Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
Szemészet Output, amortisation and financing of social insurance. Halda, Tamás, Dorn, Klára United Healthcare Institutions of Pécs Aim: To develop a model which is based on our present incomes and expenses, taking account of amortisation, and which reflects the outgoings proportionately, while being neutral with regard to the type of intervention. Method: We considered an urban outpatient surgery employing 8 doctors, and determined the hourly output from the surgery hours and the amount of expenditure (including amortisation costs). From the time taken for treatments etc. we could determined the scores which would give the average output figure, if they were adopted. Our calculations were compared with present financing practice. Results: We should increase our current performance (3608 Ft per hour) to 5311 Ft per hour to meet the amortisation problem of the instrumentation (the calculation does not include salary increases). We experienced the largest divergences from current practice when we considered examinations using high-cost instruments. Counted scores: automated refractometry 180 points, automated perimetry 5680 points, Goldmann perimetry 4065 points, retina laser operation 7335 points. We would terminate the interventions of examination and control examination. Conclusion: Certain professional tasks must be completed in order to make the model more accurate. The following points must be determined: the exact description of the relevant medical interventions must be made available; a scoring codex (specifying which examinations are compulsory, optional or unnecessary in each situation) must be created; the list of instruments needs to be updated; a price-list of instruments (updated each year) should be suggested, for the purpose of calculating amortisation; the minimum number of interventions should be specified. A proposal must be put forward for the social insurance system to modify the present scores, and professional priorities must be drawn up. The model can be refined on the basis of national statistical data. Hogyan változott a cukorbetegek szemészeti ellátásának finanszírozása az elmúlt 3 évben? Halda Tamás,1 Dorn Klára,1 Rúzsa Csaba2 'Pécs Város Egyesített Eii. Intézményei, Pécs 2Baranya Megyei Kórház, Pécs Célok: Annak felmérése, hogy a cukorbetegség szemészeti szövődményeinek szűrése, gondozása, kezelése során hogyan változott a finanszírozás az elmúlt három évben. Módszer: Az 1988-ban elvégzett számításainkat a 2001-es év adatai alapján ismét elvégeztük, a két adatsort összehasonlítottuk. Eredmények: Baranyában a diabetes szemészeti szövődményeinek ellátása során a ráfizetés évi 1 millió forinttal csökkent ugyan, de ez a tevékenység jelenleg is évente több mint 11 millió forinttal alulfinanszírozott. A szűrési és gondozási tevékenység 5%-kal gazdaságosabb lett, de így is 54%-kal elmarad jövedelmezősége az átlagos (3608 Ft/óra) szemészeti járóbeteg-ellátási tevékenységtől. A látótérvizsgálat jövedelmezősége további 3%-kal romlott, jelenleg az átlagos teljesítmény 19%-át lehet csak elérni ezzel a vizsgálattal. A lézerkezelés finanszírozása is 18%-kal csökkent. Következtetés: A diabetes szemészeti szövődményeinek ellátására felhasználható pénz az elmúlt 3 évben 8,5%-kal nőtt, ez azonban csak a veszteségek csökkentésére elegendő. Számításaink nem tartalmazták az amortizációs költségeket, melyek figyelembevétele esetén 5311 Ft/órás teljesítményt kellene elérni. Mivel a műszerek pótlása megoldatlan és a rendelőknek létérdekük megszabadulni a nem kötelező és ráfizetéses tevékenységektől, ezért a látótérvizsgálatok és lézerkezelések fekvőbeteg-intézetbe történő irányítása várható. 2002 augusztus 31.
