Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)

2003-12-01 / 4. szám

254

Szemészet

Larssonb 1-es típusú (n=49) és 2-es típusú diabeteses betegek (n=60) corneájának endothelsejtrétegét hasonlította össze ép corneákkal (n=31) spekulármikroszkópos és fluorofotometriás módszerekkel, és nem talált szignifikáns eltérést a diabeteses csoportok értékei között, valamint nem tudott összefüggést kimutatni a diabeteses retinopathia stádiuma és a HgbAIC szintje és az endotheleltérések között sem. 1- es típusú diabetesek esetén a diabetes fennállásának ideje szignifikáns korrelációt mutatott az endothelsejt-sűrűséggel, a variációs koefficiens és a hexagonalitási index értékével, míg 2-es típusú diabetes esetén ezt nem észlelte. Az endothel vizsgált paramétereinek eltérései szorosan korreláltak a betegek életkorával is, ezért véleménye szerint a diabetes az endothel korai öregedését okozza. Módis8 20 1-es típusú, 25 2-es típusú diabeteses beteg corneájának endothelsejtrétegét hasonlította össze 10 ép kontrollcorneával, spekulármikroszkópos vizsgálatokkal. A kontrollokhoz képest szignifikánsan kisebb endothelsűrűséget, és szignifikánsan fokozott variációs koefficienst csak 2-es típus esetén észlelt. A diabeteses csoportok között azonban nem talált szignifikáns eltérést. Ugyancsak a 2-es típusú diabetesesek között észlelt jelentős összefüggést egyrészt a variációs koefficiens és a retinopathia stádiuma, másrészt az endothelsejtsűrűség és az életkor között.

Konfokális mikroszkópos vizsgálatainkkal szignifikáns eltérést a diabeteses és kontrollcsoport között az endothelsejtsűrűségben nem találtunk. A diabeteses csoportban észlelt szignifikánsan nagyobb CV-érték a fokozott polimegethismus jele. Kis esetszámunk miatt a diabeteses csoportot a diabetes típusa szerint nem volt értelme szétbontani, ezért a különböző paraméterek (életkor, az RP stádiuma stb.) közötti korrelációkat sem vizsgáltuk. Tekintettel arra, hogy a cornea basalis epitheljének denzitásában a kontrollokhoz képest eltérést sem Frueh,2 sem magunk nem találtunk, mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a diabeteses corneákban műtétek után észlelt epithelialis eltérések az endothel átmeneti diszfunkciója miatt jöhetnek létre. Ezt Módis eredményei is alátámasztják.8 Tanulmányunk eredményei megerősítik Frueh in vivo konfokális mikroszkópos tapasztalatait2 és megfelelnek a spekulármikroszkópos vizsgálatokkal szerzett, részben ellentmondásos irodalmi adatok legnagyobb részének is, bár tisztában vagyunk azzal, hogy jelen munkánkban a viszonylag kis esetszám miatt (mely egyébként Frueh tanulmányában használt esetszámmal csaknem azonos) a statisztikai vizsgálat eredményei inkább csak tájékoztató értékűek. Véleményünk szerint a jelenlegi in vivo konfokális korneamikroszkóppal is csak részben lehetséges a diabeteses betegek corneájában klinikailag észlelt eltérésekre morfológiai magyarázatot találni.

Irodalom

1. Busted N.. Olsen T, Schmitz О.: Clinical observations on the corneal thickness and the corneal endothelium in diabetes mellitus. Br J Ophthalmol 1981; 65: 687-690.

2. Frueh B.E., Körner U., Böhnke M.: Konfokale Mikroskopie der Hornhaut bei Patienten mit Diabetes mellitus. Klin Monatbl Augenheilk 1995; 206: 317-319.

3. Imre L: Első hazai tapasztalatok konfokális komeamikroszkópiával. Szemészet 1999; 136: 97-102.

4. Ishida N.. Rao G.N., dei Cerro M. et al: Corneal nerve alterations in diabetes mellitus. Arch Ophthalmol 1984; 102: 1380-1384.

5. Keoleian G.M., Pach J.M., Hodge D O., Trocme S.D., Bourne W.M.: Structural and functional studies of the corneal endothelium in diabetes mellitus. Am J Ophthalmol 1992; 113: 64-70.

6. Larsson LI., Bourne W.M., Pach J.M., Brubaker R.F.: Structure and function of the corneal endothelium in diabetes mellitus type I and type II. Arch Ophthalmol 1996; 114: 9-14.

7. Lass J.H., Spurney R.V., Dutt R.M., Andresson H., Kochar H., Rodman H.M.,Stern R.C.,Doershuk C.F.: A morphologic and fluorophotometric analysis of the corneal endothelium in type I diabetes mellitus and cystic fibrosis. Am J Ophthalmol 1985; 100: 783-788.

8. Módis L, Kettesy B., Kemény В.A., Berta A.: A cornealis endothelium diabetes mellhúsban. Szemészet 2000; 137: 157-161.

9. Morishige N., Chikama T.I., Sassa Y, Nishida T: Abnormal light scattering detected by confocal biomicroscopy at the corneal epithelial basement membrane of subjects with type II diabetes. Diabetologia 2001; 44: 340-345.

10. Mustonen R.K., McDonald M B., Srivannaboon S., Tan A.L., Doubrava M.W., Kim C.K.: Normal human corneal cell populations evaluated by in vivo scanning slit confocal microscopy. Cornea 1998; 17: 485-492.

11. Pardos G., Krachmer J.: Comparison of endothelial cell density in diabetics and a control population. Am J Ophthalmol 1980; 90: 172-174.

12. Rosenberg M.E., Tervo T.M., Immonen I.J., Muller L.J., Granhagen- Riska C.,Vesauloma M.H.: Corneal structure and sensitivity in type 1 diabetes mellitus. Invest Ophthalmol Vis Sei 2000; 41: 2915-2921.

13. Schultz R.O.. Matsuda M.. Yee R.W., Edelhauser H.F., Schultz K.J.: Corneal endothelial changes in type 1 and type II diabetes mellitus. Am J Ophthalmol 1984: 98: 401-410.

14. Wiegand W., Thaer A.A., Kroll P, Geyer O.C., Garcia A.J.: Optical sectioning of the cornea with a new confocal in vivo slit-scanning videomicroscope. Ophthalmology 1995; 102: 568-575.

15. YanoffM. (ed): CD-ROM Ophthalmology v.1.0. Mosby, 1998.

A szerző levelezési címe: Dr. Imre László Semmelweis Egyetem, I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29. E-mail: ile@szeml.sote.hu