Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)

1998-08-01 / 3. szám

186 Szemészet fluoreszcein cseppentés óta eltelt idő (perc) 5. ábra. Precornealis könnyfilm fluoreszceinkoncentrációja fluoreszcein cseppentés után. (Az у tengely logaritmikus léptékű) csepegtetünk. Ez a csepp oly kicsi, hogy a vizsgált személy gyakran észre sem veszi. Miután mindkét szembe megtör­tént a cseppentés, percenként felváltva fluorometriás scant készítünk. Az egyes mérések szaruhártya-tüskéinek értékét logaritmikus skálán ábrázolva 6-8 perc után lineáris görbét kapunk, melynek meredekségéből egyszerűen számítható a percenként cserélődő könny százalékos aránya. 6-8 perc után a reflexszekréció hatása elhanyagolható. A könny bá­zisszekréció mérése fontos adatokat nyújthat a szárazszem szindrómával és egyes gyógyszereknek a könnytermelésre való hatásával kapcsolatban. Példa: egészséges 27 éves nőbeteg bal szemének vizs­gálata (5. ábra). A számítás alapján percenként a könny 11%-a termelődik újra (basal tear turnover). Autofluoreszcencia-vizsgálatok Ismeretes, hogy bizonyos szövetek, mint például az em­beri szemlencse vagy a látóidegfőn előforduló drusen papil­lae autofluoreszcens tulajdonsággal bírnak. A hagyományos vizsgálatokhoz képest (réslámpás vizsgálat, fluoreszcein an­­giográfia) a Fluorotron készülék lényegesen nagyobb érzé­kenysége lehetővé teszi az autofluoreszcencia kvantitatív mérését a bulbus más szöveteiben is. Az ilyen célból vég­zett felvételekhez természetesen nem viszünk a szervezetbe fluoreszceint, hanem úgynevezett natív scanek készülnek. Ezeken tisztán és mérhetően ábrázolódik a szaruhártya, a lencse és a hátsó pólus autofluoreszcenciája (1. ábra). Ed­digi ismereteink szerint a lencse autofluoreszcenciája hatá­rozottan nő az életkorral egészséges emberekben.3 Emellett fény derült a lencse, illetve a szaruhártya autofluoreszcenci­­ájának és a cukorbetegség bizonyos összefüggéseire is: Chang és munkatársai korrelációt találtak a retinopathia sú­lyossági foka, az éhgyomri vércukor, a glükolizált hemoglo­bin és a szaruhártya autofluoreszcenciája között.11 Hasonló, a szaruhártyával kapcsolatban észleltnél is kifejezettebb a szemlencse autofluoreszcenciájának növekedése diabeteses szemekben.1,9 A szerzők korrelációt írnak le a diabetes fenn­állási idejével, a retinopathia súlyosságával és vér-retina gát állapotával is. Nagy érdeklődésre tart számot az a meg­figyelés, mely a lencse autofluoreszcenciája és a glükolizált hemoglobin szintje közötti pozitív korrelációt fedi fel. Ez a megfigyelés a cukoranyagcsere non-invasiv, nagy érzékeny­ségű monitorizálását teheti lehetővé. A szemlencse és a szaruhártya autofluoreszcenciájának jelentősége jelenleg intenzív kutatások tárgya. Nagy jelen­tőségűnek tűnnek azok a megfigyelések, melyek a diabete­ses anyagcsere-állapot és az autofluoreszcencia kapcsolatát mutatják. A szemlencse átlátszóságának vizsgálata A készülékkel a szemlencse kék fényre vonatkozó átlát­szóságának vizsgálata is elvégezhető. A lencsére vetített kék fény a lencsén áthaladva elnyelődés és szóródás miatt gyengül. Feltételezve, hogy a lencse elülső és hátsó kérgi részének autofluoreszcenciája azonos mértékű, a natív fluo­rometriás scanen a lencse elülső és hátsó részének megfele­lő fluoreszcenciaértékekből számítható az excitáló, illetve az emittált fény gyengülése. Az ilyen vizsgálatoknak a len­cseanyagcsere és a cataractogenesis vizsgálatánál van je­lentősége.3 Megbeszélés A szemészeti fluorofotometria a szemészeti kutatások nagy hatékonyságú eszköze. Tekintettel a metodika össze­tettségére, az egyes mérhető paraméterek mérésére számos, jelentősen különböző módszer alakult ki. Bár maga az alap­eljárás több mint 30 éves múltra tekint vissza, csak a 90-es évek elején, az Európai Közösség pályázatainak segítsé­gével született megegyezés az egyes metodikák standardizá­­lásáról.14 A jelenleg elfogadott standard protokollok az álta­lunk is használt Fluorotron MasterTM használatát írják elő. Az elfogadott metodikák könyv formájában megjelentek,4 multicentrikus tanulmányokban mérték fel a normálértéke­ket és az egyes vizsgálómódszerek központok közötti repro­dukálhatóságát.5'6'7 A kialakult egységes metodika teszi le­hetővé multicentrikus klinikai vizsgálatok végzését. Jelenleg klinikánkon a fluorofotometria legfontosabb al­kalmazása a vér-retina gát permeabilitásának mérése cu­korbetegeken. Klinikánk 1997-ben csatlakozott egy kettős vak, randomizált, multicentrikus klinikai vizsgálathoz, mely a kalcium-dobesilat (Doxium) adásának hatását vizs­gálja a vér-retina gát permeabilitására II. típusú diabeteses betegekben. Az emellett elvégzett egyéb fluorofotometriás vizsgálataink azonban azt mutatják, hogy a szemgolyó más kórformákban észlelt, fluorofotometriával kimutatható kó­ros eltéréseinek vizsgálata óriási távlatokat nyit egyéb be­tegségek vonatkozásában is. Irodalom 1. Beneyto P., Alonso /., Perez T. MLopez L., Fonseca A.: Study of lens autofluorescence by fluorophotometry in pregnant patients with diabe­tes. Ophthalmology 103(5), 822-6 (1996). 2. van Best J. A., van Delft J. L., Oosterhuis J. A.: Comparison between in vivo and in vitro fluorophotometry in the rabbit eye. Ophthalmic- Res 15(6), 318-23 (1983). 3. van Best J. A., Tjin A. T., Boot J. P, Oosterhuis J. A.: In vivo assess­ment of lens transmission for blue-green light by autofluorescence measurement. Ophthalmic Res 17, 90-5 (1985). Seres András

Next

/
Oldalképek
Tartalom