Szemészet, 2004 (141. évfolyam, 1-4. szám)
2004-06-01 / 2. szám
Szemészet 224 nyelvű közleményben Kreiker (Kettesy) Aladár így nevezte a lebenyt, ifj. Imre József tiltakozott, és Blaskovics (emberi habitusának megfelelően) békésen lemondott a prioritásról. (Éppen ezért az irodalomban nyilvántartott 27 eredeti Blaskovics-műtét között sem szerepel ez eljárás.) A vita nyugvópontra jutott, a világirodalom megoldotta a kérdést - a két zseniális magyar szemész által önállóan leírt eljárást - magyar lebenynek nevezték el. László Blaskovics and József Imre jun.: two outstanding ophthalmologists and plastic-surgery pioneers MÉSZÁROS G. Saint Stephen’s Hospital, Dept, of Burn and Plastic Surgery, Budapest László Blaskovics (1869-1938) and József Imre jr. (1884-1945) may justly be called giants of Hungarian medical history. They were excellent ophthalmologists, and first-class plastic surgeons as well. In the first half of the 20th century, plastic surgery was still not an independent medical speciality. Plastic-surgery techniques were devised with brilliant inventiveness and performed with amazing dexterity by general surgeons, by ophthalmologists, and by ENT specialists. László Blaskovics and József Imre jr. were two such innovators. They were two men of very different character, but both became world-famous as ophthalmologists. Both had a very strong interest in eyelid surgery, and they performed such innovative operations on hundreds of patients. In 1916, at a scientific meeting, they each presented a novel operation method, consisting of an arched skin-flap; the techniques were rather similar, but had been developed by the two men quite independently. At the time this new method did not attract much attention, perhaps because of the First World War. Four years later, Blaskovics delivered the Schulek Memorial Lecture; and he presented this flap technique again, and he on this occasion named it the Imre-Celsus flap. During the discussion, Imre spoke and made great acknowledgement to Blaskovics’s work; he suggested the technique should be named the Imre-Blaskovics flap. But when in 1923 Aladár Kreiker (Kettesy) used this name for it, in an article in German, József Imre jun. protested and claimed sole credit. And Blaskovics (in accordance with his peace-loving nature) renounced his priority without a contest. That is why, although the professional literature recognises 27 different operation techniques originated by Blaskovics, this one is not among them. However, the debate has in the course of time been laid to rest; today this flap technique, which was invented independently by two brilliant Hungarian ophthalmologists, is referred to in the world’s medical literature as the “Hungarian flap”. Strilich Lajos és a trachoma felszámolása Tolna megyében Vastag Oszkár, Ványai Natália, Csáki Mónika Balassa János Kórház, Szekszárd A II. világháború tragikus következményeként 1944-től kényszerű népvándorlás kezdődött Tolna megyében, Bonyhád környékén, a Völgység falvaiban. A Baranyát, Bácskát megjárt 3000 bukovinai székely család a kitelepítésre ítélt svábok lakta falvakban talált új otthonra. Bukovinában, az idegen uralom alatt, a hatóságok nem törődtek a székelység egészségügyi viszonyaival, ezért volt közöttük oly gyakori a trachoma. A Völgység lakosságának 15%-a fertőződött meg, ez az arány a legmagasabb volt Magyarországon. A betegségellenes küzdelemmel a pécsi szemészt, Dr. Strilich Lajost bízták meg. Zomborban született 1903-ban. Iskoláit Zomborban, Kalocsán végezte, Pécsett kapta meg diplomáját. 1928-32 között és 1944-ben a Pécsi Szemklinikán dolgozott Imre és Albrich professzorok mellett. 1947-től Bonyhádon kezdte meg munkáját. Nagy energiával szervezte a szűrést és a betegek kezelését. Közel 500000 szűrést végeztek munkatársaival. Felszámolta a görög menekültek 1953-as hőgyészi trachomajárványát. Trachomagondozót, fektetőt, majd szemészeti osztályt szervezett és vezetett, a Városi Kórház igazgatója lett. Munkája eredményeként a nyilvántartott trachomások száma (1944: 26, 1948: 1603, 1953: 1779) 1959-re 142-re csökkent, majd fokozatosan trachomamentessé vált Tolna megye. Nagyra becsült és tisztelt orvosa volt Bonyhádnak, aki a közösségi életben is részt vett. Nyugdíjba vonulása után 1979-ben helyezték örök nyugalomba a bonyhádi temetőben. 2004. június 3. - A Magyar szemorvoslás története I.
