Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
164 Szemészet 3. táblázat. Keringési sebességértékek reprodukálhatósága az orbita artériában, 100 glaucomás szemen végzett ismételt CDI- vizsgálat alapján. A táblázat minden paraméter esetén a variációs együtthatót mutatja. Arteria ophthalmica Arteria centralis retinae Nas. rövid hátsó ciliaris arteria Temp, rövid ciliaris arteria Szisztolés csúcsseb. 6,4 9,3 9,6 13,7 Végdiasztolés seb. 10,5 14,9 18,8 16,9 Átlagsebesség 7,9 9,9 13,6 14,0 Szisztolés gyorsulás 10,3 12,0 11,2 17,6 Sziszt, gyors, idő 9,5 9,9 10,9 7,7 Rezisztencia index 2,9 4,8 3,2 10,4 Pulzatilitási index 6,7 9,2 7,0 9,4 rekciós faktorok más és más sebességértékeket eredményeznek, de a rezisztencia index változatlan marad. Ez magyarázhatja az Rl-érték jobb reprodukálhatóságát a sebességértékekhez képest. Vizsgálataink alatt minden ismételt mérésnél az új CDI-képnek megfelelő új szögkorrekciót alkalmaztunk, így a fenti hibafaktor szerepel mérési eredményeinkben. Ezzel ellentétben például Harris és munkatársai7 ismételt mérések során állandónak vették a szögkorrekciós faktort, amely eljárás szintén bizonyos sebességmérési hibát okozhatott, hiszen kis mértékben a mérések között elkerülhetetlenül változott az ultrahangfej, s ezáltal az ultrahangnyaláb iránya. Fontos tényező a fentieken kívül az is, hogy a színes CDI-kép segítségével csak a kép síkjának két dimenziójában tudunk szögkorrekciót végezni, a tér harmadik kiterjedésében elhelyezkedő szög ismeretlen, s így korrigálatlan marad.16 A keringési sebességértékek közül a szisztolés csúcssebesség mérése bizonyult a legmegbízhatóbbnak, a variációs együttható 6,4 és 13,7% között mozgott. Kevésbé pontosnak bizonyult a végdiasztolés-, ill. az átlagsebesség meghatározása. Eredményeink megerősítik Baxter és Williamson valamint Rankin és munkatársai15 korábbi eredményeit Közléseik szerint ők is a szisztolés csúcssebesség mérésének jó reprodukálhatóságát (variációs együttható 6,5-től 12,2%-ig változott), illetve a végdiasztolés sebességértékek nagyobb variabilitását (20% körül) találták. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kis erekben mérhető alacsony sebességértékek közel lehetnek a Doppler-elven működő műszerek felbontóképességének határához.21 Másrészt azon-4. táblázat. Keringési sebességértékek reprodukálhatósága az orbita vénáiban, 100 glaucomás szemen végzett ismételt CD1- vizsgálat alapján. A táblázat minden paraméter esetén a variációs együtthatót mutatja. Vena Vena centralis ophthalmica retinae Maximális sebességérték 14,3 10,2 Minimális sebességérték 16,2 11,7 ban Harris és munkatársai7 a miénkkel ellenkező eredményeket találtak: közlésük szerint a végdiasztolés sebességértékek reprodukálhatósága jobb volt, mint a szisztolés csúcssebesség-értékeké. Ez ellentmond annak az általános szabálynak is, miszerint a nagyobb sebességértékek megbízhatóbbak, mint a kisebbek,21 hiszen esetükben a módszerben rejlő hibaforrások arányaikban kevésbé szignifikánsak.7 Az is elképzelhető, hogy a végdiasztolés sebességértékeket erőteljesebben befolyásolja az orbitában bekövetkező akár igen enyhe nyomásemelkedés, melyet a vizsgálat folyamán alkalmazott kézifej kontaktusa okozhat. Viszonylag jó reprodukálhatóságot találtunk a vena ophthalmicában és a vena centralis retinaében a sebességértékek vonatkozásában (variációs együttható 10,0 és 16,2% között volt). Ez részben ellentétben áll Baxter és Williamson' eredményeivel. Ok a vena ophthalmica superior és a vortex vénák esetében mind az ér detektálását, mind a sebességértékek mérését kevéssé találták megbízhatónak. A sebességértékeket befolyásolhatja az orbitában fennálló aktuális nyomás, s ez a hatás várhatóan kifejezettebb a vénákban, mint az artériákban, hiszen a vénákban az éren belüli vérnyomás sokkal alacsonyabb. Az ultrahangvizsgálat alatt a vizsgálófej kontaktusba kerül a bőrrel, s amennyiben jelentős külső nyomást fejt ki, megemelheti az intraorbital is nyomást. Hogy ezt a hatást minimálisra csökkentsük, vizsgálataink alatt a bőrfelszínre gélt helyeztünk, s a lehető legkisebb nyomást igyekeztünk gyakorolni a vizsgálófejjel az orbitára. Tapasztalataink szerint egészen kis kontaktus a gél segítségével elégséges ahhoz, hogy jó minőségű ultrahangképet nyerjünk az orbitáról, s ez esetben a kontaktus nem befolyásolja a sebességértékek mérését. Úgy találtuk, hogy a szisztolés gyorsulási idő reprodukálhatósága szintén jó (variációs együttható 7,7 és 12,0%). A szisztolés gyorsulás értékei valamivel nagyobb variabilitást mutattak az ismételt mérések során (10,3-17,6%). Tudomásunk szerint a szisztolés gyorsulási idő, illetve a szisztolés gyorsulás vonatkozásában eddig nem jelent meg közlés az orbitában végzett mérések megbízhatóságáról. Az intrarenalis ereknél Gottlieb és munkatársai5 magas inter- és intraobszerver variabilitást (31,4-60,6%) találtak a szisztolés gyorsulási időértékekre. Az igen magas hibaszázalék okaként az intrarenalis erek esetén a szisztolés csúcs pontos fellelésének nehéz voltát jelölték meg. Saját vizsgálatainkban jól definiált szisztolés csúcsokat találtunk valamennyi orbitaarteriában, és a szisztolés gyorsulás, valamint a szisztolés gyorsulási időértékek meghatározása azonos vizsgáló kezében megbízhatónak bizonyult (kis intraobszerver variabilitás). A különböző erek között nem találtunk szignifikáns különbséget az értékek reprodukálhatóságát tekintve. Legkönnyebb az arteria és a vena centralis retinae ábrázolása. Tapasztalataink szerint az arteria centralis retinae keringési görbéjének szélesebb spektruma és kevésbé definiált csúcsai nem okoztak pontatlanabb méréseket, ellentétben Harris és munkatársai7 tapasztalatával. Az arteria ophthalmica megjelenítése mélyebben az orbitában kissé nehezebb feladat a nervus opticus árnyékoló hatása miatt. Az arteria ophthalmica megfigyelésére az 5 MHz-es fej bizonyult a legjobbnak, mert segítségével könnyebb az orbita mélyebb részeinek vizsgálata. Legnehezebb a rövid ciliaris Németh János
