Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
40 Szemészet ken, ahol ugyanazon a szemen más prediszponáló tényező, például perifériás retina degeneratio, másik szemen korábban operált retinaleválás, myopia is előfordul.8,11,26 Nem találtak egyértelmű kapcsolatot a capsulotomia elvégzéséhez szükséges lézerenergia, illetve a capsulotomia nagysága és a retinaleválás kialakulásának gyakorisága között8 A pseudophakiás szemeken az esetek több mint felében a hályogműtétet követő egy éven belül alakul ki a retinaleválás,25 Bradford különbséget tesz a hályogműtétet követő korai (fél éven belül kialakuló) és késői (2 év után bekövetkezett) időszakban bekövetkezett retinaleválások kialakulásának mechanizmusa között. Véleménye szerint a korai időszakban kialakult szakadások kialakulásáért hátsó üvegtesti leválás, a késői retinaleválásokért inkább tartós üvegtesti tractio tehető felelőssé. Amennyiben YAG lézer capsulotomia vagy másodlagos műlencse-beültetés után következik be retinaleválás, az az esetek több mint a felében a beavatkozást követő 3 hónapon belül lép fel.8 A rendelkezésre álló adatok szerint a pseudophakiás ablatio retinae anatómiai gyógyulásának prognózisa megközelíti phakiás szemeken kialakult retinaleválások prognózisát2,7,9,16,21,25 a várható visuseredmények rosszabbak a pseudophakiás esetekben2,7 különösen elülső csarnok műlencsés szemeknél.9 A szerzők többsége szerint a hátsó csarnok műlencse mellett kialakult retinaleválás esélye a legkedvezőbb a gyógyulásra a többi műlencsés szemhez viszonyítva.6,16,25 Mások nem találtak különbséget az elülső és hátsó csarnok műlencsés szemeken kialakult retinaleválás prognózisa között.4,5 ,7 A műlencsés szemeken végzett retinaleválás elleni műtéteknél a szakadások azonosításának bizonytalanságai miatt az átlagosnál gyakrabban került sor kiterjedt beavatkozásra, cerclage felhelyezésére, nagy területek cryokezelésére. Különösen érvényes ez a „lyuk nélküli” ablatio retinae esetében. A nagy beavatkozás növeli a posztoperatív gyulladás esélyét, és a posztoperatív proliferativ folyamat kockázatát.10,25 A kiterjedt beavatkozások helyett, véleményünkkel egyezően, az irodalom ma egyértelműen a primer vitrectomia elvégzését tartja célravezetőnek.25 A pseudophakiás ablatio retinae megelőzése is nehezebb az átlagosnál. Perifériás degeneratiók, szakadások lézerkezelése az átlagosnál többször sikertelen, utána gyakrabban alakulnak ki komplikációk mint egyéb esetben. Ez aláhúzza ezen betegek gondos követésének szükségességét.24 Saját adataink elemzése alapján megállapítható, hogy pseudophakiás szemeken kialakult retinaleválás az elmúlt évek során mind gyakrabban fordult elő, kiváltásában fontos szerepet játszott a hályogműtét során bekövetkezett komplikáció, jelentős számban fordul elő már az első vizsgálat során előrehaladott stádiumű proliferativ vitreoretinopathia. Az első panaszok jelentkezése és a műtét időpontja között hosszú idő telt el. Mind a preoperatív vizsgálatokat mind a műtéti beavatkozást számos alkalommal megnehezítették a szűk pupilla, lencsemaradékok, a műlencse széli részeinek torzítása miatt kialakult rossz látási viszonyok. Ennek ellenére csak egy szem esetében nem sikerült szakadást találnunk. Míg az anatómiai eredmények megközelítik a nemzetközi átlagot addig a műtét utáni funkciójavulás jelentősen a nemzetközi szint alatt marad. Ennek magyarázatául szolgálhat a kiterjedt, maculaelemelkedéssel járó retinaleválások magas száma, valamint a retinaleválás kialakulása és az első