Szemészet, 2002 (139. évfolyam, 1-4. szám)
2002-09-01 / 3. szám
Szemészet élesség alakul ki és a myopia mértéke kisebb, mint cryopexia után.2 22 Szemben a cryopexiával, a lézerkoagulációt követően a myopia mértéke - hasonlóan a nem kezelt koraszülöttekéhez - 3-12 hónapos korban fokozódik, egyéves kor után stagnál.15'20 Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy az általunk lézerkoagulált esetekben az egyéves korban elvégzett skiaszkópia alapján milyen mértékben fordult elő myopia, a myopia mértéke összefüggésben áll-e a születési súllyal, a gestatiós korral, a hátsó pólus eltéréseivel; továbbá 3 éves korban milyen látásélesség alakult ki. Betegek és módszer A betegek kiválasztása, vizsgált paraméterek Tanulmányunkban az 1995. és 2000. év között lézerkoaguláción átesett és orthoptikai gondozáson megjelent, kedvező kimenetelű betegek adatait retrospektív módon dolgoztuk fel. A statisztikai vizsgálatba azon betegek adatai kerültek, akiknél a lézerkoaguláció indikációja a CryoROP Study-ban leírtaknak megfelelt és a szem állapota a kezelés után kedvező kimenetelű volt.3 A szemfenéki kép leírását és a skiaszkópiát 2 orvos egymástól függetlenül végezte. A strukturális eredmények leírásakor szintén a nemzetközi ajánlásokat vettük figyelembe.3 Valamennyi kedvező kimenetelűnek számító, enyhe, hátsó póluson észlelt eltérést (elhúzott értölcsér a papillán, megtöretés, elhúzottság a retina temporalis érárkádján, macularis heterotopia) számba vettünk. Ha az astigmia mértéke nagyobb volt, mint 1 D, az abszolút értékben kisebb dioptriát tekintettük alapnak. A fénytörési értékek elemzésekor az egyéves, ill. hároméves korban elvégzett skiaszkópia adatait vettük figyelembe. Orthoptikai gondozás A betegeket ROP ambulanciánkon egyéves korukig követtük, majd felajánlottuk az orthoptikai gondozást. Egyéves korban monocularis, majd váltott takarásos próbával szűrést végeztünk, fennáll-e kancsalság. Az amblyopiát a fixáció vizsgálatával és monocularis takarási próbával vizsgáltuk. A skiaszkópia 3 egymás utáni napon alkalmazott, összesen ötször egy csepp 0,5%-os Atropinnal elért cycloplegiában történt. Szükség szerint takarást, +3,0 D feletti, ill. -1,0—1,5D alatti fénytörés esetén szemüveget rendeltünk. A vizsgálatokat eleinte 6 hét - 3 havonta, majd félévente ismételtük. Hároméves korban a látásélességet a legjobb korrekció mellett fekete-fehér képekkel, kezekkel vizsgáltuk. A statisztikai analízist SPSS for Windows 10.0 segítségével végeztük. A betegek mindkét szemén az eredményeket külön-külön elemeztük. A leíró statisztikai elemzést követően vizsgáltuk a folytonos változókat tartalmazó csoportokban (születési súly, gestatiós kor születéskor, a myopia mértéke dioptriában) az eloszlást. Ahogy ez klinikai szempontból várható volt, nem mutattak normális eloszlást, ezért Spearman-féle rangkorrelációs módszerrel vizsgáltuk az esetleges összefüggéseket. A kategorikus paraméterek (-4,0 D-nál nagyobb fokú myopia, a kezelés kiterjedése, a hátsó póluson eltérés; látásélesség, skiaszkópia alapján fénytörés) közötti esetleges összefüggéseket khí négyzet, ill. Fisher egzakt teszttel vizsgáltuk. Az egyéves, ill. a hároméves korban mért rövidlátás dioptriában megadott értékeit Wilcoxon-teszttel hasonlítottuk össze. A korrelációkat az egyes szemekre vonatkozóan külön-külön értékeltük. A korrelációt akkor tekintettük szignifikánsnak, ha a p<0,05 volt (konfidenciaintervallum 95%). Eredmények Egyéves korban elvégzett vizsgálatok Vizsgálataink 39 beteg 72 szemére terjedtek ki (1. táblázat). A retinopathia 5 szemben spontán regrediálódott, egy szemben 5-ös stádium alakult ki. A betegek 18%-ának (7/39 beteg) születési súlya 800 gramm, ill. 56%-ának (22/39 beteg) 1000 gramm alatt volt. A betegek 36%-a (14/39) a 28. gestatiós hétre vagy az előtt született. Az ambuláns lapok adatai szerint lézerkezelést az esetek 19,5%ában (14/72 szem) az I. zónában, 29%-ában (21/72 szem) a II. zónában körkörösen, 51,5%-ában temporalisan kialakult retinopathia miatt végeztünk. Az egyéves korban történt skiaszkópia azt mutatta, hogy a kezelt szemek 32%-a (23/72 szem) emmetropiás vagy kis mértékben (< +3,0 D) hypermetropiás volt. Mínusz 4,0 D, ill. ennél nagyobb fokú rövidlátást 53%-ban (38/72 szem), -6,0 D vagy ennél nagyobb fokú myopiát 31%-ban (22/72 szem) észleltünk. Ez utóbbiaknak több mint fele (15%, 11/72 szem) -10,0 D vagy annál erősebb myopia volt. Egy dioptriánál nagyobb fokú astigmiát 4 szemben tapasztaltunk. Három dioptriánál nagyobb fokú anisometropia 5 betegben fordult elő. Egy betegünkben a kezelt szem emmetropiás, míg a nem kezelt szem -11,0 D rövidlátó volt. Az 1250 gramm vagy annál kisebb születési súlyúak több, mint fele (61%, 35/57 szem) egyik, vagy mindkét szeme -4,0 D, ill. erősebb mértékben volt rövidlátó (2. táblázat). Az igen kis születési súlyú koraszülöttek (800 g <) 69%-a (9/13 szem) volt -4,0D vagy annál erősebben myopiás. A Spearman féle rangkorreláció szerint, melyben azt vizsgáltuk, hogy a születési súly befolyásolja-e a myopia mértékét, a p érték 0,456 volt (N= 48 szem, koefficiens: 0,101). A születéskor leírt gestatiós kor és a myopia mértéke között feltételezett összefüggést vizsgálva a Spearman-féle rangkorreláció p értéke 0,373 volt (N= 48 szem, koefficiens: 0,132). A myopiás fénytörést inkább a 28. gestatiós hét után születettekben tapasztaltunk (29/72 szem, 40%). A lézerkoaguláció kiterjedését illetően, a körkörösen (21/72 szem, 29%) és a csak a két temporalis kvadránsban (17/72 szem, 24%) kezelt szemekben a -4,0D< myopia közel azonos arányú volt. A hátsó póluson a kezelt szemek 26%-ában találtunk eltérést: elhúzottság a papilla értölcsé-1. táblázat. Egyéves korban végzett skiaszkópia: a betegek adatai N Átlag Születési súly (gramm) 39 beteg Gestatiós kor születéskor (hét) 39 beteg Fénytörés(D) 72 szem Myopia (D) 48 szem 1092+322 (700-2100) 28±2,1 (24-33) -3,8±4,7 (+3,0--17) -6,2±3,9 (-1,0--17) Récsán Zsuzsa
