Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
139. évfolyam (2002) Supplementum 45 Posterior capsule opacification (PCO): histopathology, evaluation methods and means of prevention Gerd U. Auffarth Dept, of Ophthalmology, University of Heidelberg, Germany 53. Fifty years after the first implantation of an Intraocular Lens (IOL) by Harold Ridley, cataract surgery has become one of the most frequent and most successful surgical procedure in medicine. Even though tremendous advances have been made especially during the last 10 to 15 years in terms of surgical techniques and improvement of implant technology, posterior capsule opacification (PCO) still remains a serious long-term complication. New methods for quantitative, objective evaluation of secondary cataract formation, as well as clinical and laboratory (especially autopsy eyes) studies have improved our understanding on how IOL design and material influence PCO. Sharp edge optic design of IOLs of various materials have been shown to significantly reduce secondary cataract. Major advances in other areas of biotechnology and immunology including gene therapeutical methods offer totally new approaches for the future in the elimination of lens epithelium cells from the capsular bag. This survey gives an update on the pathology of PCO and influencing factors, as well as current and future means and trends to reduce or prevent PCO formation. 54. Phacoemulsificatio és műlencse-beültetés műtéti és posztoperatív szövődményeinek vizsgálata Cséplő Krisztina, Varga V., Salacz Gy. SE, II. sz. Szemészeti Klinika, Budapest Célkitűzés: A phacoemulsificatio és műlencse-beültetés során kialakult intra- és posztoperatív szövődmények fajtáinak és gyakoriságának vizsgálata, nemzetközi adatokkal való összehasonlítása. Betegek és módszer: A Semmelweis Egyetem II. sz. Szemészeti Klinikáján 2000. augusztus 1. és 2001. július 31. között phacoemulsification és műlencse-beültetésen átesett 1599 beteg adatai: 633 férfi (39,6%) és 966 nő (60,4%), átlagos életkoruk 69,4 év (10,96 év). A műtéteket összesen 15 operatőr végezte tunelseben keresztül, phacoemulsificatiós technikával, összehajtható műlencse beültetésével. A megfigyelési idő átlagosan 2,5 hó (1,5-15 hó) volt, vizsgáltuk az intra- és posztoperatív szövődmények fajtáit és gyakoriságát. Eredmények: Az intraoperativ szövődmények: hátsótok-szakadás 40 (2,5%), üvegtest előesése 5 (2,18%), „dropped nucleus” 23 (1,43%), zonulolysis 18 (1,13%), műtét során fellépő vérzés 3 (0,18%), az iris sérülése 2 (0,13%). Posztoperatív műtéti szövődmények: cornea-oedema 87 (5,4%), tensioemelkedés 51 (3,18%), vérzés 24 (1,5%), a lencse diszlokációja 9 (0,56%) endophthalmitis 4 (0,25%), retinaleválás 2 esetben (0,13%), illetve sebzáródási elégtelenség 3 esetben (0,17%). Következtetés: A vizsgált betegcsoport esetében a szövődmények százalékos aránya a nemzetközi statisztikai adatokkal korrelál, a különbségek a szakorvosképzés és a műtéti technika utóbbi években általánossá válása rovására írhatók. Előadás-összefoglalók
