Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-03-01 / 1. szám
38 Szemészet 1. ábra. A panaszok kezdete és a retinaleválás elleni műtét időpontja közötti időintervallum. (Az oszlopok magassága a betegek számát jelzi, a vonaldiagramm a kumulatív görbe) % hónapig követni, illetve akiknél ugyan pseudophakiás szemen alakult ki a retinaleválás, de ez szorosan összefüggésbe hozható volt más elsődleges betegségekkel: perforáló sérüléssel, uveitissel. 1. táblázat. A szürkehályog-eltávolítás, műlencse-beültetés adatai (59 beteg, 59 szem) Tervezett extracapsularis hályogkivonás 43 Intracapsularis hályogkivonás 16 Hátsó csarnok műlencse beültetés (PCL) 35 Elülső csarnok műlencse beültetés (ACL) 20 Secunder ACL beültetés 4 Komplikált hályogműtét 22 Iridectomia a hályogműtét során 24 YAG laser capsulotomia az anamnézisben 8 Praeoperativ YAG lézer capsulotomia 3 A betegek átlagosan 1 hónapos (legkevesebb 1 nap, leghosszabb 6 hónap) panaszokkal kerültek klinikánkra. A panaszok kezdete és a műtét időpontja között eltelt időt az 1. ábrán részleteztük. A grafikonról leolvashatjuk, hogy az 1-2 2. táblázat. A preoperatív vizsgálatok során észlelt retina szakadások gyakorisága Nincs szakadás 1 Patkó alakú szakadás 104 Kerek lyuk 12 Maculalyuk + patkó alakú perifériás szakadás 3 Ciliaris epthelium szakadás 2 Óriás szakadás 2 hetes panaszokkal ielentkező betegek mellett nem kevés esetben kerül sor műtétre régi retinaleválás miatt. A betegek 19%-ánál (17 beteg) több mint egy hónappal a panaszok kialakulása után történt meg az első retinaleválás elleni műtét. A műtét előtti vizsgálat során felvettük mindkét szem látásélességét, réslámpás vizsgálatot, applanatiós szemnyomásmérést, bedomborítással kombinált biomikroszkópos vizsgálatot végeztünk kontaktlencsékkel. A hályogműtétet az ablatio retinae kialakulása előtt átlag 9,8 hónappal végezték (minimum 2 hét; maximun 7,9 év). A hályogműtétek adatait az 1. táblázatban összegeztük. Kiemeljük, hogy a 59-ből 22 esetben (37%) fordult elő az anamnézisben komplikált hályogműtét. Vizsgálataink szerint 20 esetben volt a lencse hátsó tokja ép, 8 esetben történt előzetesen YAG lézer capsulotomia, 9 esetben a corneoscleralis sebhez húzódó üvegtesti szalagokat találtunk. A hályogműtétek 16 esetben (27%) klinikánkon történtek, a többit más intézetekben végezték, a műtéti komplikációkról nem minden esetben állt rendelkezésre adat. Az 59 vizsgált szemből 32 esetben körkörös, 27-ben részleges retinaleválást találtunk. A 27 részleges leválás közül csak 5 korlátozódott egy quadransra. Öt esetben a retinaleválás mellett chorioidea ablatiot, 4 esetben pedig az ablatio retinae 3 hónapnál hosszabb fennállására utaló régi leválásra utaló jeleket figyelhettünk meg. Az 59 ablatiós szemen összesen 124 szakadást találtunk, szemenként átlag 2,1-et. A leválás 49 esetben érintette a maculát. A szakadások fajtáját és lokalizációját a 2. táblázatban részleteztük. Egy szemben nem találtunk szakadást, 6 esetben a szakadás kimutatását szűk pupilla, 20 esetben megvastagodott hátsó tok, vagy jelentősebb kéregmaradék, 5 esetben üvegtesti borússág nehezítette. 2 esetben a praeoperative kimutatott szakadást a műtét során nem tudtuk egyértelműen megtalálni. Az esetek 42%-ában (25 szem) a retinaleválás már az első vizsgálat időpontjában klinikailag jelentős proliferativ vitreoretinopathiával szövődött. A preoperatív vizsgálat során kimutatható proliferativ vitreoretinopathia PVR stádiumait a 3. táblázat tartalmazza. Tanulságos a betegek másik szemének vizsgálata is. Ezek közül 7 szem volt myopiás, 2 esetben találtunk leválás nélkül perifériás retinaszakadást, egy pseudophakiás szemen korábban sikertelen ablatio-ellenes műtét történt, egy esetben a második szem korábban sikeres ablatio-ellenes műtéten esett át. A második szemek közül 16 volt pseudophakiás: 2 szemen elülső csarnok, 14 szemen hátsó csarnok műlencse beültetés történt. A műtétek többségét helyi érzéstelenítésben, egy részüket, főképp ismételt beavatkozásokat vagy vitrectomiát pedig narkózisban végeztük. Az első beavatkozásként végzett műtétek adatait a 4. táblázatban tüntettük fel. A 22 ismételt beavatkozást az 5. táblázatban részleteztük. A 27, egy műtéttel sikertelenül operált beteg közül 3 nem vállalt további beavatkozást, 2 esetben az előrehaladott proliferativ vitreoretinopathia miatt mi minősítettük az esetet re-3. táblázat. Az első vizsgálatok során észlelt proliferativ vitreoretinopathia gyakorisága В 8 CP1 6 CP2 6 CP3 2 CA4 3 Összesen: 25 Miubák Tibor
