Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

Szemészet vagy flurbiprofen (Ocuflur) becseppentése mellett. Ezután az érzéstelenítést megkezdve 3-4 csepp 0,5%-os bupivaca­­ine-t (Marcain) és ugyanannyi 1 %-os Lidocaint cseppentet­tünk. Az érzéstelenítő cseppeket az injekciós ampullából szívtuk 20 ml-es fecskendőbe. A továbbiakban ebből a fecskendőből cseppentettünk 10 percenként. Amennyiben 20 perc után a pupillatágulat nem érte el a 7 mm-t, a koráb­bi pupillatágítók ismétlése mellett 1-1 csepp 4%-os kokain + 0,1 %-os adrenalin (Tonogén) cseppentésére is sor került. A műtétet megelőző 5 percben percenként megismételtük a Marcain és a Lidocain cseppentését az operálandó szembe, majd a műtét során 10 percenként újra cseppentettünk ér­zéstelenítő cseppeket. A 25 phako műtét közül 6 esetben a hydrodissectiot 1%-os Lidocainnal végeztük Blumenthal2 ajánlása szerint. Néhány esetben Humacain cseppet is ad­tunk. Az első tíz műtét előtt manuális oculopressiót is al­kalmaztunk a cseppentések közötti időben. Az izolálás (fólia felhelyezés) előtt a nem operálandó szembe is cseppentettünk Marcain cseppet. 10 esetben, becsukatva a szemet, fedő kötést helyeztünk fel Kenneth'3 ajánlása szerint. 15 betegen nem helyeztünk fel kötést, hanem Gimbel1 ajánlása szerint megmagyaráztuk a beteg­nek, hogy nyugodtan pisloghat, mert az operálandó olda­lon a szemhéjakat egy megfelelő eszköz folyamatosan nyitott helyzetben tartja. A sebkészítés módja: 1. „clear согпеа’’-metszést alkal­maztunk 17 esetben, a sebek hossza 3,4-4,5 mm volt. Nem tettünk varratot 6 szembe, 11 esetben biztonsági varratot al­kalmaztunk. 2. Corneoscleralis sebet készítettünk tovafutó varrattal 8 esetben (ebből ECCE+PCLI: 2, ECCE+ACLI: 1), a sebek hossza 5,0-7,5 mm között változott. Valamennyi műtét XII h-nál történt. A corneoscleralis behatolású esetek közül az első öt szemben tervezetten 5,0-5,5 mm átmérőjű kemény, egytestű lencsét ültettünk be (3 Domilens, 2 Storz). A „clear cornea” esetekben összehajtható műlencse im­plantációra került sor. Ezek megoszlása: 11 db Chiron Adatomed C 10 UD Silicon, 4 db Alcon Acrysof, 1 db Storz Hydrowiew, 1 db Allergan SI 30 NB Silicon mű­lencse. Két esetben a tervezett „clear cornea” sebet a sclera irá­nyába meghosszabbítottuk, hogy a capsulorhexis közben keletkezett és a phakoemulsificatio során tovább repedt ra­dier irányú tokszakadás miatt nagyobb átmérőjű sulcus fi­xált hátsó csarnok lencsét implantálhassunk. Egy tervezett corneoscleralis seb esetében a phakoemulsificatio során lét­rejött hátsó toksérülés miatt elülső vitrectomia és elülső csarnok lencse beültetés történt. „One day surgery”-ként 6 műtét történt, 7 „clear cornea” esetében a műtét után nem tettünk kötést az operált szemre, közülük kettő hazament a műtét napján. Eredmények A felszínes érzéstelenítésben phakoemulsificatiós mód­szerrel végzett hályogműtétek után 23 beteg úgy nyilatko­zott, hogy nem bánta meg ennek az érzéstelenítési módszer­nek a választását. Ketten „kellemetlen érzést” panaszoltak a műtét alatt - egyikük első szemes, a másik második szemes műtét volt - és szinte egybehangzóan azt említették, hogy a szemműtéteket legjobb lenne altatásban végezni, amikor semmiről sem tud az operált beteg, majd látását vissza­nyerve ébred fel. Két másik esetben aneszteziológus közre­működésére volt szükség (iv. Dormicum, illetve iv. Dip­­rivan) és tette a beteg (és az orvos) számára elvégezhetővé a műtétet. 