Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
136. évfolyam (1999) 3. táblázat. A lézeres és a sebészi tevékenység mutatói Van (ellátó egységek száma és %-os aránya) Nincsen (ellátó egységek száma és %-os aránya) 1 év alatt végzett beavatkozások száma (tói - ig) Lézer-trabeculoplasticára alkalmas lézerkészülék ebből argonlézer 19 (40,4%) 17 28 (59,6%) 9-109 (lézer-trabeculoplastica) Impulzus üzemmódú Nd:YAG lézerkészülék 16 (34.0%) 31 (66,0%) 7-122 (lézer-iridotomia) Filtrációs műtét* 35 (100%) 0 (0%) 4-64 (kórházi osztályok) 35-170 (egyetemi klinikák) A fekvőbeteg-részleggel rendelkező egységek (n=35) adatai alapján ják, 9 részlegben a réslámpa zöld fényénél, előtétlencse segítségével binocularisan is megvizsgálják az idegrostréteget. Yörösmentes fényben készült speciális felvételeket egyetlen válaszadó sem alkalmaz, ami nem meglepő, hiszen ez az eljárás rendkívül körülményes. Scanning lézerpolarimetriát egyetlen intézményben használnak. A lézer-trabeculoplastica ma is fontos kezelési lehetőség a glaucomás betegek ellátásában. A 47 egységből 19-ben áll rendelkezésre e célra alkalmas berendezés, amely két kivételtől eltekintve argonlézer készülék. Az ellátott szemek száma részlegenként évi 9 és 109 között változott. Impulzus üzemmódú neodímiurmYAG lézer berendezéssel a 47- ből 16 részleg rendelkezik. Az egyes egységek 7-122 lézer iridotomiát végeztek egy év alatt. A lézerkészülékekkel rendelkező egységek saját betegeik mellett más, megfelelő berendezéssel nem bíró részlegek betegeit is ellátták. Ez egyik oka lehet az egyes intézmények által végzett kezelések száma között mutatkozó jelentős különbségnek. Filtrációs műtétet (trabeculectomiát) minden kórházi osztály és minden klinika rendszeresen végez. A kórházi osztályokon az elmúlt évben 4-64 trabeculectomiát végeztek a kérdőívek adatai szerint. Az egyetemi klinikákon 35-170 filtrációs műtétre került sor. 4. táblázat. A hatékonyabb betegellátáshoz szükségesnek tartott, de jelenleg hiányzó eszközök, források Az eszköz hiányát jelző egységek száma és az összes válaszadó egység számához viszonyított arányok Automata periméter 19 (40,4%) (Több) applanatiós tonométer 11 (23,4%) Kontakttükör, előtétlencse 3 (6,4%) Funduskamera 8 (17,0%) Réslámpa 4 (8,5%) Non-kontakt tonométer 3 (6,4%) Lézerkészülék 11 (23,4%) A feltételek javítása, reális finanszírozás 3 (6,4%) Kéziműszer* 1 (2,9%) Nagy értékű, csúcstechnikát képviselő 4 (8,5%) berendezések * A fekvőbeteg-részleggel rendelkező egységek (n=35) számához viszonyítva Arra a kérdésre, hogy elégedettek-e a kollégák a rendelkezésükre álló diagnosztikus és terápiás lehetőségekkel, mindössze 4 részlegből érkezett igenlő válasz. Arra a kérdésre pedig, hogy mire lenne szüksége az adott egységnek a glaucomás betegek hatékonyabb ellátásához, a következő válaszokat kaptuk (4. táblázat): automata periméter (19), applanatiós tonométer (11), lézerkészülékek (11), funduskamera (8), réslámpa (4), non-kontakt tonométer (3), kontakttükör, előtétlencse (3), a személyi és munkafeltételek javítása, továbbképzés, reális finanszírozás (3), kéziműszer (1), nagy értékű, csúcstechnikát képviselő műszerek, pl. scanning lézer-ophthalmoscop, nerve fiber analyzer (4). Megbeszélés Milyen következtetés vonható le a kérdőívekre adott válaszok összességéből? Egyértelműen látszik, hogy a szemészeti szakellátás minden szintjén igen sok glaucomás beteg kap ellátást és részesül gondozásban. Az egyes egységek glaucomás betegforgalma között azonban nagy különbség mutatkozik. Ennek vélhetően részben az az oka, hogy a műszerezettség is egyenetlen megoszlású, és ezért a betegek egy része a jobban felszerelt egységekben nyer ellátást. A kérdőívekre adott válaszok azt mutatják, hogy minden, a mértékadó nemzetközi színvonal első vonalába tartozó diagnosztikus eszköz és kezelési mód megtalálható a hazai glaucomaellátásban. Emellett azonban a műszerezettség nagyon sok helyütt hiányos. A jelen felmérésben a meglévő műszerek gyártási idejét nem térképeztük fel, de valószínűsíthető, hogy a készülékek nem elhanyagolható részének életkora már előrehaladott. Sajnálatos, de a kérdőívre válaszoló egységek közül még mindig 9 részlegben nem elérhető, és legalább 11 helyen az igénynek nem megfelelő az applanatiós tonometria. Négy részlegnek nincsen megfelelő minőségű réslámpája, 11 egységben nem áll rendelkezésre lézerkészülék és 8 helyen hiányzik a funduskamera. A legnagyobb igény azonban a korszerű, küszöbperimetria végzésére alkalmas automata periméterek iránt mutatkozik. Ez nem csoda, hiszen az automata periméter ma már a korszerű rutin glaucomás ellátás része. A retina szenzitivitása nem térképezhető fel modern küszöbperimetriás megközelítés nélkül. A globális indexek (mean deviation, pattern standard deviation, loss variance stb), a vizsgálat megbízhatóságát jellemző indexek (téves pozitív és negatív A GLAUCOMA FELISMERÉSÉNEK, KEZELÉSÉNEK ÉS GONDOZÁSÁNAK MŰSZAKI-TECHNIKAI HÁTTERE
