Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
135. évfolyam (1998) 175 3. ábra. Normális elülső szegmentum optikai koherencia tomográffal készült képe ziseltérésű (koherens) hullámot lézerberendezéssel tudunk előállítani. A fáziseltolódás az infravörös lézerfény esetén azonban csak kismértékben állandó, ezért alacsony koherenciajú lézerfénynek nevezik.6 A műszer mérőmódszerként az alacsony koherenciájú interferometriát alkalmazza. Általában akkor beszélhetünk interferenciáról, ha a hullámzási térben kialakult interferenciakép viszonylag hosszú ideig változatlan. Ilyen interferencia csak egyező frekvenciájú, időben állandó fáziseltérésű (koherens) hullámok szuperpozíciójakor jöhet létre. Az első interferométert 1887-ben A. A. Michelson és R. W. Morley fizikusok építették.6 Az optikai interferométerrel lehetőség van nagy pontosságú idő- és távolságmérésre az interferenciakép elemzése alapján (1. ábra). A modern száloptikás optikai koherencia tomográfot különféle, eddig is használt vizsgálóeszközbe lehet beépíteni: endoszkópok, katéterek, réslámpa stb. A funduskamerára illesztett optikai koherencia tomográf vázlatos rajza a 2. ábrán látható. Jelen közlemény megírásával a szerzők célja az volt, hogy bemutassanak egy Magyarországon eddig még nem 4. ábra. Normális csarnokzug optikai koherencia tomográffal készült képe alkalmazott non-invazív, non-kontakt szemészeti vizsgálómódszert, az optikai koherencia tomográfiát. A puszta műszerismertetés mellett az optikai koherencia tomográfot a diagnosztikus módszerek palettáján is elhelyezik, feltüntetve indikációs területeit is. A szerzők tanulmányukban nem kívánták a módszer alkalmazhatóságának határait személyes vizsgálatokkal kideríteni, inkább az újdonság bemutatására szorítkoztak. Eszköz és módszer A szerzőknek - Magyarországon először - lehetőségük nyílt a Humphrey-Zeiss optikai koherencia tomográf kipróbálására, s a kezdeti tapasztalatok összegzésére. A vizsgálatokat a szerzők véletlenszerűen kiválasztott betegeken végezték előzetes felvilágosítás után. A szerzők 10 beteg 12 szemét vizsgálták (ebből 6 nő és 4 férfi, életkoruk 40 és 66 év között volt), akiknek a diagnózisai között a következőek fordultak elő: cataracta progrediens (2 szem), glaucoma simplex (2 szem), degeneratio maculae luteae exsudativa (2 szem), degeneratio macula luteae nonexsudativa (3 szem), melanoma malignum choroideae (2 szem), retinopathia diabetica proliferativa (1 szem). A vizsgálatok menete megfelelt a DOTE Kutatásetikai Bizottsága által támasztott követelményeknek, valamint az 1975-ös Helsinki Deklarációnak, illetve 1983-as módosításának. Az optikai koherencia tomográfia egyaránt használható a szem elülső8 és hátsó2 szegmentumának vizsgálatára. Ehhez azonban két különböző készülékre van szükség: egy réslámpára szerelt, és egy funduskamerára szerelt optikai koherencia tomográfra. A kipróbált készülék egy speciális, Humphrey optikai koherencia tomográffal felszerelt Zeiss funduskamera, melynek segítségével elsősorban a szem hátsó szegmentuma vizsgálható mintegy 30°-os területen. A készülék a B- módú ultrahangkészülékekkel analóg módon egy vonal mentén pásztázza a retinát. Egy pászta meghatározott számú (jelen esetben 500) pontból áll, így állítódik elő a tomográfiás kép. A tomográfiás kép a reflektivitás mértéke alapján szürke-árnyalatokban kódolt, majd a szemléletesebb megjelenítés érdekében ún. „hamis” színes kódoláson megy keresztül. A fehér (a színkódolás után a vörös) szín a nagy reflektivitású, a fekete (a színkódolás után a kék) szín az alacsony reflektivitású zónákat jelöli. Ezek a rétegek csak nagy elővigyázatossággal feleltethetőek meg konkrét szövettani struktúráknak, hiszen két eltérő optikai sűrűségű közeg közötti visszaverődési felületként jellemezhetóek. A kapott képek számítógépes képfeldolgozásra kerülnek, és ekkor történik a szemmozgások ellenkorrekciója is, valamint különböző mérések is ilyenkor végezhetőek. Lehetőség van nem csak vonal mentén, hanem egy állítható sugarú kör kerületének mentén (pl. a papilla körül) is vizsgálni a retinát, így megmérhetővé válik a papilla körüli retina idegrostvastagsága glaucomás betegek esetében. A módszer alkalmazható a retina optikailag különböző reflektivitású rétegeinek tanulmányozására, subretinalis struktúrák megjelenítésére, a retina patológiás folyamatainak differenciáldiagnosztikájára és követésére: például időskori maculadegeneráció,1,9 maculaoedema,3'9 maculalyuk,4,9 centrális serosus chorioretinopathia5-9 eseteiben. Le-Az OPTIKAI KOHERENCIA TOMOGRÁFIA SZEMÉSZETI ALKALMAZÁSÁRÓL