3 beteg kifejezetten kellemetlennek élte meg a szemén történő manipulációkat, 2 esetben az ismételten alkalmazott 0,2 ml intracameralis Lidocain szüntette meg ezeket a szenzációkat. A lencsetok radier szakadása (három esetben) az első 10 felszínes érzéstelenítésű műtét alatt keletkezett, szinte egyenletesen eloszolva. Ezután elhagytuk a műtét előtt alkalmazott enyhe manuális oculopressiót, ennek következtében a megfelelően feszesen maradt elülső lencsetokon a capsulorhexis végzés minden további esetben lényegesen könnyebben és a tervezettnek megfelelő átmérő­vel, illetve a tervezett helyen volt elkészíthető, mind a saját készítésű tűből hajlított cystotommal, mind Utrata-féle cap­sulorhexis csipesszel. A korai postoperativ szakban 3 fibri­­nes reakciót és 4 kifejezett tyndallisatiót észleltünk. A korrigált posztoperatív látásélesség a műtét más­napján 0,4-1,1 között váltakozott (átlagosan 0,6), hat hét­tel a műtét után 0,7-1,2 (átlagosan 0,9) volt. A poszt­operatív asztigmia alakulása a következő volt: A cor­neoscleralis műtétek után hat héttel 1,25-3,75 D (át­lagosan 2,0 D) direkt asztigmiát találtunk. Közöttük a magas értékeket a „clear согпеа’’-metszés hosszabbított eseteiben mértük. A biztosító varrattal befejezett „clear cornea” sebek eseteiben 0,75-2,25 D (átlagosan 1,25 D), a varrat nélküli „clear cornea”-s betegek eseteiben 0-0,75 D (átlagosan 0,5 D) volt a postoperativ asztigmia. A posztoperatív refrakció vonatkozásában a 12 emmet­­ropiára tervezetthez képest 5 esetben találtunk eltérést, egy betegen +1,0 D hypermetropiát, 4 esetben -0,25-1,25 D (átlagosan -0,75 D) myopiát. A myopiásra tervezett 13 szem között egy esetben emmetropia alakult ki, 2 esetben a várt -1,5-2,0 D helyett -4,0 D, illetve -5,5 D-t értünk el. Megjegyzendő, hogy ez utóbbi betegek műtét előtti fény­törése -12,0 D feletti volt. Megbeszélés Felszínes érzéstelenítéssel szerzett tapasztalatait phako­­emulsificatioval végzett kataraktaműtétekben először Fich­­mann4 ismertette. Maga a phakoemulsificatio, Kellmann zse­niális intuíciója óta fokozatosan vált olyan biztonságos mű­téti módszerré, amelyet csupán cseppekkel érzéstelenítve is lehet alkalmazni. Fine5,6 a megfelelően elvégzett capsulor­hexis szerepét kiemelten hangsúlyozta közleményeiben és minden wetlab kurzusán. Grabow5,9,m' a phako technika fontos elemeként értékeli a hátulsó tokot teljesen leválasztó hydrodissectiot. Hoffer2 a sebkészítés helyét, nagyságát és módját összehasonlítva, ezek funkcionális hatásait elemezte. A különféle érettségű magok eltávolításának módszerével sokan foglalkoztak és számos praktikus eljárást dolgoztak ki. Több ezres, szakértő közönség előtt felszínes érzéstelení­tésben végzett sorozat phakoműtét-bemutatót „live surgery”­­ként - sateliten keresztül közvetítve - először Howard Gim­­het' mutatott be 1995-ben, ezzel is bizonyítva a felszínes ér­zéstelenítés alkalmazhatóságát. A felszínes érzéstelenítésben végzett kataraktaműtét több szempontból lényegesen eltér a „hagyományos” (ret-Papp László

Next

/
Oldalképek
Tartalom