Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
136. évfolyam (1999) 5 1. ábra. Arteria carotis elváltozások (18 beteg). Carotis Dopplersonographiás eredmények: 1 betegnél subtotalis stenosis, 5 betegnél 30%-nál nagyobb, 2 betegnél 30%-nál kisebb lumenszűkületet okozó sclerosis igazolódott. A vizsgálat 10 betegnél negatív volt. mitralis anulus calcificatiója (2 beteg), aorta stenosis (2 beteg) szerepeltek. Aorta eredetű valószínű emboliaforrásként az aorta ascendens plakkjait 5 betegnél és az aortaív plakkjait 10 betegnél találtuk. Lehetséges cardialis emboliaforrást, mitralis vitiumot, 1 betegnél észleltünk (2. ábra). A fentiek összegzése (3. ábra) alapján 7 esetben volt kimutatható cardialis eredetű, 15 esetben aorta eredetű, 8 esetben carotis eredetű emboliaforrás. 3. ábra. Emboliaforrások összegzése: 7 esetben volt kimutatható cardialis eredetű, 15 esetben aorta eredetű, 8 esetben carotis eredetű emboliaforrás. (18 beteg) 4 * obliteratív perifériás myocardialis érbetegség infarctus 6% 11% 4. ábra. Az arteria centralis retinae occlusiv betegségéhez társult egyéb vascularis események. (18 beteg) betegszám 2. ábra. A transoesophagealis echocardiographia során észlelt cardialis eredetű valószínű emboliaforrások. (18 beteg) Összegzésképpen: 18 betegből 1 esetben nem találtunk igazolható emboliaforrást, 7 betegnél csak egy, további 7 betegnél kettő, 3 betegnél pedig mindhárom emboliaforrás keresésére irányuló vizsgálat pozitív volt. Az egyéb vascularis eseményeket a 4. ábra foglalja öszsze. Nem volt vascularis esemény 6 betegnél (33%), 1 betegnél (6%) obliteratív perifériás érbetegség, 2 betegnél (11%) myocardialis infarctus, 9 betegnél (50%) stroke zajlott le az arteria centralis retinae elzáródása körüli időszakban. Megbeszélés Az arteria centralis retinae occlusiója szisztémás embolisatio részjelensége lehet, gyakran beharangozó tünete a további életveszélyes embolisatióknak. Betegeink 67%-ánál történt egyéb vascularis esemény az arteria centralis retinae elzáródása körüli időszakban. Az etiológiai foktorok felderítésének preventív jelentősége lehet a következő embolia kivédésében. A diagnózis felállítását követően szakkonziliárius (neurológus, kardiológus, angiológus) véleményét is ki kell kérni. Az emboliaforrás felkutatása pedig meghatározhatja a terápiás teendőket. Betegeink átlagéletkora magas volt (68 év). Vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy leggyakoribb emboliaforrásként az aorta ascendens és aortaív arteriosclerosisa szerepelt, ezt követte a nyakj főverőerek meszesedése, mint valószínű emboliaforrás. Ezekben az esetekben az embolus feltehetőleg lesodródott scleroticus plakk volt. Az aorta ascendens és aortaív arteriosclerosisát TEE-vizsgálat, a nyaki főverőerek meszesedését carotis Doppler-sonographia segítségével tártuk fel. Mindössze 1 betegnél voltak negatívak az emboliaforrás keresésére irányuló vizsgálataink. Cardialis emboliaforrás kisebb számban fordult elő (a pitvari septum aneurysmája, foramen ovale apertum, mitralis vitium, aortastenosis). A szív eredetű megbetegedések és a retinalis érelzáródás egybeesésére magyarázat a megváltozott áramlási viszonyok és a létrejött turbulencia következtében kialakuló helyi thrombocytaaggregáció lehet. Az embóliát nagyrészt thromboembolus okozhatta. A szív eredetű emboliaforrásokat TEE segítségével tártuk fel. Rene a mitralis billentyű fibroelastomáját,16 Gain a bal pitvar myxomáját12 találta arteria centralis retinae occlusiójában. Ezekben az esetekben az embóliát valószínűleg leszakadt daganatrészecske okozta. A TRANSOESOPHAGEALIS ECHOCARDIOGRAPHIA SZEREPE
