújító közgyűlés miatt nem kooptáltunk. Mivel az eddigi éves beszámoló közgyűlések, amelyeket általában januárban tartottunk, csekély érdeklődésre tartottak számot, az 1988-as debreceni vándorgyűlésen úgy határozott a tagság, hogy ezentúl közgyűlést az általában nagyobb látogatottságú vándorgyűlések alkalmával célszerű tartani. Különösen fontos ez több szempontból: 1. Az utóbbi időben felpezsdült politikai élet miatt az emberek érzékenyebben reagálnak a társadalmi élet változó folyamataira. 2. Szeged, illetve Csongrád megye élen járt a glasznoszty és peresztrojka terén, a genius loci arra kötelez bennünket is, hogy ebben a szellemben nagyobb figyelmet szenteljünk a demokrácia játékszabályainak. 3. Tisztújító Közgyűlés akkor tartható, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Ez közel 370 tagot jelentene. Nem emlékszem azonban olyan szemorvostársasági rendezvényre, amelyen ennyien lettek volna. A választás szempontjából azonban nem közömbös, hogy azon százegynéhányan vagy 300-an vannak jelen. Engedjék meg, hogy Társaságunk elmúlt 5 évi tevékenységéből a leglátványosabbal, a tudományos működés ismertetésével kezdjem. Jelentőségét tekintve elsőnek a Szemorvostársaság alapításának 80. évfordulója alkalmából 1985. nov. 30-án tartott ünnepi tudományos ülést említeném, amelyen a Társaság prominens tagjai tartottak emlékező, ill. tudományos előadásokat, valamint Pucskovszkaja odesszai és Hollwich münsteri professzoroknak nyújtottuk át a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet, amelyet mindketten egy-egy előadással köszöntek meg. Itt említem meg, hogy 1986. június 27-én Deutman nijmegeni professzor is megkapta a tiszteletbeli tagságról szóló oklevelet, amelynek odaítéléséről még az előző vezetőség döntött, de az ünnepélyes aktusra csak most kerülhetett sor. Jelenleg tiszteletbeli tagjaink a következők: Francois (meghalt), Krwawicz, Heydenreich, Alpár, Pucskovszkaja, Hollwich és Deutman. A Vezetőségnek mandátuma kezdetétől elhatározott szándéka volt a külföldi társaságokkal, kollégákkal való kapcsolat kiszélesítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy az 1986-os vándorgyűlést Budapesten nemzetközi részvétellel tartjuk meg. Az Atrium-Hyatt Szállóban megtartott kongresszusnak 14 országból közel 30 külföldi résztvevője volt. Közülük kiemelném Balázs professzort, aki 40 év után először tartott előadást Magyarországon az általa kidolgozott és világszerte elterjedt Healonról. De ugyancsak részt vett a környező országok több neves professzora Bécstől Moszkváig, ill. Prágától Tamperéig. Eredeti elképzelés szerint 4 évenként szándékoztunk külföldi résztvevőkkel vándorülést tartani, de részben a magyar szemorvosok jó nemzetközi híre és kapcsolatai, részben a Magyarország iránt megnövekedett érdeklődés miatt eddig valamennyi vándorgyűlésünknek volt külföldi résztvevője, még ha ezt nem is így hirdettük, így 1987-ben Szombathelyen és 1988-ban Debrecenben is. A jelenlegi - szegedi - vándorgyűlésen pedig tovább növekedett a külföldiek részvétele. Ez persze házigazdánk, Süveges professzor asszony nemzetközi rangját és tekintélyét is fémjelzi. Az említett vándorgyűlések fő témái a bulbus elülső, ill. hátsó szegmentjének betegségei és sebészi, ill. egyéb gyógymódjai, valamint aktuális szemészeti problémák voltak. Közismert, hogy a mikrosebészet elmúlt 20 évben történt forradalmi fejlődése csak némi késéssel éreztette hatását Magyarországon, de a vándorgyűléseken a felzárkózásnak első kézzelfogható jeleit tapasztalhattuk meg. A növekvő érdeklődésre példaként engedjék meg, hogy néhány statisztikai adatot említsek: a budapesti vándorgyűlésen a poszterekkel együtt elhangzott 93 előadás, Szombathelyen 121, Debrecenben közel 100, végül Szegeden 159. Ez az első olyan vándorgyűlés, ahol harmadik szekció biztosítása vált szükségessé. Időnként úgy tűnt, hogy a vándorgyűlések növekvő érdeklődése mellett nem marad tudományos mondanivaló a szokásos évközi, a hónap utolsó péntekjén tartott tudományos ülésekre. Ha nem is minden hónapban, de évente általában 7 alkalommal tartottunk tudományos ülést a budapesti I. Szemklinika tantermében, amelyeken összesen 122 előadás hangzott el, és a már említett Deutman professzoron kívül más külföldiek is előadtak, így Halberg prof. New Yorkból, Oláh prof. Pozsonyból, Sergienko prof. Kijevből, Holly prof. Texasból, Prause prof. Koppenhágából, valamint 1-1 külföldi cég képviselői tartottak általában optikai témájú előadásokat. Az eddig felsorolt tudományos rendezvényeket a Magyar Szemorvostársaság egyedül rendezte. Voltak azonban külföldi társaságokkal közösen rendezett üléseink is: 1987 júniusában a Nemzetközi Dacryologiai Társaság a Szemorvostársasággal közösen a budapesti Kongresszusi Központban rendezte I. kongresszusát, amelynek Magyarországon történő rendezésében nem kis szerepe volt azon magyar szemorvosoknak, akik e téren nemzetközi mércével mérhető munkásságot mutattak fel. A szervezési munka legnagyobb részét dr. Berta András vállalta magára. Főtitkári beszámoló
