Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-12-01 / 4. szám
I 139. évfolyam (2002) 227 1. táblázat. A betegek adatai Betegek Születési Gesztációs kor Gesztációs kor Postnatalis kor Oxigénkezelés száma súly (gramm) születéskor (hét) kezeléskor (hét) kezeléskor (hét) időtartama (nap) Küszöb előtti ROP 15 961±177 26,9±1,5 35,3+1,4 8,4±2,0 40,7+17,25 Küszöb ROP 21 871±150 26,5±1,3 37,2± 1,1 10,1± 1,8 41,6±17,2 Összes beteg 36 919±164 26,7±1,4 36,3±1,3 9,4±1,9 41,2±16,8 2. táblázat. Strukturális eredmények (36 beteg, 71 szem) Retinopthia Küszöb előtti Küszöb Fisher-teszt p-érték relatív rizikó odds arány Kezelt szem/betegek 30/15 41/21 Kedvező kimenetel 29 33 0,069 7,03 1,2 (0,82-59,6) (1,02-1,42) Elhúzottság a temporalis érárkádon 0 6 0,026 0,07 0,82 (0,004-1,13) (0,69-0,96) szemben volt kedvező (80%, 33/41). Közülük 6 szemben a temporalis érárkád klinikailag jelentős elhúzottsága volt megfigyelhető. A kezelés ellenére 7 szemben a betegség progrediált, 5. stádium alakult ki, egy másik szemben redő jött létre a maculában. A 2. táblázatban az I. zónában kialakult érújdonképződés kiterjedése és a strukturális kimenetelre vonatkozó eredményeket mutattuk be. Összehasonlítva a küszöb előtti és küszöb retinopathiás csoportot, a kedvező kimenetelt illetően a p-érték 0,069. A temporalis érárkád elhúzottságát vizsgálva p=0,026. Megbeszélés Az I. zónában kialakult retinopathiáról jól ismert, hogy rossz prognózisú, ritka betegség. Jelentőségét az adja, hogy a neonatológiai ellátás fejlődésével egyre több igen kis születési súlyú, 800 gramm alatti koraszülött marad életben. Magyarországon a WHO ajánlásának megfelelően 1997 óta törvény írja elő a koraszülöttek életben tartását már a 24. gesztációs héttől, szemben a korábbi 28. gesztációs hét korhatárral. A 22-26. hétre születettekben a retina ereződése az I. zónában tart. Az I. zóna egy kör, melynek a középpontja a látóidegfő, sugara a macula és a papilla közötti távolság kétszerese.5 Az I. zónában talált eltéréseket két csoportra osztották: valódi, „tisztán” I. zóna betegség és ún. átmeneti I. zóna betegség.17 A kizárólag az I. zónában zajló elváltozások igen ritkák. Az átmeneti I. zóna azt jelenti, hogy az ereződés, ill. a kóros eltérések egy része átnyúlik a II. zónába. Tanulmányunkban mi ez utóbbi, az átmeneti I. zóna definíciót használtuk. A Cryo-ROP Study adatai szerint, ha a szemorvos a 4—6. postnatalis héten azt látja, hogy az erek az I. zónában végződnek, akkor a 3. stádiumú küszöb retinopathia kialakulásának esélye 54%. Ugyanez az átmeneti zónára vonatkoztatva - azaz ha az ereződés részben már átnyúlik a II. zónába - a küszöb retinopathiás állapotba való progresszió esélye 25%, teljesen a II. zónában tartó ereződés esetén 8%.17 Ha kialakult a küszöb retinopathia, akkor a prognózist elsősorban lokális, szemészeti tényezők határozzák meg. Kezelés nélkül az I. zóna esetek 94%-ában a kimenetel kedvezőtlen, melynek súlyos látáskárosodás, vakság a következménye.8,9 Minél gyorsabb a küszöb stádiumba való progresszió, minél centrálisabb, minél kiterjedtebb a küszöb retinopathia, annál nagyobb a kedvezőtlen macularis kimenetel valószínűsége.23 Az I. zónában a küszöb előtti stádiumok progressziója sokkal gyorsabb, mint a II. vagy a III. zónában.24 Az I. zónában a 2. stádium igen rövid lehet, vagy akár hiányozhat, s az erezett-nem erezett területek határán lapos érújdonképződéses háló alakulhat ki.4 Leírták az I. zóna retinopathiák igen gyors, rapid változatát is, amikor az igen kis születési súlyú (1000 gramm alatti), 26-28 gesztációs hétre született csecsemőkben már a 3-5. postnatalis héten kiterjedt extraretinalis proliferációt tapasztaltak.15,18 Ma már nyilvánvaló, hogy az I. zónában kialakult retinopathia kezelésében a lézerkoaguláció hatékonyabb, mint a cryopexia.4,14,19 Szemben a cryopexiával, a lézerkezelés során a koagulumok precíz elhelyezése könnyebb. Különösen jelentőssé válik ez az I. zónában, ahol a sánc centrális volta miatt az avascularis terület egy része cryopexia alkalmazásakor csak a kötőhártyazsák felfejtése révén érhető el. A kiterjedt cryopexia proliferativ faktorokat stimulálhat, amelyek növelik a kedvezőtlen eredmény kialakulásának veszélyét.2,14 Ugyanakkor a kedvező anatómiai eredmény takarhat olyan enyhe, a cryopexiával összefüggésbe hozható elváltozásokat a maculában (pl. pigmentepitheliopathia), melyek befolyásolhatják a jó látás kialakulását.10 Nem elhanyagolhatóak a költségek sem. Az Egyesült Államokban a küszöb ROP lézer-, ill cryopexiás kezelésének összehasonlításakor vizsgálták, hogy figyelembe véve az inflációt milyen a befektetett költség és az elért minőség aránya. Megállapították, hogy ugyanazon minőség eléréséhez - szemben a lézerkoagulációval - a cryopexia alkalmazásakor csaknem háromszor annyi pénz volt szükséges.3 Amikor a Cryo-ROP Study első, 3 hónapos eredményei megjelentek, a cryopexia az I. zónában kialakult 3. stádiu-Az ELSŐ ZÓNÁBAN KIALAKULT RETINOPATHIA PRAEMATURORUM LÉZERKEZELÉSE
