Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-09-01 / 3. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 167 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Salacz György egyetemi tanár) közleménye Hályogműtétet követően kialakult endophthalmitis kezelésében alkalmazott módszerek Fiedler Orsolya, Récsán Zsuzsa, Győry József, Bőgi Júlia Célkitűzés: A hályogműtétet követően kialakult endophthalmitis kezelésében alkalmazott módszerek hatékonyságának vizsgálata. Módszer és betegek: Részben klinikánkon, részben más intézetben történt hályogműtét, illetve műlencse beültetés után kialakult endophthalmitis miatt 13 beteg 13 szemét kezeltük 1996 és 1998 között klinikánkon. Követési idő: 17,4 hét (5-56 hét). Az endophthalmitis tüneteinek észlelésekor bevezetett terápia alapján a betegeket a következő csoportokra osztottuk: I. csoport: hagyományos, konzervatív kezelés; 5 szem. II. csoport: intravitrealis Vancomycin injekció; 4 szem. III. csoport: vitrectomia; 4 szem. Eredmények: I. csoport: 2 beteg 4, illetve 5 hónapon át tartó folyamatos kezelés után gyógyult, látásuk fél méter ujjolvasásról 0,5, illetve 0,2 értékre javult. Egy betegben a 10 héten át folyamatosan alkalmazott kezelés ellenére phtysis bulbi alakult ki. További 2 betegben az endophthalmitis fellépte után 5, illetve 8 héttel pars plana vitrectomiát végeztünk. A vitrecomiát követően 6 héttel kezelés nem volt szükséges, látásélességük 0,25-ről 0,3 értékre; fél méter ujjolvasásról 0,5 értékre javult. II. csoport: Az intravitrealisan adott Vancomycin injekció után az egyik beteg 6, a másik beteg 10 héten belül gyógyult, a látásélesség mindkét esetben szem előtti ujjolvasásról 0,6 értékre javult. A folyamat progressziója miatt további két betegben vitrectomia elvégzésére került sor. A követési idő végén a látásélesség kézmozgás látásról 0,6, illetve 0,9 értékre javult. III. csoport: A betegek látásélessége a vitrectomia előtt tárgylátás nélküli, rossz fényérzésű volt. Két betegben a vitrectomia után 6-8 héttel gyulladásos tünet nem volt észlelhető, a látásélesség 0,4, illetve 0,1 értékre javult; két esetben phtysis bulbi alakult ki. Következtetések: Az intravitrealisan alkalmazott antibiotikumok segítségével a gyógyulási periódus lerövidíthető. Vitrectomia választandó azokban az esetekben, amikor a szem már tárgylátás nélkülivé vált, vagy ha a konzervatív vagy intravitrealis antibiotikum-injekció ellenére a gyulladásos folyamat progresszióját észleljük. Kulcsszavak: szürkehályog-mütét, műlencse beültetés, endophthalmitis, intravitrealis antibiotikum, vitrectomia therapeutical approaches in the management of endophthalmitis following cataract surgery Aims: To examine the effectiveness of different therapeutic approaches of endophthalmitis following cataract surgery. Patients and methods: Thirteen eyes of 13 patients with endophthalmitis were treated at our and other departments between 1996 and 1998. The mean follow-up period was 17.4 weeks (ranging from 5 to 56 weeks). According to the initial treatment of the disease patients were divided into three groups as follows: group I: Conventional conservative treatment (5 eyes). Group II: Intravitreal injection of Vancomycin (4 eyes). Group III: Vitrectomy (4 eyes). Results: Group I.: Two patients healed after continuous treatment for 4 and 5 months, respectively. Their visual acuity improved from counting fingers at half meter to 0,5 and 0,2. In one patient phtysis bulbi developed in spite of a 10- week traditional treatment. In other 2 patients pars plana vitrectomy was performed 5 or 8 weeks after the development of endophthalmitis. They needed no treatment in 6 weeks following vitrectomy. The visual acuity improved from 0,25 and counting fingers to 0,3 and 0,5, respectively. Group II.: Following intravitreal injection of Vancomycin 2 patients were cured within 6 and 10 weeks, respectively, and their visual acuity improved from counting fingers to 0,6. Due to rapid progression vitrectomy was applied in another 2 eyes. The visual acuity improved from hand motions to 0,6, and 0,9, respectively. Group III.; Visual acuity was only light perception before vitrectomy. In two patients no inflammation could be detected in 6-8 weeks following vitrectomy, with an increment to 0,4 and 0,1, respectively, Phtysis bulbi developed in the other two eyes. Conclusions: The recovery period can be shortened by the application of intravitreal antibiotics. Vitrectomy is the treatment of choice effective when the visual acuity has deteriorated to light perception only and when the inflammation progresses in spite of conservative therapy or intravitreal injection of antibiotics. Keywords: cataract surgery, lens implantation, endophthalmitis, intravitreal antibiotics, vitrectomy Salacz György professzor úr 60. születésnapja tiszteletére Fiedler Orsolya: Hályogműtétet követően kialakult endophthalmitis kezelésében alkalmazott módszerek
