Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
135. évfolyam (1998) 4. táblázat. Első beavatkozásként elvégzett műtétek adatai Összesen Sikeres Sikertelen Bedoniborító műtétek radiaer bedomborítás 6 6 0 limpusparalel bedomborítás 17 1D 7 cerclage 17 7 10 kombinált bedomborító műtét 9 4 5 bedomborítás + gázfeltöltés 2 1 1 Vitrectomia membrane peeling, szilikonfeltöltés 8 4 4 Összesen 59 32 (54%) 27 (46%) ménytelennek. Egy esetben a második sikertelen műtét után nyilvánítottuk a az ablatiót inoperálisnak. így a 22 ismételt műtétet 19 beteg 19 szemén végeztük, 3 alkalommal került sor harmadik beavatkozásra is. 5. táblázat. Ismételt beavatkozásként végzett műtétek adatai Összesen Sikeres Sikertelen Bedomborító műtétek szivacsmegemelés 4 3 1 szivacsáthelyezés 3 3 1 Kiegészítő bedomborítás 2 1 0 Gázbefúvás 2 0 2 Vitrectomia membrane peeling, szilikonfeltöltés 11 8 3 Összesen 22 15 (68%) 7 (32%) A beavatkozások mikéntjét a részletes preoperatív vizsgálatot követően egyénenként határoztuk meg, igyekeztünk mindig az adott esetben optimálisnak tűnő beavatkozást kiválasztani. A táblázatokból kiolvasható, hogy első beavatkozásként inkább bedomborító műtétet végeztünk, ismételt beavatkozás során nagyobb számban történt szilikonolajfeltöltéssel kombinált vitrectomia. 2 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 Preoperatív visus 2. ábra. Pré-, és posztoperatív visusértékek Az adatokat Excel 5.0 táblázatkezelővel valamint SPSS for Windows 7.5 verziójú statisztikai programcsomaggal dolgoztuk fel, a statisztikai elemzésekhez scatter grafikonokat, kereszttáblázatokat, chi-négyzet próbát alkalmaztunk. Eredmények Minimálisan 6 hónapos követés mellett a 59 szemből 47 esetben (79,6%) értünk el anatómiai gyógyulást, ezen belül hátsó csarnok műlencse esetén az arány 83%-os (35 szemből 29 gyógyult), elülső csarnok műlencsénél 75%-os (24 szemből 18 sikeres). A műtét után 6 hónappal végzett visuseredmények alapján az 59 szemből 13 szem (22%) visusa volt 5/10 vagy ennél jobb, 31 szem (53%) látásélessége 5/10-5/50 közé esett, míg 15 szem (24%) visusa volt rosszabb mint 5/50 (2. ábra). Adataink elemzése során csupán az első vizsgálatnál észlelt proliferativ vitreoretinopathiát találtuk szignifikánsan rossz prognosztikus jelnek (p=0,01), anyagunkban a hátsó vagy elülső csarnok műlencse, a komplikált hályogműtét, praeoperatív chorioidea ablatio statisztikailag igazolhatóan nem befolyásolta a műtéti eredményeket. Az összesen 60 bedomborító műtét során 3 esetben fordult elő a sclera véletlen perforációja és 2 alkalommal alakult ki jelentős subretinalis vérzés. A két SF6 gázbefúvásnál nem észleltünk műtéti komplikációt. A 19 vitrectomia közül 2 alkalommal sérült a retina. A posztoperatív komplikációk közül a bedomborításos műtétek után 3 alkalommal fellépett chorioidea ablatiót, illetve a vitrectomiákat követően 4 alkalommal észlelt átmeneti tensioemelkedést és az 5 alkalommal kialakult, hoszszabb-rövidebb ideig fennálló cornea oedemát emeljük ki. Megbeszélés A pseudophakiás szemeken kialakult retinaleválásokkal foglalkozó első közlemények 20 évvel ezelőtt jelentek meg.2,13,14 Bár az elmúlt két évtized alatt mind a hályogműtét, mind a retinaleválás elleni műtétek technikája jelentősen fejlődött, a pseudophakiás ablatio retinae problematikája változatlan maradt. Miként a korai időkben, ma is a retina perifériájának átvizsgálása és a leválást kiváltó összes szakadás azonosítása okozza a legtöbb nehézséget.25 Egyes közlemények szerint az esetek igen magas százalékában (15-30%) fordul elő „lyuk nélküli" leválás.1,10,19,26 A panfunduscopok régebbi vagy újabb generációinak alkalmazása megkönnyíti a pseudophakiás szemen is a retina perifériájának átvizsgálását.18,21 Van olyan operatőr, aki a pseudophakiás ablatio retinae műtétjénél a panfunduscopot intraoperative is szívesen alkalmazza.21 Nem változtak a pseudophakiás retinaleválás egyéb jellemzői sem: miként korábban, ma is az átlagosnál gyakoribb a körkörös retinaleválás, a macula elemelkedése és már az első vizsgálatnál észlelt proliferativ vitreoretinopathia előfordulása.2,19,20 Etiológiai szempontból egyértelműnek tűnik a hályogműtét során bekövetkezett komplikáció, mint provokatív faktor szerepe a pseudophakiás retinaleválás kialakulásában.7,16,23 A pseudophakiás szemen végzett YAG lézer capsulotomiát is a retinaleválás kialakulása szempontjából fokozott kockázati faktornak tartják, különösen olyan szemeшшшвшт 39 A PSEUDOPHAKIÁS RÉTINALEVÁLÁS MŰTÉTI MEGOLDÁSA ÉS PROGNÓZISA
