Szemészet, 2003 (140. évfolyam, 1-4. szám)
2003-12-01 / 4. szám
Szemészet jellel 1 m távolságról, monocularisan, a fénytörést szükség esetén a vizsgálati távolságra korrigálva végeztük. Ag-AgCl elektródákat használtunk, az aktív elektróda az Oz, a referencia az Fpz, az indifferens elektróda a Cz ponton volt. A P10o hullám latenciaidejét és amplitúdóját értékeltük. Az elektroretinográfiás vizsgálatokat Nicolette Spirit (USA) típusú készülékkel végeztük, Ganzfeld-búra használatával. Elektródaként ERG-Jet úszó cornealis kontaktlencse-elektródát használtunk. 25 perces sötétadaptáció után, 1-1 csepp 0,5% tropicamide (Mydrum) és 10% phenylephrine (Neo- Synephrine) tágításban a scotopicus (pálcika) választ, majd 10 perces világosadaptáció után a photopicus (csap) választ regisztráltuk az ISCEV standardoknak megfelelően.13,20 Az ERG latenciaideje alatt a fényfelvillanástól a hullám csúcsáig eltelt időt értettük. A lézerkezeléseket követően a sötétadaptációt legkevesebb 1 óra elteltével kezdtük meg. Az oszcillatorikus potenciálok vizsgálata is megtörtént minden esetben, de mivel már a kezelések előtt is legtöbb esetben csaknem teljesen kioltottak voltak, a további értékelés számára alkalmatlannak bizonyultak. A 30 Hz flicker választ a korrekt analízis (Fourier-transzformáció) lehetőségének hiánya miatt nem használtuk. A vizsgálatokat betegenként 3 alkalommal végeztük el, a lézerkezelés előtt (1. sorozat), a kezelés befejezésekor (2. sorozat) és 6 héttel a kezelés után (3. sorozat). Azért csak 6 héttel a kezelés után végeztük az utolsó vizsgálatokat, mert a retinopathia későbbi spontán progressziója befolyásolhatta volna az eredményeket. A kis esetszámok és a proliferativ és nem proliferativ diabeteses retinopathia alapvetően azonos klinikopatológiai jellemzői miatt az eseteket együttesen értékeltük. A panretinalis lézerkezeléseket Koherent Novus 2000 típusú lézer készülékkel, Volk Quadrasphaeric kontaktlencsén keresztül végeztük. Vizsgálataink idején kevert argon kékeszöld (488/514 nm) lézer állt rendelkezésünkre. A lézergócokat az érárkádok és az ekvátor között egyenletesen helyeztük el, egymástól kb. 1 gócátmérő távolságra. A macula területén kezelést nem végeztünk. Mivel a lézerkezelés paraméterei (gócok száma, gócátmérő, expozíciós idő, expozíciós energia) kezelésenként, betegenként és sokszor kezelés közben is változtak. ezért a kezelések fő jellemzőiként a gócok összfelszínét, az összes leadott energiát, az összes lézerteljesítményt és az energiasűrűséget határoztuk meg minden szem kezelésének a befejezése után. Az összes lézerteljesítményt a lézergócok számaxenergiaszint (mW)xexpozíciós idő (ms), az energiasűrűséget pedig a leadott összes lézerteljesítmény/[gócok számaxgócok felszíne (|jm2)] képlettel számítottuk ki. A gócok felszínének kiszámításakor figyelembe vettük a kezeléshez használt kontaktlencse 1,98 Xlézergóc nagyítását is. A várható ERG-eltérések értékeléséhez kiszámítottuk a kezelt retinaterület nagyságát a retina összfelszínének százalékában. A retina felszínének pontos kiszámítására szolgáló módszert - a mérhető bulbushosszból kiindulva - nem ismerünk, de mivel extrém ametropia betegeink között nem fordult elő, ezért átlagos értékekkel számoltunk. A retina felszíne átlagos szemen a 47tr2 képlettel számított gömbfelszín 2/3-a,16 ahol r-t 11 mmnek vettük,5 így 1013 mm2-t kaptunk. A klinikánk elektrofiziológiai laboratóriumában használt normálértékeket összevetettük a diabeteses betegek vizsgálata során a lézerkezelés előtt (1. sorozat) nyert átlagértékekkel. A számításokat és a statisztikai értékelést Microsoft Excel 7.0 és SPSS 10.0 for Windows programokkal végeztük. A normál és a diabeteses VEP és ERG-értékeket kétmintás Student-féle t-próbával, a lézerkezelés előtti és utáni különbségeket egymintás Student-féle t-próba segítségével hasonlítottuk össze. A számítógépes adatfeldolgozás miatt a p-értékeket pontosan adtuk meg. Az adatok közötti lineáris korrelációt (Pearson) is meghatároztuk. Az adatok közötti eltéréseket és a lineáris korrelációt akkor tekintettük szignifikánsnak, ha a p<0,05 volt. 1. táblázat. A normál és diabeteses retinopathiás VEP- és ERG-értékek összehasonlítása Normál (átlag±SD) 1. sorozat (átlag±SD) t-próba (p) Látencia idők (ms) VEP Pl00 I06,0±6,2 98.4± 10.3 0,120 Scotopicus b 57,2+2,2 68,5±4,6 0,000 Photopicus a 15,2+1,1 19,5±4,8 0,004 Photopicus b 30,0±1,2 34,7±2,7 0,000 Amplitúdók (pV) VEP P100 9,7±3,2 8.1±3,7 0,11 Scotopicus b 350±96 184,5±60,6 0.000 Photopicus a 34,4+10,3 24,2±10,8 0,003 Photopicus b 190.0±37,5 82,9±37,5 0.000 Az 1. sorozat a kezelés előtti értékeket jelenti Imre László
