Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 53 Historia Ophthalmologia BÉcs És Budapest - az európai szemészet csírái Prof. Dr. Hans Slezak, Wien A fordító összefoglalása: A szerző a 18. századtól napjainkig terjedően elemzi az osztrák és a magyar szemészet fejlődését, a kettő összefüggését, egymásra kifejtett hatását. Mindig utal az aktuális történelmi és politikai helyzetre, annak esetenként meghatározó szerepére. A magyar olvasó számára rendkívül érdekes az elmúlt két évszázad eseményeinek osztrák nézőpontból való elemzése és értékelése. VIENNA AND BUDAPEST - ROOTS OF THE EUROPEAN OPHTHALMOLOGY Summary of the translator: The author analyzes the development of Hungarian and Austrian ophthalmology from the 18"' century to nowdays, the connection between them and their influence on each other. He always refers to the contemporary historical and political situation and its, sometimes decisive, role. For the Hungarian reader, an analysis and evaluation of the events of the last two centuries from the Austrian point of view is extremely interesting. Ausztriát és Magyarországot sokszoros történelmi kapcsolatok kötik össze; ez érvényes a politikára és a szemészetre is. Míg a szemészet fejlődése mindkét országban békésen folyt egymás mellett, addig a politikában mindig újabb ellentétek keletkeztek, amelyek újra és újra feszültséghez vezettek. A 18. század végén a Habsburg monarchia e két tagállama közötti kapcsolat különösen feszültté vált. II. József császár olyan rendeleteket adott ki, amelyeket a magyarok joggal alkotmányuk megsértésének tartottak. Például a magyar koronázó jelvényeket Pozsonyból Bécsbe vitette. E sérelmeknek az lett a következménye, hogy II. József halála után 1790-ben a magyar radikálisok a Habsburgokkal való teljes szakítást és Magyarországnak Ausztriától való elszakadását sürgették. II. József utóda, II. Lipót kompromisszumot ajánlott: a József által kiadott dekrétumok részleges visszavonását, a magyar koronajelvények Pozsonyba való visszaszállítását és a magyar alkotmány eredeti formájába való visszaállítását. Ezeknek fejében a magyarok Magyarország királyává koronázták II. Lipótot, és beleegyeztek a Habsburg-dinasztia által vezetett monarchia szétválaszthatatlanságának és megoszthatatlanságának az elvébe is. Ilyen viharos időkben alakult ki az önálló szemészet Ausztriában és Magyarországon is. Barth 1793-ban lett az anatómia és a fiziológia ordináriusa Bécsben, egyidejűleg azonban a szemészetet is oktatta. II. József császár az ő feladatává tette azt is, hogy Wenzelnél megtanulja a hályogműtétet és szerzett tudását érdeklődő hallgatóinak továbbadja. Barth megtanulta a műtétet, a tudás továbbadásához azonban nem volt kedve. Az volt ugyanis a véleménye, hogy egy szemorvos bőven elegendő Bécsben. Mégis, teljesen akarata ellenére, talált egy igen tehetséges tanítványt, akit kezdetben, mint az anatómiai ábrák rajzolóját helyeztek mellé. Később azonban kiderült, hogy autodidakta módon minden olyan képességet és ismeretet megszerzett, amely őt a 18. és 19. század fordulóján korának legjelentősebb szemorvosává tette. Ez a tanítvány volt Georg Joseph Beer. Beer igen korán felismerte, hogy a szemészetnek önállósodnia kell. Nem lehetséges a továbbiakban, hogy mint eddig, anatómusok, sebészek vagy szülészek csak úgy mellékesen oktassanak. Önálló diszciplínaként kell részt venni az orvosképzésben. Ezt az elképzelést elsőként saját maga valósította meg: 1802-ben kizárólag szemészként habilitált. Ezután 10 évig küzdött a szemészet önálló orvosi ágként való elismertetéséért. A bécsi általános kórházban akart önálló szemészeti osztályt létrehozni, de beadványait mindig újra és újra visszautasították. Az áttörés 1812-ben következett be, amikor a kórházban (Wiener Allgemeines Krankenhaus) szemészeti tanszéket és egy klinikai részleget kapott. Ezzel végre elérte választott szakmája autonómiáját. Pályája megkoronázását az 1818-as év hozta. A szemészet ordináriusa lett és kórházi osztályát egyetemi klinikai rangra emelték. Beer intézete és tevékenysége tekinthető az európai szemészet csírasejtjének, tanítványai mindenütt vezetők lettek. Hirschberg a szemészeti tudományok atyjának tekinti Beert. Ahogy Bécsben Barth, úgy Budapesten Plenck Jakab volt az első, szemorvoslás iránt érdeklődő orvos. Plenck Bécsben született 1733-ban. így a szemészet első magyarországi professzora született osztrák. Először ő is a sebészet és a szemészet professzora volt a tyrnaui (Nagy-A SOTE II. Szemklinikája fennállásának 90. évfordulója alkalmával, 1999. szeptember 25-én tartott jubileumi ülésen elhangzott előadás. Hans Slezak: Bécs és Budapest - az európai szemészet csírái
