Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-08-01 / 3. szám

135. évfolyam (1998) 185 A vér-csarnokvíz gát vizsgálata Normál viszonyok között nagyobb molekulájú anyagok, pl. fehérjék és a fluoreszcein is csak minimális mértékben szi­várog a szivárványhártya ereiből az elülső csarnokba. E szi­várgást a vér-retina gáttal analóg vér-csarnokvíz gát akadá­lyozza meg. A vér-csarnokvíz gát (Blood-Aqueous Barrier: BAB) permeabilitása az elülső szegmentum gyulladásaiban, illetve intraocularis műtéteket követően erősen fokozódhat. A mérés elve hasonló a vér-retina gát permeabilitásának méréséhez. Az elülső csarnokban mért fluoreszcencia mér­tékét itt is a plazma ultrafiltrátum (fehérjementes savó) in­tegráljához való viszonyítással fejezzük ki. A mérés alap­jául szolgáló scanek a 14 mg/testsúlykg kontrasztanyag be­adása után 30-40 perccel történnek. A BAB permeabilitá­sának mérése a kórállapotok megítélésén felül a gyógyszer­hatások mérhetővé tételében alapvető fontosságú. Első vizsgálatainkban szürkehályog-műtétet követő 5. napon a BAB-permeabilitás mintegy 8-10-szeres fokozó­dását találtuk. Cornea epithelium permeabilitásának vizsgálata A comea felszínére kerülő anyagok stromába való beju­tásának mértéke függ az epithelium épségétől. Fluorofoto­­metriával lehetőség van a szaruhártya-epithelium fluoresz­­ceinnel szemben mutatott permeabilitásának mérésére. Az ilyen méréshez a beteg szemét 3 percen át inkubáljuk 1 %­­os fluoreszceinoldattal. Ehhez a beteg fluoreszceinoldattal töltött csészébe néz, illetve pislog. Az inkubálás vége utáni 3 percben a szemet alaposan ki kell mosni, a fluoreszcein lehetséges maradékainak eltávolítása céljából. A 3. perctől 70 percen át 3 percenként a szemekről felváltva készül scan. A könnyfilmben minden kimosás ellenére megmara­dó fluoreszcein a mérés első 30 percében még nagyon za­varó, így a szaruhártyaepithel permeabilitása szempontjá­ból a 30 perc utáni méréseket vesszük figyelembe. E mé­rési pontokból exponenciális regresszióval kapható meg az inkubálás végén feltételezett szaruhártya-fluoreszcencia, ami megfelel az adott idő (3 perc) alatt a barrieren (ez eset­ben az epithel) átlépő fluoreszcein mennyiségének, vagyis az epithel permeabilitásnak. A comea epithel permeabilitása vizsgálatának nagy je­lentősége van a szaruhártya sebgyógyulásával, a gyógy­szerhatásokkal, a kontaktlencse-viselés szövődményeivel és a szaruhártya műtéti beavatkozásaival (keratoplasztika, epi­­keratophakia, fototerápiás keratectomia) kapcsolatban. Comea endothelium permeabilitása és a csarnokvíztermelés vizsgálata A szaruhártya-endothelium és a csarnokvíztermelés az alábbi standard protokollal szimultán vizsgálható.4 A beteg mindkét szemébe néhány perces időintervallumokban 10%­­os fluoreszceinoldatot csöpögtetünk, az utolsó csepp után mindkét szemet alaposan ki kell öblíteni a kötőhártyazsák­ban maradó fluoreszcein eltávolítása céljából. A szaruhár­tya a csepentések hatására imbibálódik fluoreszceinnel, a szaruhártya fluoreszcein koncentrációja lassan csökken az endotheliumon keresztül a csarnokba szivárgó fluoreszcein retinától mért távolság (mm) 3. ábra. I. típusú diabeteses nőbeteg üvegtesti fluorometriás görbéi (14 mg/testsúlykg fluoreszcein beadása előtt és után j. (Az у tengely logaritmikus léptékű) miatt, az inkubálás után a csamokvíz fluoreszcein tartalma eleinte nő, majd a termelődő tiszta csamokvíz hígító hatá­sára lassan csökkenni kezd. Tapasztalatok szerint a szaru­hártya és a csarnokvíz fluoreszcein tartalma, valamint a csamokvíz cserélődése vonatkozásában dinamikus egyen­súly áll be az inkubálás után mintegy 4 órával, így számítá­sokat az inkubálást követő 4., 5. és 6. órában elvégzett mé­rések alapján lehet az erre a célra készített szoftver segítsé­gével elvégezni. A könnytermelés vizsgálata Az emberi könny többfázisú, bonyolult rendszer, mely­nek egyes fázisai eltérő szabályozással eltérő anatómiai he­lyeken termelődnek. A könnytermelést számos módszerrel le lehet írni (pl.: könnyfelszakadási idő, Schirmer-teszt), azonban ezek nem teljesen azonos paramétert mérnek. A fluorofotometria segítségével a könny bázisszekréció (nyu­galmi szekréció) mérésére nyílik lehetőségünk frappánsan egyszerű módon. A vizsgálathoz a beteg el nem érzéstelenített temporalis kötőhártyájára 1 pl 1%-os testhőmérsékletű fluoreszceint 4. ábra. A beteg jobb szeméről a kontrasztanyag beadását követő 6. percben készült fluoreszcein angiográfiás felvétel. A hátsó póluson nagymértékű festékszivárgás észlelhető. Első tapasztalataink üvegtesti fluorofotometriával

Next

/
Oldalképek
Tartalom