Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-12-01 / 4. szám

268 Szemészet 1. táblázat. Eseteink megoszlása életkor, nem, oldalérin­tettség szerint Eset Férfi Nő Életkor Egyoldali Kétoldali érintettség 1. + 5 év + 2. + 7 év + 3. + 5 év + 4. + 35 év + 5. + 4 év + 6. + 21 év + Megbeszélés A rovarok osztályába tartozó, vérszívó tetvek három faja okozhat emberi fertőzést. A lapostetű (Phthirus pubis) által okozott fertőzés általában a genitalis, axillaris, thoracalis szőrzetre, a rectalis régióra, szakállra, szemöldökre, szem­pillákra lokalizálódhat. 1937-ben írtak le először izolált szempilla-érintettséget.5 A fejtetű (Pediculus humanus capitis) okozta fertőzés a hajas fejbőrt érinti, bár igen ritkán a szempillaszőrökön is megjelenhet.19 A ruhatetű (Pediculus humanus corporis) pedig a ruhák, ágyneműk redői, hajtásai között telepszik meg. Közegész­ségtani jelentősége ez utóbbinak a legnagyobb, mivel bár mindkét pediculusnál írtak le vektorfunkciót, a kiütéses tífusz kórokozóját (Rickettsia prowazeki) leggyakrabban ez a faj terjesztheti. A fenti tetvek nemcsak a választott „telephelyük” szerint, de küllemükben, morfológiailag is eltérőek. A fej és ruhatetű 2-4 mm nagyságú, hosszúkás. A lapostetű legfeljebb 2 mm és, mint neve is utal rá, áttetsző teste inkább széles, lapos, pajzs alakú. Horgas lábaival, melyekkel a bőrfelszínt is sért­hetik, jól megkapaszkodik a szőrszálakon, pillákon. Ezzel magyarázható, hogy olyan nehéz a pillákról, szemhéjszélről eltávolítani, illetve, hogy a fertőzés továbbterjedéséhez szo­ros érintkezés szükséges. 1. ábra. A pillákon peték és üres tokok A felnőtt nőstény lapostetű élete folyamán kb. huszonhét, kb. 0,5 mm hosszú, ovális, barnás, gyöngyökre emlékeztető petét (serke) rak le.17 Ezeket a szőrszálak tövére ragasztja és a pillák növekedésével kerül a pete a szőrszálakon egyre feljebb. Az inkubációs idő egy hét.17 A szemhéjtetvesség gyermekeken való gyakoribb előfor­dulását (a mi eseteinkben is az érintettek többsége) azzal is magyarázzák, hogy ebben a korban a lapostetű által ked­velt többi testtáj gyakorlatilag még szőrtelen,7 pontosabban a parazita életfeltételeihez szükséges minőségű, erős szőrzet még nem alakul ki. Előfordul, hogy az érintettek először nem szemészhez fordulnak és sokszor csak többhetes, eredménytelen lokális antibiotikumos kezelés után jelentkeznek szemésznél nem javuló, égő, viszkető szemfájdalomra panaszkodva. Szabad szemmel vizsgálva a pillaszőrök vastagabbnak tűnnek, és ha türelmesen szemléljük, a tövüknél mozgás is sejthető. Az élősködők egyértelműen réslámpával fedezhetők fel. Nagyítva látható néhány tetű a pillák töve között és sok serke, üres tok a szőrszálakon. Gyakran észlelhető a tetvek testén áttűnő, beszívott vércsík. Általában a blepharocon­junctivitis jellegzetes képe is felismerhető. Felnőtt betegeink közül az egyik egy hete fennálló kö­tőhártya-gyulladással, a másik négy hete antibiotikumos csepp ellenére nem javuló égő, viszkető szemfájdalommal jelentkezett. A négy gyermek esetében a szülők figyeltek fel a gyakori szemdörzsölésre. A phthiriasis palpebrarum kezelési módjának megválasz­tásakor mérlegelnünk kell a betegek kooperációkészségét, toleranciáját, az esetleges mellékhatásokat és természetesen azt, hogy milyen terápiás lehetőség áll a rendelkezésünk­re. Az irodalomban számos módszert ismertetnek: mecha­nikus eltávolítás,21 szükség esetén a pillák levágása; csepp, kenőcs vagy sampon helyi alkalmazása, petróleum-,9 fluoreszcein-,11 sárga higany-oxid,2 physostigmin-,10 ma­­lathion-,22 gamma-hexaklorciklohexán- (lindan)2 tartalmú készítmények; orális terápia (pl. invermectin),8 krioterápia4; lézerfotokoagu láció.3 Mechanikus módszer során a tetveket és serkéiket csi­pesszel távolítják el. A kenőcsöket bőségesen használva a tetvek légzését meg­akadályozzuk. Jobb eredmény várható, ha a készítmény mér­gező a tetvekre, s még jobb, ha a petéket is elpusztítja. Régen petróleumos kenőcsöt használták,18 bár sem a serkéket, sem a tetveket nem pusztította el teljes biztonsággal.9 Egy-két csepp 20%-os fluoreszceinoldat Mathew és munkatársai szerint viszont megöli a tetveket és a petéket egyaránt. Mellékhatása nem ismert.16 Az 1%-os sárga higany-oxid kenőcsnek számos mellék­hatását leírták,14,1 míg Aschkenazi és munkatársai elhúzódó használat esetén sem tapasztalták azokat.2 Az acetilkolinészteráz-gátló physostigmin-tartalmú ké­szítmények az ingerületvezetés gátlása révén pusztítják el a tetveket.10 A serkéket nem ölik meg, ezért legalább nyolc napon át kell használni, hogy az újonnan kifejlődő tetveket elpusztítsa. Jól ismert mellékhatása a pupillaszűkület, az akkomodáció görcse, esetleges kötőhártya-izgalom. A malathion acetilkolinészteráz, peszticid vegyület. Egy­százalékos vizes oldata (malathion sampon) pediculocid és Polgár Nóra

Next

/
Oldalképek
Tartalom