Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-03-01 / 1. szám

135. évfolyam (1998)

17

robulbaris injekció, akinesia) módon érzéstelenített műtétektől. Az operatőr számára talán az a legszokatlanabb, hogy a beteg a műtét alatt szemét akaratlagosan mozgatni képes és a szemhéjaival pislogni tud. Ehhez a helyzethez az operatőrnek kell alkalmazkodnia, illetve az ebből fakadó előnyöket ki kell használnia. A műtét előtt minden esetben elmagyaráztuk betegeinknek, hogy a napfényhez hasonló erős fényt fognak észlelni, de ez a műtét rövid ideje alatt nem okoz károsodást. Amikor nem feltétlen szükséges a direkt, merőlegesen érkező, koaxiális megvilágítás, akkor a szemben lévő eszközökkel kissé elfordíthatjuk a szemet, ehhez a beteg aktív segítségét is kérhetjük felszólítva, merre nézzen. A pislogás a phakoemulsificatiós technikával végzett műtétet lényegesen nem zavarta. Kellemetlen körülmény, amikor capsulorhexis közben hirtelen szemmozgatás, vagy görcsös pislogási reflex lép fel. Eddig eseteink között ilyen eseményt nem észleltünk.

A felszínes érzéstelenítés kiegészítésére általánosan a következő gyógyszereket alkalmazhatjuk: 2-3 mg iv. midazolam (Dormicum) vagy 100-150 mg iv. propofol (Diprivan). Ezen szerek adása mellett a spontán légzés megtartható, de a szabad légutak biztosításáról gondoskodni kell. Saját gyakorlatunkban eddig minden felszínes érzéstelenítésben végzett bulbusmegnyitó beavatkozás aneszteziológus jelenlétében történt, és a későbbiekben is csak akkor tartjuk kivitelezhetőnek az ilyen módon érzéstelenített operációkat, ha előre megbeszélten az altató orvos helyszínen történő megjelenése 2-3 percen belül garantálható. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a betegekkel a műtét közben folyamatosan, a műtét után közvetlenül és az utolsó kontroll során megbeszéljük „a műtéttel kapcsolatos élményeiket és tapasztalataikat”. A felszínes érzéstelenítés során a beteggel folyamatosan fenntartott intenzív és nyugodt verbális kapcsolat egyenértékűnek tekinthető a megfelelő módon alkalmazott gyógyszerekkel.

A leglényegesebb momentum a megfelelő betegek kiválasztása. Nyilvánvaló, hogy süket, nem kooperáló, köhögési rohamra hajlamos (pl. asztmás), rendkívül neurotikus személyeken, vagy a várhatóan sokáig tartó, esetleg komplikációkra hajlamos esetekben a felszínes érzéstelenítés végzése nem javasolt.

A felszínes érzéstelenítésben végzett szemműtétekkel elsősorban a retrobulbaris érzéstelenítés szövődményeit lehet kiküszöbölni, de más előnye is lehet, például a műtét után nyitva hagyott szem esetében nincsen kettős látás, a beteg akár azonnal megélheti megjavult látását.

A felszínes érzéstelenítés eredményes alkalmazása megfelelő lokális anesztetikumok és általánosan adható anxiolitikumok, valamint korszerű és speciális műtéti technika nélkül lehetetlen. Az alapvető változást a phakoemulsificatiós hályogkivonási technika és a hosszú hatású Bupivacaine (Marcain) bevezetése tette lehetővé, s az egynapos sebészet a szemészetben emiatt egyre nagyobb teret hódít. A kataraktaműtét fejlődésének iránya az, hogy minél kisebb sebbel, minél kevesebb manipulációval, a szemgolyó integritásának (nyomásviszonyainak) legkisebb megváltoztatása

mellett, a legjobb és a leggyorsabb funkciójavulást, a lehető legkevesebb komplikáció mellett érjük el.

Eredményeink a felszínes érzéstelenítésben végzett kataraktaműtétek egyre szélesedő indikációját támasztják alá. Az operatőrnek saját lehetőségeit és adottságait figyelembe vevő (műszeres feltételek, felkészültség, tapasztalat, betegek, elvárások stb.), és mindig az egyedi betegre szabott módszert célszerű választania. Piovella16 szerint a siker akkor biztos, ha az operáló szemorvos saját maga meg van győződve arról, hogy az általa választott módszer alkalmazásával érhető el a legjobb eredmény, és ezt a meggyőződését a betegével el is tudja fogadtatni.

Egyes operatőrök több ezres műtéti anyagában egyre nagyobb szerepet kap a felszínes érzéstelenítés. Gimbe17 öszszes kataraktaműtétjéból 97,5%-os felszínes érzéstelenítési arányról számol be. Saját tapasztalataink alapján a betegek számára kevésbé megterhelő, a posztoperatív időszakot előnyösen befolyásoló felszínes érzéstelenítési módszer alkalmazását javasoljuk a szükséges feltételek megléte esetén.

Irodalom

1. Alpár J. JAquired ptosis following cataract and glaucoma surgery. Glaucoma 4, 66-68 (1982).

2. Blumenthal M.: ESCRS Annual Meeting, Göteborg (1996).

3. Duker J. S., Belmont J. B., Benson W B.: Inadvertent globe perforation during retrobulbar and peribulbar anaesthesia. Ophthalmology 98, 519-526(1991).

4. Fichman R. A.: Phacoemulsification with posterior chamber IOL can be performed with use of topical anaesthesia. Symposium on cataract IOL and refractive surgery, San Diego, Apr. (1992).

5. Fine I. //., Fichman A. R., Grabow H. B.: Clear corneal cataract surgery and topical anaesthesia. Slack Incorporated, Thorofare, NJ, (1993).

6. Fine I. II.: ESCRS Annual Meeting, Amsterdam (1994).

7. Gimbel H. V: Rocky Montain Symposium (1994).

8. Gimbel H. V: Live cataract surgery in topic anaesthesia ASCRS Annual meeting, San Diego (1995).

9. Grabow H. B.: Topical anaesthesia for cataract surgery, Eur J Impl ant Surg, 5, 20-24 (1993).

10. Grabow H. B.: ESCRS Annual Meeting, Göteborg (1996).

11. Grabow H. В.: ААО Annual Meeting, Chicago (1996).

12. Hoffet■ К. J.: SOE ’97 Budapest.

13. Kenneth D., Novak M. D., Douglas D., Koch M. D.: Topical anaesthesia for phacoemulsification: initial 20 case series with one month follow up. J Cataract Refract Surg 21, 672-675 (1995).

14. Klein M. L., Jampol L. M., Condon P. /.: Central retinal artery occlusion after retrobulbar blockade. Am J Ophthalmol, 93, 573-577 (1982).

15. Peterson W C., Yanoff M.: Complications of local ocular anaesthesia, Int Ophthalmol Clin, 32, 23-30 (1992).

16. Piovella M.: SOE ’95 Milano. Személyes közlés.

17. Puustjarvi T, Purhonen S.: Permanent blindness following retrobulbar haemorrhage after peribulbar anaesthesia for cataract surgery. Ophthalmic Surg. 23, 450-452 (1992).

18. Wilson RP: Complications associated with local and general ophthalmic anaesthesia. Int Ophthalmol Clin 32, 1-22 (1992).

A szerző címe: Dr. Papp László Tivadar 1014 Budapest, Tárnok u. 5.1/8.

Felszínes érzéstelenítéssel szerzett tapasztalataink