Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
139. évfolyam (2002) 253 4. ábra. Képződőben lévő, I/b stádiumú maculalyuk tomogramja. Jól látható a hátsó üvegtesti membrán húzó hatására előemelkedő, szélein megvastagodó, schisis-szerű üregekre szakadó neurosensoros retina. A „lyuk" még zárt 5. ábra. A IV. stádiumú maculalyuk tomogramján teljes folytonossághiány látható a megvastagodott peremek között. Az üvegtesti tractió megszűnt, a hátsó határhártya nem ábrázolódik 6. ábra. A pseudoforamen tomogramján látható, hogy a vitorlaszerű lemez jól elkülönülve helyezkedik el a retina felett, közötte és a retina között denzitásokkal, ami további, finomabb képletek jelenlétére utal. A későbbi műtéti beavatkozás igazolta ezt: a felső masszív lemez alatt több rétegben helyezkedtek el finom epiretinalis membránok. A tomogram részletszegénységét a beteg korábbi műtétéi után kialakult egyenetlenül szűk pupillája magyarázza digitalizálja és dolgozza fel. Az OCT bonyolult felépítésének oka az, hogy egyszerre több kívánalomnak tesz eleget: a fundus hátsó pólusának folyamatos (real-time) leképezése mellett célzóvonalat vetít a fundusra, amelyen a letapogató fénysugarat vezeti és mérését elvégzi, közben a szem mozdulatlanságát biztosítja.2 A szem jó fixálása a mérés alatt nélkülözhetetlen, ezt külső és belső fixálópontok egyaránt segítik. A biomikroszkópos kialakításból következően a vizsgálat non-kontakt, és mivel a letapogató sugár infravörös tartományba esik, nem kellemetlen fényességű. A pásztázás vonalának hossza 1,5-7,0 mm között szabható 7. ábra. Paramacularis serosus pigmentepithel-leválás tomogramja. A PE-lemez dómszerű előemelkedése mellett a fovea alá terjedő szekunder neurosensoros retinaleválás is megfigyelhető meg, és technikailag 100 egyedi mérésből áll össze, amit 2,5 mp (100x25 ms) alatt teljesít a készülék. így egy-egy mérés transzverzális „А-hullámainak” színkódolásával kb. 13x17 pm-es pixelek keletkeznek, és a száz transzverzális mérés longitudinális egymás mellé állítása alakítja ki a kétdimenziós keresztmetszeti képet. A „nyers” színkódolt kép még nem minden esetben értékelhető zavarmentesen, részben a rajta előforduló műtermékek miatt, valamint azért, mert a száz mérés egymásután rendezése nem mindig azonos kiindulóponttal jön létre és a kép hullámos lehet. A számítógépes feldolgozás a keletkezett képet „kisimítja” és ilyen formában is megjeleníti a képernyőn. Optikai koherencia tomográffal szerzett gyakorlati tapasztalataink a retina vizsgálatában