műtét közötti hosszú időintervallum. A tapasztalatok alapján az irodalmi adatokkal egyezően a jó látási viszonyok, biztosan azonosítható szakadások mellett a bedomborító műtétek is elegendőnek bizonyultak, rossz látási viszonyok, az első vizsgálatnál észlelt előrehaladott proliferativ vitreopathia, pontosan nem látható szakadások esetén vitrectomiától várható kedvezőbb műtéti eredmény. Irodalom 1. Bartz Schmidt К. T, Kirchhof В., Heimarm К.: Risiko-Faktoren der Reablatio retinae durch proliferative Vitreoretinopathie nach episkleraler Chirurgie wegen Pseudophakie-Ablatio. Klin. Monatsbl. Augenheilkd. 208, 82-86 (1996). 2. Bossung C., Muller К., Heiland E., Richard G.: Erfolge nach Netzhautoperatianen insenhaltiger und pseudophaker Augen im Vergleich unter Berücksichtigung von präoperativem Befund und Art des Linsenimplantats. Klin. Manatsbl. Augenheilkd. 201, 79-82, (1992). 3. Bradford J. D., Wilkinson С. P., Fransen S. R.: Pseudophakie retinal detachments. The relationships between retinal tears and the time following cataract surgery at which they occur. Retina. 9, 181-186 (1989). 4. Colliac P., Labetoulle M., Ameline B., Morel C., Haut J.: Decollement de la retine du pseudaphaque. Analyse de 164 cas. J. Fr. Ophtalmol. 15, 9-13 (1992). 5. Frau E., Sam H., Korobehlik J. F, Chauvaud D.: Retinal detachment after cataract surgery: retrospective study of 57 cases. Eur. J. Ophthalmol. 3, 177-180 (1993). 6. Girard P., Gaudric A., Lequoy O., Chauvaud D., Chaine G.: Pseudophakie retinal datachment. Ophthalmologica; 203, 30-37 (1991). 7. Girard P., Karpouzas /.: Pseudophakie retinal detachment: anatomic and visual results. Graefes Arch. Clin. Exp. Ophthalmol. 233, 324—330 (1995). 8. Glacet-Bernard A.. Brahim R., Mokhtari O., Quentel G., Coscas G.: Decollement de retine apres capsulotomie posterieure au laser Nd: YAG. Etude retraspective de 144 capsulotomies. J. Fr. Ophtalmol. 16, 87-94 (1993). 9. Greven С. M., Sanders R. J., Brown W H., Sarin L. K., Tasman W, Morgan T. M.: Pseudophakie retinal detachments. Anatomic and visual results. Ophthalmalogy. 99, 257—262 (1992). 10. Ho P. C., Tolentino Fl.: Pseudophakie retinal detachment. Surgical success rate with various types of IOLs. Ophthalmalogy. 91, 847-852 (1984). 11. Javitt J. C., Tieisch J. M., Conner J. K., Kolb M., Steinber E. P.: National autcomes of cataract extraction. Increased risk of retinal complications associated with Nd: YAG laser capsulotomy. The Cataract Patient Outcomes Research Team. Ophthalmology. 99, 1487-1497 (1992). 12. Johnston G. P., Okun E., Boniuk I., Arribas N.. Escoffery R.: Pseudophakie retinal detachment. Mod. Probl. Ophthamol. 18, 499-502 (1977). 13. Jungschaffer О. H.: Retinal detachments after intraocular lens implants. Arch. Ophthalmol. 95. 1203-1204 (1977). 14. Jungschaffer О. H.: Intraocular lenses and retinal detachment. Mod. Probl. Ophthalmol. 18, 496-498 (1977). 15. KakukJ., Mailáth L., Varga E.: A hályogsebészet változásának tapasztalatai az egri szemosztályon. Szemészet, 132, 217-221 (1995). 16. Lake S., Dereklis D., Georgiadis N., Alexandridis A., Economidis P Management of pseudophakic retinal detachment with various intraocular lens types. Ann. Ophthalmol. 25, 381-384. (1993). 17. Liesenhoff O., Kampik A.: Risiko der Ablatio retinae bei Pseudophakie und axialer Myopie. Ophthahnologe. 91, 807—810 (1994). 18. Lincoff H., Kreissig /.: Finding the retinal hole in the pseudophakic eye with detachment. Am. J. Ophthalmol. 117, 442^146 (1994). Milibák Tibor
