Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
Szemészet 140. évfolyam (2003) 267 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi és Gyógyszerésztudományi Centrum, Általános Orvosi Kar Szemészeti Klinikája (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) közleménye A szemhéjszél tetvességéről Polgár Nóra, Fülöp Zsuzsanna, Kolozsvári Lajos Összefoglalás: A szerzők ismertetik a szemhéj szél tetvességének jellegzetességeit, lehetséges kezelési módjait. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szemészeti Klinikáján 1999-2001 között hat betegen diagnosztizálták a szemhéjak lapostetű által okozott fertőzését. Egy esetben a kórokozók és petéik mikrobiológiai vizsgálata is kiegészítette a diagnózist. A tetvesség kizárólag a pillaszőröket érintette minden esetben, amint ezt a bőrgyógyászati vizsgálatok is megerősítették. Kezelésként a tetveket és a serkéket mechanikusan, csipesszel távolították el. Az ellenőrző vizsgálatok során nem találtak fertőzésre utaló eltérést. Figyelemre méltó, hogy betegeik többsége gyermek volt. A szerzők leírják a lehetséges kezelési módszereket az irodalom, illetve saját ismereteik alapján, feltüntetik a Magyarországon elérhető készítményeket. Kulcsszavak: lapostetű, kezelési módszerek Ön phthiriasis palpebrae Summary: The characteristics of and therapeutic possibilities for phthiriasis palpebrarum are reviewed by the authors. At the Department of Ophthalmology of the University of Szeged (SZTE), between 1999-2001 six patients were diagnosed with palpebral phthiriasis. In one case the diagnosis was confirmed by microbiological analysis of the pathogen and its eggs. In every case only the eyelashes were involved, as was confirmed by additional dermatological examination. The lice and their eggs were removed mechanically, using forceps. No signs of infection were detected on follow-up examinations. It is worth noting that four of the six patients were children. The possible therapeutic methods are discussed in the light of the literature and the experience of the authors; the relevant medicaments that are available in Hungary are enumerated. Key words: Phthirus pubis, therapeutic methods A phthiriasis palpebrarum a szemhéjszél fertőző megbetegedése, amelyet vérszívó tetvek okoznak, ezen belül is leggyakrabban a lapostetű (Phthirus pubis,'243-'5 használatos elnevezései még: Phthirius pubis,643-24 Phthirius inguinalis,23 Pediculus pubis'3’24). A betegség legtöbbször gyermekeket, fiatalkorúakat, ritkábban felnőtteket érint. Megjelenését főként a nem megfelelő higiénés körülményekkel hozzák összefüggésbe. Az elmúlt években klinikánkon észlelt hat. palpebralis phthiriasisban szenvedő beteg esete kapcsán leírjuk a betegség tüneteit, kezelési módszereit. Esetismertetés Klinikánk ambulanciáján 1999-2001 között hat betegünkön diagnosztizáltuk a szemhéjak lapostetű által okozott fertőzését. Egy öt- és hétéves lány testvérpár, egy ötéves kisfiú és harmincöt éves édesanyja, egy négyéves kislány, valamint egy huszonegy éves nő panaszkodott egy- vagy kétoldali égető, viszkető szemfájdalomra, pillákon lévő, le nem mosható, száraz váladékra, illetve a gyermekek eseteiben a szülők figyeltek fel a gyakori szemdörzsölésre (1. táblázat). Minden betegünk látóélessége mindkét oldalon teljes volt. Réslámpával valamennyiük szemhéjszélén helyenként pörkkel fedett excoriatiók, a pillaszőrök tövén számos, szürkésbarna, kissé áttetsző pete vagy üres tok, valamint mozgó, kifejlett rovarok látszottak a pillákra kapaszkodva. A képet blepharoconjunctivitis tünetei egészítették ki. Fotódokumentálás után (1. ábra) a petéket és a tetveket csipesszel eltávolítottuk, néha az érintett pillaszőrökkel együtt. Három betegünknél (kettő gyermek, egy felnőtt) az érintett szempillák levágására kényszerültünk. Egy esetben néhány eltávolított élősködőt és petét az Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálathoz küldtünk pontos mikrobiológiai azonosítás céljából. A vizsgálat megerősítette diagnózisunkat. A fertőzések forrását kiderítendő, felhívtuk a betegek, illetve a szüleik figyelmét a közvetlen környezetükben élők vizsgálatának szükségességére. Bőrgyógyásznál is jelentkezniük kellett esetleges más testtájat érintő fertőzés felderítésére. A négyéves kislány és a lány testvérpár szüleit megvizsgáltuk, fertőzésre utaló szemészeti eltérést egyiküknél sem észleltünk. A bőrgyógyászati vizsgálat nem derített fel a szemhéj érintettségen kívül más lokalizációt. A fertőzőforrást egyik esetben sem találtuk meg. Az ötéves, óvodás kisfiú esetében az óvodát a fertőzésről értesítettük. Szűrővizsgálat során itt más fertőzést nem találtak. A kezelést követő első napon, majd egy, illetve két hét elteltével elvégzett ellenőrző vizsgálatok során nem találtunk tetvességre utaló eltérést, a blepharoconjunctivitis tünetei egy hét után valamennyi beteg esetében megszűntek. Polgár Nóra: A szemhéjszél tetvességéről
