Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
Szemészet 46 2001-ben végzett, hátsótok-szakadással szövődött phacoemulsificatiós műtéteink eredményeinek összehasonlítása a 2000-ben végzett szövődményes műtéteinkkel Kanyar Miklós, Milibák T. 55. Uzsoki utcai Kórház, Budapest Cél: Osztályunkon a 2001-ben végzett phacoemulsificatio során a hátsó lencsetok elszakadása gyakoriságának felmérése, következményeinek értékelése, valamint ezen műtétek összevetése a 2000-ben végzett hátsótok-szakadással járó phacoemulsificatiós műtéteinkkel. Betegek: 2001. január 1. és december 31. között 7 operatőr 977 phacoemulsificatiós szürkehályog-műtétet végzett. Ezen műtétek közül az 52 hátsótok-szakadással végződött műtéteink dokumentációját tekintettük át. A betegek átlagéletkora 73,6 év, az átlagos követési idő 104 nap volt. Műtéteink közül három esetben érett, 5 esetben csaknem érett, 9 esetben barna, kemény volt a lencsemag. Öt betegen volt 2 mm-nél szűkebb a pupilla a műtét előtt, pupillaszűkítő szemcsepp alkalmazása miatt. Eredmények: A hátsó tok sérülése 48 esetben szövődött üvegtest-veszteséggel, 9 alkalommal magdarab, 2 alkalommal epinucleusdarab, 1 alkalommal kéregrészek süllyedtek az üvegtesti térbe. Három esetben egy ülésben, 3 alkalommal az első műtétet követően kellett endophacoemulsificatiót és pars plana vitrectomiát végeznünk üvegtestbe süllyedt magdarab miatt. Retinaelválás miatt az első műtétet követően egy alkalommal volt szükség ablatioellenes beavatkozásra. Egy szemben az első műtét során nem történ műlencse-beültetés, 29 esetben sulcusfíxált összehajtható, 4 alkalommal tokfixált, 3 esetben sulcusfíxált PMMA, 9 esetben sclerafixált, 5 esetben elülső csarnoki műlencse beültetésére került sor. A korai posztoperatív szakban 3 esetben alakult ki endophthalmitis, ami intravitrealis Vancomycin-terápia mellett gyógyult. Öt alkalommal jelentkezett átmeneti fibrines gyulladás, 4 esetben átmeneti tensioemelkedés, 26 esetben átmeneti corneadekompenzáció. A késői posztoperatív szakban 8 alkalommal észleltünk látásromlást okozó cystoid maculaoedemát, egy esetben konzervatív terápiára nem reagáló magasabb szemnyomás miatt trabeculectomiát végeztünk. Az átlagosan 0,18 preoperatív látásélesség a követési idő végére 0,57-re javult. Következtetések: Osztályunk beteganyagában 2001-ben a phacoemulsificatio során a hátsótok-szakadás előfordulása 5,3%. Ez a gyakoriság a 2000. évi 10,6%-os gyakorisághoz képest számottevő csökkenést jelent, de a nemzetközi adatok átlagánál még mindig magasabb. A hátsótok-szakadással járó műtéteink korai és késői posztoperatív szövődményei mind a két évben hasonló százalékos megoszlást mutattak, s a műtét utáni látáseredményeket a legtöbb esetben nem befolyásolták jelentős mértékben. A tokruptúrák arányának csökkenése mögött az egy-egy operatőr által végzett emelkedő műtéti szám és ezáltal a nagyobb gyakorlottság állhat. 56. A posztoperatív cystoid macula-oedema előfordulása, rizikótényezői és formái Bátor György, Aczél K., Deák Gy. MH Központi Honvédkórház, Budapest A szerzők áttekintik a szürkehályog-műtét után kialakuló cystoid macula-oedema (CME) előfordulását és jellegzetességeit kétéves beteganyagukban (2000-2001). Előadás-összefoglalók