Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
Szemészet 176 V ' 5. ábra. Normális fundus hátsó pólusának optikai koherencia tomográffal készült képe hetséges a subretinalis neovascularisatio olyan korai stádiumban való felismerése, amikor az még fluoreszcein angiográfiai eltérést sem ad.12 Az optikai koherencia tomográfia a jelenleg elérhető legalkalmasabb módszer a retinalis idegrostréteg-vastagság mérésére.11 A hátsó szegmentumban a műszer alkalmas a macula és a papilla régióinak elemzésére (5. és 6. ábra). A normál retinát ábrázoló képeken egyből felismerhető a fovea és a látóidegfő bemélyedése. A retina első felszínén látható visszaverődés az üvegtest és a retina közötti határon képződik, míg a hátsó felszín vörös csíkja a retinalis pigmentepithelnek és a choriocapillarisnak együtt felel meg, mely megszűnik a látóidegfő mellett a lamina cribrosánál. Az ez alatti mélyebb területek az elnyelődés és visszaverődés miatt sötétebbnek ábrázolódnak. A choriocapillaris előtti minimális reflektivitású sötét réteg a fotoreceptorok külső rétegének felel meg. A retina első rétege alatt közvetlenül elhelyezkedő erős visszaverődésű, pirosra színkódolt sáv látható, mely anatómiai elhelyezkedéséből fakadóan a retinalis idegrostréteggel azonosítható. Megfigyelhető, hogy a réteg a maculától a papilla felé fokozatosan vastagodik. Megbeszélés Eredmények A mérés kényelmes az orvos és a beteg számára egyaránt. A mérőműszernek nincsen olyan része, mely fizikai kontaktusba kerülne a vizsgált szemmel, nincsen szükség sem valamilyen szonda szemhez való érintésére, sem vivőfolyadék (vagy vízfürdő) alkalmazására. Az alkalmazott infravörös lézerfény kb. 800 nm-es hullámhosszúságú, emiatt a beteg számára nem látható, nem zavaró. Bár pupillatágítást a módszer maga nem igényel, tapasztalataink szerint az a vizsgálati időt lerövidíti, könnyebbé téve a műszer beállítását. A felvételkészítés csupán néhány másodpercet vesz igénybe. A kipróbált funduskamerával készíthető kép az elülső szegmentumról is (3. és 4. ábra). Az elülső szegmentum képletei közül a comea elülső felszíne, az iris és a sclera veri vissza a fényt a legerősebben. A zug képletei közül azonban csak a corneoscleralis átmenet és az irisgyök nem teljesen basalis része látszik. A trabecularis hálózat és a Schlemm-csatoma nem ábrázolódik, mivel a fény útjában előttük álló szövetek a fény nagy részét visszaverik, azaz „nem láthatóak”. Kevésbé pigmentált iri s esetében a corpus ciliare egy része is vizsgálható. 6. ábra. Normális fundus macularis régiójának optikai koherencia tomográffal készült képe Az optikai koherencia tomográfia egy nagy hatásfokú kiegészítő diagnosztikus eljárás, mellyel non-invazív módon, könnyen kivitelezhető, de mégis informatív vizsgálatok végezhetőek a hátsó szegmentum kórfolyamatainak korai differenciál diagnosztikájában. Segítségével fénymikroszkópos szövettani részletességű, mintegy 10 pm-es felbontású „in vivo metszeteket” készíthetünk a retina teljes vastagságáról, bár tudnunk kell, hogy az itt ábrázolt képletek nem teljesen azonosak a szöveti morfológiával, hanem inkább a szövetek optikai reflektivitásával vannak összefüggésben. A képek elemzésével non-invazív módon könnyűvé válik például a neurosensoros és a serosus retinaleválás elkülönítése, a maculalyukak és epiretinalis membránok vizsgálata, a choroidalis neovascularisatio megítélése.1'4'9 A műszer számítógépes vezérlése lehetővé teszi egyes retinaterületekről több „sorozatmetszet” készítését, és azok pszeudo- háromdimenziós rekonstrukcióját. Lehetőség van tetszőleges sugarú kör alakú tomogram készítésére is, és így a papilla körüli retinalis idegrostréteg vastagságának egzakt mérésére, ami eddig egyetlen vizsgálóeljárással sem volt elvégezhető. A módszernek szintén nagy előnye, hogy akár kör akár lineáris tomogram segítségével a papilla morfológiáját abszolút számszerű adatokba lehet önteni, így az időbeli változások pontosan követhetőek. A módszer nagy tengelyirányú feloldóképessége miatt alkalmas a kórfolyamatok igen kezdeti szinten történő felismerésére, valamint alkalmazható a folyamat nyomon követésére is, diagnosztikus értéke tehát igen nagy, s általa az indikált terápia hatásossága is jól megítélhető. Irodalom 1. Нее M. R., Baumal C. R., Puliafito C. A., Duker J. S., Reichel E., Wilkins J. R., Coker J. G., Schuman J. S„ Swanson E. A., Fujimoto J. G.: Optical coherence tomography of age-related macular degeneration and choroideal neovascularisation. Ophthalmology 103, 1260 (1996). 2. Нее M. R., lzatt J. A., Swanson E. A., Huang D., Schuman J. S., Lin C. R, Puliafito C. A., Fujimoto J. G.: Optical coherence tomography of the human retina. Arch Ophthalmol 113, 325 (1995). 3. Нее M. R-, Puliafito C. A., Wong C., Duker J. S., Reichel E., Rutledge B., Schuman J. S., Swanson E. A., Fujimoto J. G.. Quantitative assess-Békési László
