Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 225 A Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kar II. sz■ Szemészeti Klinikájának (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye Phacoemulsificatio pseudoexfoliatiós szemeken Fiedler Orsolya, Bőgi Júlia, Dura Eszter, Gáspár Ákos, Papp Melitta, Récsán Zsuzsa, Salacz György Célkitűzés: Pseudoexfoliatiós szindrómás szemeken phacoemulsificatiós technikával végzett szürkehályog-műtétek intra- és posztoperatív szövődményeinek értékelése. Betegek és módszer: 1999. január 1. és 2002. július I. között klinikánkon pseudoexfoliatiós szindrómás szemen 174 esetben végeztünk phacoemulsificatiót. A szövődményeket értékeltük aszerint, hogy az operatőrök milyen gyakorlottak voltak (>100 műtét, 100-50, <50 műtét/év). Öt esetben volt szükség tokfeszítő gyűrű használatára. Eredmények: A 174 phacoemulsificatiós műtétből 148 (85%) komplikációmentes volt. Huszonhat szemen a következő intraoperativ szövődmény fordult elő: hátsótok-ruptura 16 szemen (9,2%), zonulodialysis 10 szemen (5,7%), „dropped nucleus” 4 szemen (2,3%). A szövődmények előfordulási gyakorisága az évente 100-nál több műtétet végező operatőrök esetében a legkevesebb (15%), az évi 100-nál kevesebb műtétet végzők között ez több mint kétszeres (30,7%), míg az 50 műtétnél kevesebbet végzőknél csaknem négyszeres (50%). A posztoperatív szövődmények között a szaruhártya borússága 55 szemen (31,6%), enyhe gyulladásos reakció 21 szemen (12%), fibrines izzadmány 8 szemen (4,6%), valamint átmeneti szemnyomás-emelkedés 9 szemen (5,1%) fordult elő. Az átlagosan 15,3 hetes (2 nap - 41 hét) megfigyelési idő alatti késői szövődményt 22 szemen (8,6%) találtunk (7 esetben szekunder glaucoma, 7 esetben (4,0%) tokfibrosis, 1 esetben (0,5%) pedig a PCL decentrálódása). Következtetés: A phacoemulsificatio pseodoexfoliatiós szindrómás szemeken a gyakoribb szövődmények ellenére gyakorlottabb operatőrök esetében biztonságos technikának bizonyul. Csekély gyakorlattal rendelkező operatőröknek a pseodoexfoliatiós eseteket nem ajánljuk. Kulcsszavak: pseudoexfoliatio (PEX), phacoemulsificatio, extracapsularis szürkehályog-műtét Phacoemulsification in eyes with pseudoexfoliation Purpose: To evaluate the intraoperative and postoperative complications experienced with phacoemulsification treatment performed in cases of eyes with pseudoexfoliation. Patients and methods: A retrospective survey was made of phacoemulsifications carried out on eyes with pseudoexfoliation between 1 January 1999 and 1 July 2002 in our clinic. Cases with complications were classified according to the total number of such surgeries performed by the operating surgeon in a year (100 or more; 50-100; or less than 50). Results: In the survey period 174 such phacoemulsifications were carried out. In 5 cases a capsular tension ring was used. No complications were experienced in 148 cases (85%). The intraoperative complications in the other 26 cases were: capsular tear, 16 eyes (9.2%); zonulodialysis, 10 eyes (5.7%); dropped nucleus, 4 eyes (2.3%). The rate of occurrence of complications was lowest (15%) for surgeons performing more than 100 surgeries in a year. For those performing 50-100 per year the rate was twice as high (30.7%), and almost four times as high (50%) for surgeons performing less than 50 operations a year. The most frequent postoperative complications were: corneal oedema, 55 eyes (31.6%); mild inflammatory response, 21 eyes (12%); fibrinotic reaction, 8 eyes (4.6%); transient IOP elevation, 9 eyes (5.1%). Late postoperative complications (follow-up period: 2 days to 41 weeks, average 15.3 weeks) included secondary glaucoma found in 7 eyes (4.0%); capsular fibrosis in 7 eyes (4.0%); and IOL decentration in 1 eye (0.5%). Conclusions: Phacoemulsification in cases with pseudoexfoliation is associated with a higher complication rate even in the hands of skilled surgeons. We do not recommend this surgical procedure for use by surgeons with limited experience. Key words: pseudoexfoliation, phacoemulsification, extracapsular cataract extraction A pseudoexfoliatiós szindrómát (PEX) először 1917-ben Lindberg12 írta le. Elsősorban a szem elülső szegmentumának anatómiai struktúráin (pupillaris pigmentszegélyen, a lencse elülső felszínén, a trabecularis hálózatban) látható az exfoliatiós (fibrillo-granuláris) anyag fehéres lerakódása, azonban a hátsó szegmentumban és extraocularisan is megfigyelhető.2 Hisztokémiai vizsgálatokkal igazolták, hogy a lencsefüggesztő rostokon is vannak ilyen depozitumok, amelyek a rostok gyengeségét (zonulopathia) okozzák,6’1 IJ4 így növelik a szürkehályog-műtét során várható szövődmé-Fiedler Orsolya: Phacoemulsificatio pseudoexfoliatiós szemeken
